Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1949-01-15 / 1. szám
1949 január KRÓNIK A” 9-IK OLDAL ARANY, TOMIÉN. MIRRHA... BRONZ! Erdélyi magyar címer az újszülött Amerika Bethlehemén, Jamestownban. “Ärany, tömjén, mirrha . . . “Ezt a» címet írtam a cikkem fölé, amikor életem legmeghatottabb zarándoklásáról akarok beszámolni." Arany, tömjén, mirrha, bronz . . .! Ez nem az anyaghivatal számára készült felsorolás. Nem a január közepe táján eszközölt adókimutatások számára emlegetem ezeket a “fejedelmi anyagokat", amit sétáló csillag irányítása mellett cipeltek magukkal Bethlehembe a Háromkirályok, Jézuska bölcsőjéhez. Én azért emlegetem azokat, hogy olyan hangulatba ringassam magam ezen a zarándokuton, anyely ennek a helynek megfelel. Amit Jamestown-felé közeledve az ember észrevesz, az a következő: — itt "hangulatcsinálásról’! máris gondoskodva van. Hallatlan áldozatokkal már Williamsburgh városát, amin keresztül kell menni, úgy építették vissza, amint eredetileg Virginia első fővárosa kinézett. Milliomosok, mérnökök és történészek sokasága dolgozott azon, hogy visszaépitse a legrégibb várost, amit az indiánok leégettek. a kárvallottak pedig egyre Ízléstelenebb formában fejlesztettek tovább. h. Smith-kapitány szobra Jamestownban. Nincsen Williamsburghban egyetlen hirdető tábla, nincsen egyetlen plakátos hangoskodás. Meghatott, csöndes zarándokok ülik ■meg, próbálják ki Washington templomi székét, melyen rajta van még a névjegye. Aztán átülnek Jefferson székébe, forgatják az angol királytól ajándékozott aranybibliát, aki a szemközt fekvő egyetemet is építette. Csak egylépésre a temető, a tanárok sírjaival, akik azt a nagyszerű, puritán lelkű első generációt nevelték. Innen nagyszerű az ut. de zörgő fahidak vezetnek a szigetre, ahol a fehér ember először vetette meg a lábát. A fahidak deszkája valóságos dobverést csinál az autó kerekei alatt. Nem azért van fából, mintha spórolnának itt a Smith kapitány megbecsülésénél. Nem spórolnak, hiszen a sziget valósággal roskadozik, egy felhőkarcoló, óriás obeliszk súlyától. De mekkora bronzszobra van magának Smith kapitánynak, aki Virginia, az első amerikai állam megalapitója. első kormányzója volt. Azonban ugyanekkora szobra van itt Pokahontásznak is, az indián fejedelem leányának, aki a fehér emberek legnagyobb és legtehetségesebb ellenségének, a Powhatani indián fejedelemnek volt a leánya. Pokahontász indián leány, aki fejedelmi apjával szemben Smith életét megmentette. Nem törzsfőnöknek, hanem fejedelemnek nevezik őt. Ö volt az egyetlen, aki valamennyi vörösbőrü testvérét egyesíteni tudta, a közös veszély napjaiban. Az első fehérfajunak elégetés, Smithnek pedig lefejezés volt a sorsa. A lefejezés elmaradt. A fejedelem leánya az utolsó pillanatban Smith kapitányhoz ugrott és fiatal testével takarta a el az elitéltet a hóhér bárdja élők Igen sok amerikai költő, festő, szobrász foglalkozott már a nagyszerű Pokahontász történetével. Az irr galmas szivü indián leány megkeresztelkedett. Smith kapitány első tisztjének, Rolfnak lett a felesége, Angliába költözött, de ott pár év múlva megölte a ködös klíma. Életmentését és megkeresztelését a washingtoni parlamenti főépület központ kupolacsarnokában óriási festményeken örökítették meg Amerika legkitűnőbb művészei. Miután a nagyszerű múzeumot is megnéztük a szigeten, azután az ösváros gondosan konzervált házalapjait, középületeit, börtönét, miután elmerengve áldogáltunk az ősi vár kapudombjain, a templomba vezet az utunk, Smith kapitány sírjához. Itt ér aztán minket a legnagyobb meglepetés. A templom egyrésze romszerü, mintha a budapesti margitszigeti romok látszanának a repkény Csipkéi között. Hajója azonban egészen ép, bár a burkoló malter már mindenütt hiányzik. Annál nagyobb a kontraszt, ha az ember a templomi márványJcriptára, no meg a sir felett diszlő óriási bronztáblára tekint. Ha az angol költő régi versét elolvassa! Nekem, aki bár 40 éve vagyok amerikai állampolgár, de Erdélyben, Esküllőn születtem, az esküllői ősmagyar fogadalmi dombokon játszadoztam, ahol a régi magyarok “esküllöttek", azaz esküdtek nekem egy százszor-édes erdélyi vonatkozás a meglepetésem. Erdélyi címer a Smith kapitány címere. Korának angol költője pedig Smith kapitány alkotásainak felsorolásánál érdemesnek tartja emlegetni, hogy “egy derék magyar királytól" Zsigmondtól nemesi .címert kapott az amerikai történelem egyik legnagyobb büszkesége. íme, eredetiben a bronzbaöntött sirvers, aminek pontos másolata Londonban is megvan, az angolszármazásu hősök, költők, felfedezők nagy Vátballájában, a westminsterii apátsági templomban. íme a sirvers szövege: "Here lyes one conquered that hath conquered Kings, Subdued large Territories and done things Which to the World impossible would seem, But that the Truth is held in more esteem. Shall I report his former Service done In honour of his God and Christendome? How that he did divide from Pagans three Their heads and lives, Types of Chivalry, For which great Service in that Climate done, Brave Sigismundus, King of Hungarion Did give him as a Coat of Armes to wear These conquered heads got by his Sword and Spear Or shall I tell of his Adventures since Done in Virginia that Large Continent?’’ etc. The three Turkish heads in the Coat of Arms of Captain John. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy Báthory Zsigraond sohasem volt király, hanem Erdély fejedelme volt. Öt nevezi “Brave Sigismundus, King of Hungarion’’-nak a költő, vagyis “derék Zsigmondnak, magyarok királyának. Csudálatosán megőrzött egyéb adatok kétségtelenné teszik, hogy Báthory' Zsigmond erdélyi fejedelem szolgálatában volt Smith kapitány. A sirvers utolsó sorában külön emlegeti a Zsigmondtól kapott címer sajátságát, a 3 török-fejet. Meghatódva nézem ezt a verset és ezt a bronzot, Amerika bölcsőjénél. Kisirt szemű magyaroknak milyen vigasztaló dolog meglátni egy ilyen magyar emléket az amerikai bölcső takaróján. Milyen megható a néhai költő hálája, aki nem mulasztotta el emlegetni Smith kapitány azelőtti kenyéradóját és cimeradóját. Érdekes emlékek a jamestowni muzeum belépő jegyén. Alól a templom, ahol Smithkapitány sirja felett brónztábla emlegeti hálásan a magyarokat. A tollrajz jobbsarkában Pokahontász, balsarkában Smith-kapitány. Látható a három hajó. amely a felfedezőket áthozta az óceánon. A bethlehemi bölcsőhöz aranyat, tömjént és mirrhát vittek a napkeleti bölcsek. Ide, Amerika bölcsőjéhez fényképező gépekkel jönnek a hódolók és sok érdeklődéssel. A templom közepéről nézi a magyarok egy kis csoportja azt a nagyonnagy amerikai csoportot, amely figyelmesen éppen most olvassa a bronztábla versét. Most csöndes beszélgetésbe kezdenek és a magyarokat is emlegetik. Hallatszik a suttogás az ünnepi csöndességben. A magyar zarándok arra gondol, hogy: — Ez a bronz az aranynál is többet ér. SZÁNTÓ LAJOS.
