Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1949-12-15 / 12. szám

'/ I 1949 december ‘1C Ró NIKA" 11-IK OLDAL Én hiszek Istenben... Levelet küldtem szerte a világba: ha szolga kell. munkás, itt vagyok. Arcomat sors vihara vágja és ossz ecsapnak felettem a habok. Azóta várom a választ: hiába. Lassan fogynak a honfitársak. Hajói: mennek Amerikába és nem tudom hová vagy kinek kiáltsak? A vécéét dübörög, közeleg felém: repülök, tankok zaját hallom. Kétségek között állok magam s felragyog az égen egy hófehér ballon. Onnan figyeli Isten a világot: ó látom, már észrevett engem. . . Elnémul bennem a kétség: bárm: is történjék, én hiszek Istenben. Szamoslaky Sándor. LEVELEKBŐL igen tisztelt Szerkesztőség! Örömmel adom tudomásukra, hogy most került kezemhez a Kró­nika, Azonnal tetszésemet elnyer­te. mert én is ugyan ezért az el­vért harcolok, egy Szent Istváni Magyarországért, amelyben az ezeréves alkotmányunk szabja meg kötelességeinket és jogainkat a jelen számkivetésünk után. A "Krónika” több honfitársam tet­­szésói is elnyerte, akik velem szin­tén epy községen laknak. Kern­­burc, Germany. Antal Ferenc. Mint a bajorországi Edlach am Inn-öen élő magyarok vezetője, magyarjaim számára szellemi táp­lálék Műén kutattam s igy került fcoizöm a “Krónika” több példá­nya. közöttük az augusztusi szám ts. Azóta kézről-kézre járnak a “Krónika” példányai és az estén­­kiht .szerény ‘‘lakásomban’' össze­gyűlő bujdosó magyarok szemé­ben feraatom uj bizalom s remény­ség csillog. A cikkek olvasása lel­ki és szellemi enyhülést hozott eb­ben a szörnyű, nyomasztó elesett­­ségben, amelyben mi itt tengő­dünk., Többen közülünk — igy jó­magán! is — levélíráshoz fogtunk s ki a Segélyakcióhoz, ki az Ame­rikai Magyar Szövetséghez for­dult kivándorlási ügyben, ki ehhez ki ahhoz, milyen lehetőség csak felmerült a ' Krónika" olvasása -kapcsán. Kívánunk önöknek sok sikert az Örök Magyar Nemzetért és Hazánk mielőbbi felszabadításáért folytatott küzdelmükben s a jó Is­ten áldását kérjük munkájukra. Eclach, Németország. Tisztelettel Varga Károly. U] AMERIKAS LEVELE Hálásan megköszönöm, hogy addig is, míg Németországban él­tünk. szívesek voltak a lapot gra­tis címemre küldeni és itteni jelent kezésemkor is, mikor 3 hónappal ezelőtt végre ide kiérkeztünk, készséggel tovább is folyósították. Tudom, hogy megannyi tízezer magvar hontalan mily szomorú sorsban él még mindig Németor­szágban, hisz magunk is nehéz 4 évet töltöttünk ott el, mig végre az NCWC utján ide kijöhettünk és mily érzés ott különösen egy ily lapot olvasni, mely oly sok biz­tatást és reményt ad a jövőre. Elő­fizetési dijámat, egy dollárt, mel­lékelten tisztelettel megküldöm. A szebb jövő biztos reményé­ben. meleg magyar köszöntéssel maradtam, igaz hívük: Washington. D. C. Módly István. * * t Egyben-itt üzenjük minden, a hontalanságból Amerikába érke­zett testvérünknek, hogy örömmel küldjük díjtalanul címükre a “Kró­nikát,” ha címüket velünk közük. ASSURANCE-OT KÉR Purgly Lajos okleveles gazda és felesége három gyermekkel ki­vándorlásra segítő Egyesületet vagy személyt keres. Cim: Bre­genz Lager Vorkloster, Baracke 4. Ausztria. Bónis Lajos, 45 éves kertész, sofför, fényképész, minden mun­kát vállal. Affidavitot kér 3 sze­mély, felesége, anyósa és saját ré­szére. Cime Parsberg, Opf. Post­fach, Bavaria, Germany, 13 a. Bancsina József egy szabada­lom tulajdonosa az amerikai ma­gyar testvérektől segítséget vár, hogy kiutazhasson. A pénzt vagy affidavitot meghálálni ígéri. Cime Wegscheid bei Linz, O. Ö. Ausz­tria, I. R. O. Lager 33 i. Harcos László, Centre óuvrier 12-96 Fontoy. Moselle, France. 22 éves. somogymegyei, Magyar­­országról két év előtt menekült el a "656-os Toldi” cserkészcsa-. pattal. Minden munkát vállal, há­rom nyelvet beszél. Ki hajlandó Affidavitot adni a következő személyeknek: Horny Emö, 58 éves, elmenne földmérőnek, raktáritoknak, ház­mesternek. farmra, kertészetre, ffakitermelésre. Horny Er nőné. Losonczy Árpád, 40 éves, techni­kus (angol, spanyol nyelv tudás­sal) Losonczy Arpádné és ¥A éves fiuk. KERESTETÉS Pillmayer Lajosné, sz. Schwach Etelka, jelenleg Bartel Károlyné Parsberg, Opf., p. A. Bonis, Post­fach. Bavaria, Germany 13 a., Keresi bérmafiát Héber Lajost, akinek litográfus, kőnyomatos és cinkograf gyárüzeme van. Héber otthon az Atheneumnál volt. Rauchbauer János, Eifa, Krs. Frankenberg-Eder, lő. US Zone, Germany, keresi a Rácz családot, akik Budapesten 1. Kér. Vasút ut 2. sz. alatt laktak. Csapó Gyula Trofaiach, Loden­­gasse 23, Stmk., Ausztria, keresi nagybátyát, a Csorna,, Sopron megye, születésű Csillag Mihályt és nejét Máriát, akik 1910-ben vándoroltak ki Budapestről. Neusinger Aurél, eperjesi lakos, jelenleg Hamburg 21, Averhoffstr. 10. III. keresi Bally J. Bélát, szüle­tett 1902-ben Eperjesen. Kiván­dorolt kb. 1922-ben az "Albert Bálin/ nevű hajóval. A GOSZPODINOK CÍMERE. Régi kérdésre derült ki most a válasz Lengyelországban, amikor nyilvánosságra került, hogy Rokossovsky orosz marsai hirtelen felfe­dezte, hogy lengyelországi születésű és a Kreml utasítására hadügy­­miniszteri és hadseregparancsnoki ranggal tulajdonképen átvette a köz­irataimat. Van még "kormány” és “parlament”, de ezek léte valóban már csak a demokrácia elveit megcsufoló, hazug formaság. Hiteles adatok alapján bebizonyosult, hogy nem Rokossovsky az első orosz, akit áthelyeztek Lengyelországba. Pontos hírek vannak, hogy az egész lengyel hadsereg orosz tisztek vezetése alatt áll. Régóta folyt a lengyel hadsereg orosz vezetés alá helyezése. Rokossovsky kine­vezése csak betetőző aktusa volt ennek a folyamatnak. A lengyel vezérkar főnöke Kirzics orosz tábornok, helyettese Shviczki tábornok nem külömben orosz. A lengyel légi haderő főnöke Romeyko szovjet-generális és végig a többi fontos katonai pozíciók­ban mindenütt szovjettisztek vannak. Még a katonai egységekbe is Lengyelországban állomásozó szovjet-csapatok vannak beosztva egy­­ec^y lengyel zászlóaljjal és minden katonai instrukció és rendszabály Moszkvából jön. A lengyel hadsereg közönséges orosz gyarmati ka­tonaság. >»­A régi kérdés, amely itt elintéződik, a moszkvai emisszáriusok állampolgársági ügye. A lengyel hadseregbe beosztott orosz tisztek kettős állampolgárságuak és továbbra is megtartják orosz útlevelüket. Hiteles forrásunk szerint ez a formula vonatkozik a többi csatlósálía­­mokba kiküldött katonai és polgári emisszáriusokra is. Vagyis például magyar viszonylatban Rákosi, Révai, Bebrics, Minnich, Farkas, Gerő és a többi moszkvai jövevény, megtartották orosz állampolgárságukat és kettős állampolgárok, amennyiben felvették volna most a magyar állampolgárságot is, lévén az állampolgárság előfeltétele a magyar közhivatal betöltésének. Ez csupán látszat-formaság és legfeljebb óvatossági rend­szabály Rákosi és társai részéről, hogy legyen hová menni, ha egy­szer, mint előrelátható, mégis forró kezd majd lenni lábuk alatt a talaj. De teljes összhangban van a moszkvai követelményekkel is. Utóvégre Rákosi és társai csupán külföldi küldetésben lévő közhivatalnokai, hatalmi közegei Oroszországnak, amely megkövetelheti, hogy közegei kivált akik oly fontos pozíciót töltenek he, állampolgárok legyenek. Magyarország hatalmi vezetőinek legtöbbje tehát egyben szov­jet-állampolgár is, sőt lelkileg csupán az. . . , így érthető, hogy aj cí­mert kreáltak a Szentkorona és a Kereszt elhagyásával, de ötágú szov­jetcsillaggal. Az ö címerük ez! A melesleg magyar áflímpoigáxságu szovjetpolgárok, goszpodinok címere. A magyar népnek épp oly ke­véssé van köze hozzá, mint Rákosinak és a többi jövevény goszpodin­­nak a magyar néphez. .. . A HAZAÉRT Szövegét irta Légiós Füleki József. Átdolgozta Légiós Simon László. Én nem vagyok olyan mint némely Mosolygó képű, ártatlan szerény. Én nem tudom a multat feledni. Vérző hazámmal együtt érzek én. Csöndes éjszakát magam virasztom ár. A magyar fájdalom szivemben él. Valahol magyar hazámban, Vörös korbácstól csordul ki a vér. Fáj-e még Nektek távolban élő magyar ifjak. Fáj-e még a múlt a vesző tan, Ha a kürtök hangja uj csatára hívna, Lesz-e ki jön velem a szent diadalra! Vagy talán megnyugodhatok már régen, A vörös ördög rabolhat, ölhet. Ti nem könnyeztek a csonka térképen. Yeszni hagyjátok a drága magyar földet. Gondoljatok a Szent Koronára, Szent István dicső múltjára. Nézzétek a magyar Címert, Megcsonkított véres koronát. Reszkessetek Ti Szentkorona tiprók, Vörös elvetek úgyis pusztulni fog. Elsöprünk mint vihar a felhőt, És a Szentkoronára újra napsugár süt! Indochina, 1949 november 6. * * * ^ Mikor e verset irtuk, fájdalmasan gondoltunk és gondolunk mindazokra, akik távol szenvednek idegen földön, de bízunk és re­mélünk, hogy eljön majd az Örök feltámadás napja! Mély tisztelettel Simon László és Füleki József.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents