Krónika, 1948 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1948-08-15 / 8. szám
1948 augusztus “K R Ó N I K A” 5-IK OLDAU 7 SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI FIÁHOZ, IMRE HERCEGHEZ A MAGYAR NEMZET BOLDOGULÁSÁNAK ÉS MAGYARORSZÁG FENNMARADÁSÁNAK ÖRÖKÉRVÉNYŰ FELTÉTELEI! István király nem állapodott meg uralkodása gazdag eredményeinek megteremtésénél, hanem gondoskodott ezek fennmaradásáról is. Ebből a célból Imre fiának, a trónörökösnek intelmet adott, amelyben neki és nemzetének kijelölt azt az utat, amelyen haladva biztosítani tudják ennek a fiatal országnak a fennmaradását. Olvassuk el figyelmesen ezeket a bölcs tanácsokat. A gondolkodó ember előtt nyilvánvaló, hogy Magyarország akkor lesz ismét nagy és virágzó, ha annak trónján olyan férfiú fog ülni, aki Szent István intelmeit teljes egészükben a magáévá teszi. Az intelmek igy szólnak: “Édes fiam: Intelmeim között az első hely a szent vallásé. Ha a királyi korona dicsősége a sziveden fekszik, a katholikus és apostoli hit megőrzésében minden alattvalódnak pél-. dányképe légy és az egyházi férfiak méltán nevezzenek téged a keresztény vallás hívének. A hit, amelyről itt szó van, im ez: Hidd és minden kételkedés nélkül valid a mindenható Atyaistent, minden teremtménynek alkotóját: az ő egyszülött fiát, a mi Urunkat Jézust, aki az angyal üdvözlésére Szűz Máriától született és az egész világ üdvösségéért a keresztfán szenvedett, a Szentlelket, aki a próféták, apostolok és evangélisták nyelvén szólott: a tökéletes feloszthatatlan és szeplőtelen egy istenséget.” “A vallás után a második hely az egyházé, melynek magvát maga Krisztus rakta le és amely végre az egész világra szétterjedt. Fiam, napról-napra buzgón állj őrt az egyházban, hogy inkább gyarapodjék, mint kárt szenvedjen. A főpapokat úgy őrizd, mint a szemed világát: ha ők jó indulattal vannak irántad, ellenségeidtől se félj. A hercegek, a bárók, ispánok, vitézek és nemesek az ország oltalmazok a gyengék védői, az ellenség legyőzői és a birodalmak növelői. Legyenek ők a Te atyáid és testvéreid. Közülök senkit szolgaságra ne vess, se szolgának ne nevezz. Ha országodnak tisztességére törekszel, szeresd az igazságos ítéletet, az ügyeket biráld el türelemmel és irgalmassággal. Mivel az egynyelvű és egy erkölcsű ország gyenge és törékeny, ezért a jövevényeket jóakaratulag tápláld és tisztességesen tartsd, hogy nálad örömestebb lakjanak, mint másutt. Mivel a tanácsnak nagy a haszna, azért a fiatálokkal és kevésbé bölcs emberekkel ne tanácskozzál, tőlük tanácsot ne kérj, hanem a vénektől, akik erre koruknál és bölcseségüknél fogva alkalmasak. A királyi méltóságnak legnagyobb ékessége a királyi elődök követése és a tisztes szülők utánzása: mert aki elődei rendeletét megveti és az isteni törvényeket meg nem tartja, elvész. Azért atyád rendeletéi legyenek mindig szemed előtt. Habozás nélkül kövesd erkölcseimet, melyek — látod -— királyi méltóságomhozi illők; mert nehéz lesz ezen országban uralkodnod, ha az előtted való királyok nyomdokain nem haladsz. Az imádkozás a király üdvösségének legfőbb eszköze. Te is imádkozzál, hogy az Isten minden vétkedet eltörölje, hogy a henyeséget távolítsa el tőled és minden erényhez adja meg neked a legfőbb segítséget. Az erények a király koronájának ékességei, miért is légy jámbor, könyörületes, türelmes, erős, alázatos, szerény, szelíd, tisztességes és szemérmes.” István király intelmei szólnak mindenkihez, aki a magyar nemzet fiának vagy lányának vallja magát. Mintha édes apánk szólna hozzánk erről a több, mint kilencszázéves pergament tekercsről. A budavári Szent István szobor egyik dombormüven van megörökitve az a gyönyörű jelenet, amikor István király az ország egyházi és világi méltóságainak jelenlétében egyik Benedek-rendi barátnak tollbamondta ezeket a szavakat az alig tízesztendős Imre herceg füle hallatára. Talán a kis herceg nem is értette át teljesen e szavak jelentőségét. De értett belőlük a magyar akkor is és ért most is. Nincs messze az idő, amikor ilyen magas erkölcsi színvonalon fogja országát kormányozni Ottó király, Szent István koronájának törvényes örököse. (T. S.) SZENT ISTVÁN Irta: Ruby Erzsébet. Honnan jött ez a próféta? -—< Ki volt ez az óriási organizációs erő? Aki teljesen átérezte s megértette, nemcsak korának nagy eszméit, de az eszme állandóságának nemzeti és vallási fontosságát is. Eszköz volt, szent eszköz, a Gondviselés kezében, hogy a magyar nemzet sorsdöntő napjaiban véghez vigye Isten terveit a magyar nép fölemelkedéséhez. Ezer esztendő nagy idő. Ep, pen elegendő arra, hogy vezetőit és nagy alakjait lassan-lassan homály fedje, csupán az iskolákban a történelmi órákon, vagy pedig krónikás szépirodalomban találkozunk velük, de Szent István legendás alakja a magyar nép lelkében él, s egyre nagyobb glóriával, fölmagasz tál tatással. Nem lehet Szent István királyról elégszer írni s forró vágygyal, zengő énekkel hívni, szomorú költeményekkel megidézni, árvaságunk, elhagyatottságunkban segítségért folyamodni. Különösen ma, amikor népének szabadságát lábbal tiporják, nagy törvényeivel együtt, —> amikor Marx és Lenin jeligéje díszeleg immár az iskolák falain és nagy ostobánrehabilitálni akarják (de nem tudják) a pogány Vászolyt, Koppányi és a besenyői Tanuszaba Ajtonyokat, akiket most mártíroknak emel föl a szovjetgondolat. Ezekkel a vakmerő kerékkötőkkel akarják Szent István ragyogó nevét árnyékba hozni, de nem lehet. Könyörtelen, vasöklü nemzetépitőnek akarják beállítani a nagy királyt, pedig tudjuk, Szent István nem azért büntette meg őket, mert az életére törtek, hanem azért, mert egy kri tikus helyzetben lévő s átalakulást követelő uj birodalom felépítésénél nincs helye a habozásnak, a gyöngeségeknek, kísérletezéseknek és félben maradt megoldásoknak. Mert Szent István lelki élete, egyéniségének keresztény jellege, szilárd világnézete volt a magva építő politikájának. Szent István nélkül, ma nem volna a magyarnak keresztény kultúrája, mert amikor Szent István vaskezétől megszűnt a pogányság, ,—- uj hit, uj műveltség terjedt szét a magyar pusztákon. Megtértek a babonától a hithez, — a pogány bálványoktól Krisztushoz. Szent István kegyes, igazságos, békeszerető, népének megértő atyja volt. Edénkén bizonyítja az, hogy amikor a nyugati eszméket és intézményeket a szent Benedek szerzetesek által terjesztette az országban először a régi magyar szokásokból csak azt irtotta ki, amely már korhadt volt és romlásba vitte volna népét is. De az ártatlan ősmondákért, ősi ünnepi játékokért nem üldözte őket, mert a bölcs király tudta, hogy Krisztus felismerő■> sében azok úgyis elkopnak, elavulnak. Ezekből a régi pogánymesékből ma is sok maradt reánk s ősi nyelvezeténél fogva a Magyar Nyelvőr Fudományos E g y e sül et' kincsesládájának egyik nagy dokumentuma. Jól tudta Szent István, hogy egy uj eszmékkel birkózó nemzetnek, a kialakuló félben lévő keresztény államformának régi szokás *— hatásait, <— melyek a múltban testi és szellemi életére hatással voltak egy zabolátlan népnek, —> azt nem lehet tüzzel-vassal kiölni, mert a reakció nem sok jót ígért volna a további fejleményekhez. Ez is bizonyitja, hogy ismerte népének előnyös és káros tulajdonságait és tudta, hogy a nemesebb dolgok, eszmék, minden súlyos akció nélkül elnyomják a régi káros dolgokat. Nem i j e d ü nk meg, -—• nem esünk kétségbe! A szent király vére nincs többé de népének megmaradt az ő koronája, melyben az ő lelke él és továbbra is velünk van és velünk marad ,—< amíg egyetlen egy magyar szív dobog a földön. “SZERETNÉK MÁR JELEN LENNI...! A nb. lapjuk szives küldéséért hálás köszönetem fejezem ki, amelynek példányait szivvel-lélekkel osztom szét Brémában és környékén lakó magyarok között. Egy-egy példányt a Magyar Szent Korona elszakított területeinek itt élő magyar ajkú, de más nemzetiségűnek nyilvánított lakói között is körözök a Szent Istváni gondolat ápolására. A “Krónikából’' nyert értesüléseink Ottó királyt mozgalmáról az idősebbek lelkében felkeltették újra azt a meggyőződést, a fiatalokéban pedig azt a hitet, hogy; szegény hazánk boldogságát csak a Szent István koronája hozza meg nekünk! Szives készséggel vállalom a lap további terjesztését és alattvalói hűséggel állok Ottó király] mozgalmának rendelkezésére. Jelen voltam IV. Károly király koronázásán és szeretnék már jelen lenni Ottó királyén is! Adja Isten, hogy úgy legyen! Hazafias tisztelettel F. Bremen, Germany. (U. i. A Magyarországon'élő özvegy édesanyámra való tekintettel kérem nevem elhagyását.)
