Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1947-11-15 / 11. szám

2-IK OLDAL "KRÓNIK A” 1947 november. választott hivatása a szerctetre való oktatás, összeegyez­tetheti úgy a politikai mint magánfoglalkozását ebben az ügyben. Van a magyarságnak egy tekintélyes rétege, amely éppúgy szenved a silány táplálkozás miatt, hideg, nyirkos koncentrációs táborokban, mint elitéit magyarországi test­véreink. A “nyugatos” magyarokat gondoljuk, akik szin­tén várják szabadulásukat. Ezek részére nem kérünk am­nesztiát. Elsősorban azért nem, mert el sem fogadnák, Ök képviselik azt a nyakas magyar típust, amelynek derekát el lehet törni, de nem lehet meghajlítani. Ha testükön ínég is látszik a három éves szenvedés, elméjük és lelkűk töret­len. Ezekkel a legényekkel még lesz a mai magyar kommu­nista párt vezéreinek dolga. Amikor ők hazamennek, nem mint tékozló és megtért fiuk mennek vissza, hanem mint szülőhazánk régi, kipróbált vezetői. A régi képviselők, bí­rók, gyárvezetők, állami hivatalnokok, kisiparosok, önálló gazdák, mérnökök, orvosok, kézművesek, földművesek, igazi papok, hivatalnokok, akik elől észnélkül fognak me­nekülni a jelenlegi vörös basák. És ha történetesen Önt nem teszik el láb alól időközben a kommunista barátai, (akikkel Ön most egy tálból cseresznyézik) úgy bizonyos­ra veheti, hogy a visszatérő nyugatosok jogos haragja el fogja Önt kerülni, amennyiben a magyarországi politikai foglyok részére megadja az amnesztiát. Sorainkban Ön ne keressen se zsaroló, sem fenyegető szándékot, mert mindkettő távol áll tőlünk. Félreértés elkerülése végett azt is kijelentjük, hogy sem a KRÓNIKA havilapnak, sem pedig kiadójának, szer­kesztőjének vagy munkatársainak soha semmi közössége nem volt és nincs a nyilasokkal, názikkal vagy fascistákkal. Mi csakis a legitimisták szószólói vagyunk. Higyje el ne­künk, Elnök ur, hogy a végeredményben az egyetemes magyarság érdekében fog cselekedni, ha ezt már egyszer tervbevétt és sutbadobott amnesztia törvényt alá írja. Hazafias tisztelettel r TARCZ SÁNDOR, a KRÓNIKA szerkesztője. Isten szent szerelmére, vegye kezébe, az ügyet felekezetre való tekintet nélkül minden szervezetünk vagy valamelyik országos nagy egyesület, mielőtt ezek a nyugutos magyarok teljesen elzüllenek. A menekült magyarok a mi javaslatunkra már szerveze­teket alapítottak. Kis amerikai magyar egyesületek gondjaikba ve hetnek ilyen szervezeteket, Élelmiszer, ruha, cipő kell nekik és magyar ABECES könyv is, mert a természet rendje szerint mindig is nő virág és ezeknek a kis magyar gyerekeknek magyar szóra nyílik a szájuk és magyarul kell, hogy tanuljanak olvasni, írni. ‘; Azt is mondhatná az olvasó, hogy ha mi annyira törődünk a nyugatosokkal, miért nem segítünk mi rajtuk, a mi saját zse­bünkből. Szerénységünk tiltotta, hogy általunk nyújtott és bizony korlátolt keretek között nyújtott segítséggel dicsekedjünk. De a Kételkedő 7 amásnak megmutatjuk az elismerő leveleket és köz­ben teljesen kiürült zsebeinket is, aminek láttára bizonyára ő restelkedne és nem mi. Van szerkesztőségünkben elég kérő levél ahhoz, hogy okár ezer olvasónk is kapjon egyet, amelynek feladója kétségbe­esetten várja, hogy mikor mozdul meg érte valamelyik amerikai magyar szive. Mert csqjk _a„szívnek kell egy kicsit mozogni. * #•* Adományok segély-csomagok e címekre is küldhetők: Főt. Zoltán Kótay, Delegatus Missionis Vaticanae pro Hungaris in Germania et Ausztria, Landshut, Postfach 56, Bayern, Germany. Dr. Szépe László, a Vatikáni Misszió lelkésze, Kammer am Attersee, O. Ö, Ausztria, Protestant Hungarian Missio, Landshut, Bayern,. Germany, Thea­terstrasse 63. (Thorbrau). Sociale Mission Hongroise, főt. Molnár Antal, 125 Rue de Throne Bruxelles, Belgium. Mission Protestante Hongroise de Belgique, nt. dr. Györkey Fe­renc, 8-12 Rue de Taciturne, Bruxelles, Belgium. Főt. Páter dr. Gácsér Imre, 1. Place de Cardinal Amette, Paris 15, France. Főt, Páter Nicola Dengb Hungarian Franciscan Padres, Santuario delie Madonna delle Grazie, Monza,, (Milano) Italy. Főt. Páter Edvardo Dömötör, O.F.M. Genova, Pegji, Convento S. Antonio, Italy. Comitato Di Soccorso Ungherese In Italia, Roma Centro, Caselle 80 Nt. Soos Attila, ref. missies lelkész, Via degli Apuli 41. Rtbma, Italy. “Omoljanak le most a válaszfalak!...” A külföldre ment politikusok egységfrontos csoportosulása. — Mindenek fölötti közös cél: Mflgyarország felszabadítása. Alkotmánykérdésekről népszavazás a felszabadulás után. — Az Amerikai Magyar Szövetség konvenciója akcióba lépett a hontalanok érdekében. Az Amerikai Magyar Szövetség november 17-én és 18-án tar­totta konvencióját a chicagói Stevens-szállóban. A konvenció legneve­zetesebb eseménye a menekült magyar politikusok egy harci munka­­közösségének, egységfrontjának bejelentése volt. Mint Varga Béla lapunk más helyén közölt nyilatkozata is mutatja, ez az egység abból a felfogásból indul ki, hogy Magyarországnak az orosz és bolsevik uralom alól való felszabadítása érdekében félretesznek minden más kérdést és kizárólag e cél kiharcolására fogják fordítani törekvéseiket. Megegyezést jelentettek be arra nézve is, hogy az orosz megszállás megszűnése után az összes nagy alkotmányjogi kérdésekben demok­ratikus utón, népszavazással maga a magyar nép döntsön. Ezt a meg­állapodást főt. Varga Béla, dr. Eckhardt Tibor, Pfeiffer Zoltán és Nagy Ferenc a konvenció alkalmával elmondott nagyhatású beszéde­ikben is kifejezésre juttatták. Eckhardt Tibor a dunai kisnépek federációjának szükségét is nyomatékosan hangoztatta beszédében. Egyidejűleg a nevezettek és a velük egyetértő dr. Sulyok Dezső, a Magyar Szabadság Párt (De­mokratikus Népi Unió) elnöke, aki még Ausztria amerikai zónájában tartózkodik, kiáltványt adtak ki a magyar néphez. Sulyok Dezső le­vélben közölte Varga Bélával, aki mint a nemzetgyűlés le nem mondott elnöke, a csoportosulás fejének tekinthető, hogy egyetért az egység­alappal. A kiáltvány megállapítja, hogy Magyarország ismét külső ha­talmi túlerő és ügynökeinek szenvedő áldozata és passzív reziszten­ciára hívja fel a magyar népet. * * * A konvenció Truman elnökhöz intézett táviratban kérte a nyu­gati országokban nyomorgó magyar hontalanok megsegítését és mai mellőzött státuszuk megszüntetését. Dr. Kerekes Tibor főtitkár nagy­szabású memorandumot készít a washingtoni State Department szá­mára s abban részletes programot közöl mindazon kérdések kapcsán, amelyek a Truman elnökhöz intézett távirat értelmében a hontalanok javára sürgősen megoldandók. A konvenció az Egyesült Államok kormányához is több pont­ból álló határozatot küldött. Ebben Magyarország felszabadítása ér­dekében további lépésekre hívja fel az amerikai kormányt és többi közt újólag is kihangsúlyozta a nyugati menekültek megsegítésének és existenciához juttatásának égető, halaszthatatlan szükségét. A--.*- '.íS': '.yr - - • ■ , ...... • , Mit tettél a hontalan magyarokért?... Olvasd el cikkünket az első oldalon!

Next

/
Thumbnails
Contents