Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1947-09-15 / 9. szám

4-IK OLDAU “KRÓNIK A" 1947 szeptember 15v not absolutely perfect, at least, it took the lead for further development by Europe in general. Whether the statesmen of Austria-Hungary, such as Deák and Andrassy, had the United States of America before their mind’s eye, I am not qualified to state. Self-preservation of Europe, without hegemony by any one nation, was learned from America as well as from Austria-Hungary. Unfortunately, the true light did not shine to selfish politicians, who preferred to be called "statesmen”. Example of Austro-Hungarian democracy: In Brassó (Transyl­vania), where I studied for a few years before 1910, the official name of this city was BRASSÓ (Hungarian), BRASOV (Roumanian), KRONSTADT (Saxon, Lutheran Germans, who were invited to settle in this part of Transylvania, by the Hungarian Béla IV. after the devastation of Chengis Khan). VASÚT UTCA, CALEA FERATI, BAHNGASSE, was the name in three languages of one of the streets. Municipal minute books were kept in Hungarian, Roumanian and Ger­man. Public Schools and Colleges, Churches and Theaters were main­tained by all three nationalities. Justice was meted out on equal basis by Courts, whose judges were not elected, but APPOINTED BY THJi KING, so that they would not have to sacrifice their honor and in­dependence in pronouncing justice. THIS AUSTRO-HUNGARIAN EMPIRE was a larger SWISS FEDERATION, only economically more self-sufficient, and consequently happier than many other European«coun tries. Let all the former Austro-Hungarians of this great America federate into a powerful UNION OF NATIONALITIES, and let us follow such leaders as GENERAL MARSHALL and WINSTON CHURCHILL, who had the vision to call on the world for a general RESTORATION OF EUROPE, under Anglo-American organization and assistance. * * * \ COLONIAL WILLIAMSBURG- The World is truly grateful to THE ROCKEFELLER FOUNDATION for the many benefits enjoyed by humanity. This great humanitarian, Rockefeller, enjoying the blessings of "giving”, conceived the idea some 24 years ago to revive COLONIAL WILLIAMSBURG as it existed as the COLO­NIAL CAPITAL within the British Empire. Within 10 to 15 years Colonial Williamsburg was rebuilt so that Americans from all corners of the United States could visit this former Capital of Virginia, and be inspired by its history and traditions. Where is ANOTHER ROCKEFELLER to come to the assistance of General Marshall and .Winston Churchill for the creation of a UNITED STATES OF EUROPE? What Europe needs to-day is not so much material assis­tance, welcome though it would be, but moral and spiritual en­couragement: inspiration for a holy cause, the cause of the UNITED STATES OF EUROPE. Conservative Europe must and is anxious to preserve its traditions, languages, literature, customs, etc. all of which have enriched the World into our present progressive Western Civilization. * * * POLITICAL SUBDIVISIONS. The Monarchies of the Scan­dinavian countries, and the British Empire, have demonstrated a certain conservative progress. Many countries of the world, in spite of monarchia! shortcomings, wish they could return to their ancient form of government. But 'for the “politicians”, all of Europe, perhaps with the exception of France and Switzerland, would prefer the king­doms for which they have learned a rather wholesome respect. The Englishman, Hollander, Belgian, Swede, Norvégián, Dane, etc. prefer to be ruled by their respective King or Queen. An elder statesman of Austria, who visited America not long ago, made this casual remark: We, in Austria, have experimented with every conceivable innovation after- the abdication of Emperor Charles IV; none of these new ways have worked: everything has gone from bad to worse. I honestly believe that the majority of our people would prefer the return of the Monarchy." Within a UNITED STATES OF EUROPE the Repub­lics would take their place alongside the Monarchies. If we let the traditions of Europe pass out of existence, we shall arrive at the dep­lorable state-of Russia, where, without religion, without ttradition, there is no inspiration. And without the inspiration of God and brotherhood there is no hope for Europe. .a. KOMMENTÁR NÉLKÜL A fascizmus mentegetője, Amerika ócsárója Idegen célok szolgálatában? Dinnyés Lajos muszkavezető miniszterelnök Debrecenben, az uj kenyér ünnepén mondott beszé­déből: "Népünket bélékergették egy háborúba, mellyel, ez a nemzet so­ha, semmiféle közösséget nem Vál­lalt, teljesen idegen célok és esz­mék szolgálatában a magyarság százezreit küldték vágóhidra.'. , És, mikor már úgy látszott, hogy minden elveszett, jöttek a felsza­badító szovjetorosz seregek, íhe­­lyek nagy anyag- és véráldozátok árán szabadították meg kezeinket a fasizmus bilincseitől.” Évek óta él Amerikában egy régebbi magyar politikus (nevét egyelőre nem áruljuk el) aki most magát demokratának vallja. Elég sűrűn szerepelt a közéletben és most olyan magas tisztségre pályázik, amelyhez sem képessé­ge, sem múltja alapján ... legalább is a mi szerény véleményünk sze­rint .. . nem méltó. Ez az ur Magyarországon la­pot is szerkesztett, abba ő maga is irt cikket, néha neve alatt, más­kor nevének1 kezdőbetűivel jelez­vén, hogy a betűsorokba öntött gondolatokat az ő agyában szü­lettek. A németországi Gilde-Verlag az 1927-ik évben (tehát Hitler ura­­lomrajutása előtt hat éVvel) kiad­ta Luigi Sturzo jeles olasz katho­­likus politikus könyvét "Italien und der Fascismus” címen. Sturzo erősen bírálta a fascizmust. Mus­solinit pedig középszerű művelt­séggel bíró improvizátornak jelle­mezte. Akkor még lehetett Mus­solinit és rendszerét bírálni Né­metországban, mert a német nép­nek demokrata kormánya volt és igy a hazájából kivert olasz Sturzo (aki ma vezető állást tölt be Olasz országban) bátran ostorozhatta Mussolinit és gyilkos fasciszta politikáját. ' Amikor ez a könyv Magyaror­szágba ért, (akkor gróf Bethlen István volt a miniszterelnök, aki olasz orientációt keresett és Mus­­solinihez közeledett) a mi ameri­kai magyarunk Budapesten kia­dott lapjában hideg, barátságta­lan, zord, sőt ellenséges fogadta­tásban részesült. A lap egyik mun katársa ily bírálatot mondott a bíráló könyv felett. És itt szórul­­szóra idézzük a magyar irót: "Sturzónak ezekkel a megálla­pításával itt nem kívánunk bőveb­ben foglalkozni. Egy még folyto­nos mozgásban lévő rendszerről s vezérének emberi indító okairól nem kis feladat megalapozott vé­leményt formálni. Csak egy be­nyomásunkat akarjuk lejegyezni, ami magának, Sturzónak adatai­ból is kitűnik. Ha az olasz fasciz­mus tényleg a kapitalizmust szol­gálja is, ereje és önállósága a ka^ pitalizmussal szemben nagyobb, mint a legtöbbnek azon politikai rendszerek közül, amelyek ugyan­csak mint a kapitalizmus kiszol­gálói ismeretesek." Milyen más politikai rendszerre gondolt ez a könyvbiráló ur? A kommunizmusra semmiesetre sem, mert az nem szolgálja ki a kom­munizmust. Talán a svájci köztár­sasági rendszerre, az angol biro­dalmi rendszerre, vagy az ameri­kai demokráciára? Kár, hogy nem nevezte meg azokat a politikai rendszereket. Ebben a Budapesten kiadott lapban olvastunk egyebet is. Épp­olyan megdöbbentő, mint a fenti idézet. Olvasóink közül bizonyára sokan visszaemlékeznek a Sacco- Vanzetti esetre. Évekig húzódott ez a bünpör. A m'i amerikai ma­gyarunk is hozzászólt és nehogy azt higyjük, hogy Sácco-Vanzetti védelmében. Esze ágában sem volt. Cikkének bevezető sorai így szóltak: "Minél többet írnak a napilapok a Sacco-Vanzetti esetről, annál kevesebbet tudunk róla. Nincs publicista, akinek módjában állt volna a per iratait tanulmányozni s az egyoldalú irformáció, amely akár a vád, akár a védelem csa­tornáján kiszivárgott, attól a pil­lanattól kezdve, hogy az ügy a sajtóban szenzációvá szélesedett, szükségképen célzatos beállítássá torzult. Nem tudjuk tehát azt sem, hogy az emberi bizonyosságnak hány százaléka szól az elitéltek ártatlansága s hány a bűnössége mellett. Csak azt tudjuk, hogy H. G. Wells és Mussolini egyaránt szót emeltek, szocialisták, kommu­nisták és anarchisták egyaránt tüntettek a kivégzés ellen.” Majd igy folytatta: , "Azokat a tömegeket, amelyek Londonban és Kopenhágában, Pá­­risban és Buenos Ayresben a ki­légzés ellen tüntettek, bizonyára a Justizmorden érzett felháboro­dás mozgatta, de^a duce-t (Mus­solinit) sőt még Wellset sem a kommunista rokonszenv állította egy sorba a londoni Hyde Park­ban ‘Up the reds”-et éneklő tíz­ezrekkel. Sőt még talán az sem, hogy igazságtalannak tudják vagy érzik az ítéletet. Sacco és Vanzetti esetének megítélésében ugyanis egészen közömbös a Justizmord kérdése. Lehet, hogy minden lát­szat ellenére nem is ártatlanul Ítélték el őket. Ellene szól ugyan a vádhatóságnak, a District Attor­­neynek fondorkodása a bizonyí­tékok gyűjtésében, ellene szól a bíróságnak bevallott elfogultsága, de lehetséges. Nem lehetséges azonban 1921 júliusában, tehát hat év előtt ho­zott halálos ítéletet hat év elmúl­tával végrehajtani." És ez az ur igy magyarázza a dolgokat: "Annyi szenvedést kell a bűn­tettesnek okozni, amennyit ő oko­zott, de semmivel sem többet. A shylock-i államnak is csak ponto­san egy font húshoz van joga, Nincs joga tehát ahhoz, hogy a halálfélelmet a kivégzésnek kito­lásával, többszöri elhalasztásával megsokszorozza." "Hogy a lehetetlen a korlátlan lehetőségeknek”, a Babitteknek és Goose step-nek hazájában mégis megtörtént, ezen igazán nem kell csodálkozni. A fundamentalisták betüszerint követik az Ó-Testa­mentum parancsait, különösen akkor, ha azok egybevágnak a nagytőkének a halálbüntetés el­rettentő hatásába vetett naiv hi­tével. Nem szólva a reakciós gon­dolkodásról, amelyben az Unió (az Egyesült Államok) bátran ve­­tekedhetik Európa egynémely diktatúrájával." Az idézet utolsó mondata kü­lön figyelmet érdemel. így irt az amerikai magyar ur Budapesten, 1927-ben. Ma pedig itt, Ameriká­ban az amerikai kormány jóváha­gyásával magas állást szeretne el-

Next

/
Thumbnails
Contents