Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1947-05-15 / 5. szám
12-IK OLDAL "KRÓNIKA’' 1947 májusr 15. AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY KRÓNIKA ESTABLISHED 1943 AMERIKAI MAGYAR HAVTLAP Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 307-5TH AVENUE SUBSCRIPTION: U. S. of AMERICA and CANADA $1.00 PER YEAR NEW YORK 16, N. Y. ELŐFIZETÉSI DI): az Egyesült Államokban és Canadában $1.00 EGY ÉVRE PRICE PER COPY - 10c - EGY PÉLDÁNY ARA NYILAS VAGY NEM NYILAS? Szorgalmasan olvassák ugylátszik lapunkat a túlsó táborban is, mert a newyorki kommunista újság iróDEAKJA megakadt a NYUGATOSOK POSTÁJA rovatunk egyik levélírójának üzenetén. A deák idézi a levélíró levelének egy részét és ahhoz rögtön hozzáfűzi a maga magyarázatát: ami nem más, mint hogy az ampflwangi (ausztriai) magyar menekültek egy része NYILAS párttag volt. Lehet, hogy igaza van. De mi NEM a nyilas nyugatosoknak küldünk segítséget, hanem a NEM nyilasoknak. A nyilasok a legitimistákat jobban gyűlölik, mint a kommunistákat. Arról már olvastunk eleget, hogy az óhazai nyilasok tömegestül léptek be a kommunista pártba. De azt meg az íródeák sem állíthatja, hogy a legitimisták valaha is közeledtek a nyilasokhoz. Gróf Sigrayt nem azért internálták a nyilasok és a názik, mert nyilaspárti volt. Ottó királyfi fejére nem azért tűzött ki 50,000 márka vérdijat Hitler Adolf, mert názibarát volt. Az Európában szétszórodtan éló többszázezer nyugatos között bizonyára van nyilas is. A fő ijjászokat, a nagy bűnösöket már nemcsak kikérte a magyar kormány, hanem egytől-egyig valamennyit felakasztotta. A. D. P. táborokban élő tisztességes magyar nyugatosok a lehetőséghez képest kerülik a nyilasokkal való érintkezést. Ámbár ez nem könnyű dolog, mert gyakori, az eset, hogy egy fedél alatt kénytelenek velük élni, egy konyhán osztják ki nekik a szegényes elemózsiát. A magyar királysághoz a magyar nemzeti hagyományokhoz ragaszkodó derék magyar nyugatosok azonban úgy utálják a nyilasokat, mint tetveiket, vagy mint a... kommunistákat. Mert nincs külömbség a nyilas, a tetü és a kommunista között. Valamennyi vérszopó élősdi. *■ v •k ANDRÄSSY UT 60. A hajdani Sugár ut, amely Budapest legszebb útja volt, romokban hever. Itt-ott áll néhány ép ház, ezek között leghíresebb, illetve leghirhedtebb a 60-as számú épület. Olyan szerepet tölt be a jelenlegi magyar politikai rendszerben, mint a Batthyány palota játszott Kun Béla korszakában. Aki az Andrássy ut 60. számú épületbe kap idézést, annak befellegzett. Itt székel a hírhedt magyar politikai rendőrség. Olyan fajta, mint a német Gestapo volt vagy amilyen az orosz OGPU vagy NKVD. Az idekerült szerencsétlent orosz módszerrel vallatják. Cserny Jóska fiai előkerültek a bujdosásból, talán más a nevük most, de ez nem nagy baj, mert a szerencsétlen áldozatok neve is más. Huszonnyolc évvel ezelőtt burzsujnak hívták a megkinzottakat, ma náci, fascista és nyilas jelzőkkel látják el az áldozatokat. A budapesti titkos politikai rendőrség átkos tevékenysége nem titkos az amerikai magyarság előtt. “EMLÉKMŰVEK” ÉS AMI MÖGÖTTÜK VAN. A Magyarországot megszállva tartó és vérig szipolyozó oroszok és csatlósaik, — nem pedig, mint a magyar, nyelvű budapesti csatlóslapok írják, a magyar nép, — megint emlékművet állítottak fel Budapesten az orosz győzelem dicsőítéséül. Ezúttal Szent Gellért hegyét éktelenitették el az iromba nagy kő-alkotmánynyal, amelynek központi alakja egy, a vörös hadsereget kezében a szovjet-zászlóval jelképező orosz katona. A szláv imperializmus és pogány bolsevik rabszolgaszellem a kereszténységet és a szent püspök emlékét, de a magyar nemzet önérzetét is meggyalázza vele a főváros fölé emelkedő hegy ormáról. Sehol sincs megírva a fegyverszüneti szerződésben, hogy az ideiglenesen megszállt ország népe köteles eltűrni ily emlékművek felállítását. Szégyenteljes és megalázó volna a nemzetre, ha nem egy megszálló haderő terrorja kényszeritette volna reá ezt a gessler-kalapot. Amíg ott ülnek az oroszok, tűri kényszeredetten, összeszoritott fogakkal, villámló tekintettel, mert tudja, hogy ez az “emlékmű” tulajdonkép a magyar nép amaz erőfeszítésének kudarcát ünnepli, hogy változtasson az ezeréves történelmi Magyarország kezét-lábát levágó trianoni szörnyitéleten és meggátolja a pogány, államistenitő bolsevizmus előretörését Magyarországba és a Nyugatra. Az a tény, hogy az oroszok újólag ily nagyszabású emlékművet állítottak fel Magyarország szivében, Budapesten, mutatja reményüket, hogy örökké csizmájuk alatt tarthatják a magyar népet. Mutatja, hogy azt hiszik, végkép győzni fognak a Rákosiak, a magyar nyelvű orosz állampolgár szovjet-emisszáriusok, moszkvai bábok és Magyarország vazallus gyarmat lesz, ahol ilyen emlékművek a kivonulás után is megmaradhatnak és hirdethetik a szlávság és a bolsevizmus fensőbbségét, diadalmas uralmát a letiport magyar nép felett. Amikor nincs újság Magyarországon, amely nyíltan meg merte volna mondani Moszkvának, a leleplezést ünneplő megszálló orosz generálisoknak és a megjelent magyar kormánytényezők közül azoknak, akik szintén hajlamosak a szovjetgyarmatiság gondolatának elfogadására, innen kiáltjuk a magyar lélek lángoló tiltakozását: Magyarország soha nem lesz szovjet-tartomány, a magyar nép soha nem válik istentagadó, szabadságtagadó bolsevikké és soha le nem mond igazsága jussáról.’ Moszkvának és Quislingjeinek reménye ebben csak kártyavár, amely épp úgy össze fog omlani, mint ahogy a magyarországi szovjet-emlékművekből az utolsó muszka óra-gyüjtő távozásával kő kövön nem marad! FIRLINGER BESZÉDE 90,000 MAGYAR CSEHSZLOVÁKIÁI ELCSEHESITÉSÉRöL. A hivatalos Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy Firlinger csehszlovák helyettes miniszterelnök beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy 30,000 magyar munkavállalót már áttelepítettek a Csehország belsejébe és ez azt jelenti, hogy a családtaggal együtt 90,000 magyar asszimilációja van biztosítva. A magyarok széttelepitése tovább folyik és havonta 10 transzportot telepítenek át. Firlinger tehát beismerte, hogy a közmunkarendelettel a magyarok áttelepítését és beolvasztását akarják elintézni, nem pedig egyszerű közmunkáról van szó. A MTI jelenti, hogy egyes falvakból újabb transzportokban vitték el a magyar családokat. Diósförgepatonyról 102 családot, Nagysallóról 104 családot, Kissallóról 17 családot, Hölvenyből 31 családot, Csicserről 80 családot vittek él. A szlovák hatóságok az utóbbi időben nem is titkolják a magyarok áttelepítését és nem is vigyáznak arra, hogy csak munkaképes egyéneket szállítsanak el a közmunkarendelet ürügye alatt. A feledi járásban a deportálást végző katonák — mivel a férfiak a katonák brutálitása előli a hegyekbe menekültek — az asszonyokat és gyermekeket szállították el, azután a lakásokat és gazdaságokat kifosztották. KOMMENTAR NÉLKÜL A polgári radikális párt és a sajtószabadság. Zsolt Béla köziró, a magyarországi polgári radikális párt vezére irja a párt "Haladás” cimü hetilapja 1947 április 3-iki számában ‘Sulyok és a sajtószabadság’’ cimü vezércikkében a budapesti nyomdász szakszervezet azon határozatáról, hogy eltiltja tagjait az oroszoktól engedélyezett demokratikus Szabadságpárt oroszoktól engedélyezett napilapjának, a “Holnap’’-nak kinyomásától noha a zsidógyilkolásra uszító, nácinyilas lapokat, sőt még Szálasi azon hadiparancsát is kiszedték és kinyomták, amelyben szembeszállt Horthy fegyverszüneti proklamációjával: Most, hogy a nyomdászok nem szedték ki A Holnap-ot — elvileg valóban nem lelkesedünk ezért a rövid utón való elintézésért —, de nem vagyunk szemforgatók és megértjük, ha a munkásság nem hajlandó ismét ellenállás nélkül kovácsolni azt a fegyvert, amelylyel le akarja döfni. S ha a múltban meg is tette, annál jobban megértjük, ha most nem teszi meg, mert hiszen saját bőrén és az ország testén mérhette le ennek a gépies, politikamentes bérmunkának szörnyű következményeit. Megértjük tehát, ha kétségtelenül durva sérelmei hatása alatt igy cselekedett, ahogyan megértjük, ha valaki, akit igaztlanul arcul vágnak, erős felindulásban nem szabad mingyárí a biró elé, hanem sajátmaga vesz magának elégtételt". A KOMMUNISTA SAJTÓVEZÉR ÉS AZ URIOSZTALY A budapesti "Magyar Nemzet” kisgazdapárti napilap április 1-ei számából: Bocsássa meg Gábor Andor, hogy felhívjuk a figyelmét legutóbbi cikkének egyik nem egészen szabatosan fogalmazott mondatára. Gábor Andortól elismerjük, hogy kitűnő stiliszta, de az újságírás lázas tempójában még a legkitűnőbb írók is elkövethetnek hibákat. — A magyar úri osztályról irja a következőket: 'Feltétlenül vissza akar kerülni az államkassza mellé. Hogy ő lopja el... "Szerintünk ez utóbbi mondatot igy kellett volna fogalmazni: "Hogy ellopja". Mert az eredeti fogalmazás kinos félreértésekre adhat okot". __» ANGLIA ÉS A ROMAN "VÁLASZTÁSOK" A londoni rádió közli, hogy Mayhew külügyi államtitkár nyilatkozott az alsóházban a romániai választásokról. A nyilatkozatra az adott alkalmat, hogy egy munkáspárti képviselő a következő kérdést intézte a kormányhoz: — Nem vplna-e hajlandó a kormány üdvözölni a román kormányt választási győzelme alkalmából a két ország közötti baráti kapcsolatok szorosabbátétele érdekében? Mayhew államtitkár igy válaszszolt: — A romániai választások nem voltak sem szabadok, sem igazságosak és egyáltalán nem segítették elő a brit-román baráti kapcsolatok elmélyülését. 3 . —
