Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1947-05-15 / 5. szám

4-IK OLDAL’

"KRÓNIK A”

1947 május 15,

népmilliók előtti lejáratása céljára politikai csapdába ugratták be Nagy Ferencet és pártját a fakultativ hitoktatás oly népszerűtlen tervével? Nem csodáljuk, hogy a református papság jórésze, az élén Ravasz László püspökkel élénken ellene van mindkét tervnek és távolmaradtak a nyíregyházi református nagygyűléstől, ahol Berecky Albert képviselő, budapestilipótvárosi lelkész már az egyház és állam szétválasztásának gondolata mellett is tüntetett. Nagy hiba ma kultúrharccal is megbontani a magyarság sorait, aminek csak a marxisták örülnek a háttérben, mint nevető harmadik. Mi úgy hisszük, hogy Szent István országában nem lehet kérdéses taniftassa-e valaki a gyermekét annak a hitnek igéire, amelynek számára a keresztelés szentségével eljegyezte egy egész életére. S nem lehet kérdéses az sem, hogy szemben a marxista befolyás alatti állami könyvkiadás tervével az egyházi tankönyvekből csak jót, nemeset, a hit és nemzet igazságai átérzését tanulhatják azok, akiken a jobb magyar jövendő fog megfordulni. Vissza ezzel az ártatlanság álarcában jelentkező ravasz lélek-halászattal, amely a ijemzet jövő ifjúságát akarja a nép bizalma pártjának segélyével, államilag rendszeresítve lelkileg elmérgezni!

Amikor egyik oldalról ott a marxista veszély, másrészről a naci-fascizmus csökevényei még mindig kisértenek, nem feltételessé kellene tenni, hanem megsokszorozni kellene a vallási órát, hogy az ifjúság a kereszténység tiszta igéinek fokozottabb megismerésével még immunisabbá váljék mindenféle szélsőséges, ártalmas irányzatok fertőzetével szemben!

* * *

AZ ÚRISTENT IS ELADJÁK MÁR egyes naiv pártvezérek abban a kába reményben, hogy ezzel mégis csak sikerül kielégíteni a marxistákat, de alig néhány heti fegyverszünet után, ami egyébként is csak az amerikai jegyzékek hatása alatt Moszkvából kapott utasításokra vezethető vissza. Rákosi és társai újra ellenzéki támadó húrokat pengetnek Nagy Ferenc ellen, választásokat sürgetnek és megérkezett Moszkvából az uj bomba: az Associated Press budapesti tudósítója szerint rendkívüli minisztertanács volt Budapesten, mert Moszkva újabb szörny-követeléssel állt elő: további 200 millió dollárt követel azon a címen, hogy a Magyarország a háború alatt neki a náciktól sokszoros áron feltukmált garasos szájharmonikákért és egyéb haszontalan szállításokért ennyivel tartozik Németországnak és a potsdami egyezség alapján jogán van Németország minden kinlevőségét lefoglalni. Nem veszi figyelembe, hogy a Hitlertől kikövetelt hadiszállításokért viszont több mint 500 millió jár Magyarországnak a németektől s igy a tulajdonképeni egyenleg 300 millió dollár Magyarország javára. Nem volt elég, amit az orosz megszálló csapatok raboltak, nem elég a hosszúra nyúló megszállás töméntelen milliós költsége, maga a békeszerződésben lefektetett 300

milliós jóvátétel (amiből százat a két szovjet-csatlós, Jugoszlávia és Csehszlovákia kap) a késedelmi uzsorakamatokkal és a jóvátételi áruszállítások árának indokolatlanul alacsony megállapításával, sem pedig a magyarországi ipartelepek, közlekedési vállalatok nagyrészének szindikátusi vagy egyéb formában való kisajátítása. Ezt a 200 milliót is követeli a Szovjet, mert anyagi fojtogatás kíméletlenségével akarja nyomorban tartani és belekergetni Magyarországot a Rákosi Quislingek bolsevik uralmának teljességébe és a szláv vazallusságba.

így jutalmazza a Szovjet a Kisgazdapárt engedékenységét, reszkető appeasementes meghátrálását. így járnak azok, akik Istent is készek eladni — annak kedvéért, hogy akkor aztán Moszkva magyar ügynökei nyugton hagyják őket a látszathatalomban. Nagy Ferenc még most sem jött rá, hogy öngyilkossági politikát csinál, a kommunistákkal nincsen lehetősége becsületes alkunak és hogy az amerikai jegyzékek nagy alkalmat arra kellett volna felhasz nálni, hogy a Kisgazdapárt az abszolút parlamenti többsége alapján önmagának egyedül követelje a kormányt és a közigazgatás és karhatalom mindazon pozícióit, amelyeket a marxisták most a hatalom igazi birtoklására megszállva tartanak.

* * *

ANNÁL ÉSZSZERÜTLENEBB Nagy Ferenc politikája, mert a moszkvai konferencia kudarca révén az osztrák béke és vele az oroszok Magyarországból való kivonulása (ami az osztrák kivonulás függvénye) hosszú időre kitolódik s a kommunisták ezzel időt nyernek arra, hogy még inkább megszilárditsák hatalmukat, fokozhassák az ország megdolgozását, a propagandát, szervezkedést, penetrációt. Időnyerésről tehát a Kisgazdapárt részéről szó sem lehet. Moszkva nyert időt a középeurópai kommunisták részére az osztrák szerződés megkötésének elhalasztására törő tervszerű taktikájával. A kibőjtölési politika, amely állítólag a kisgazdapárti engedékenység titkos szempontja volt, ekként reménytelenné vált, mert eddig is óriási mértékben előrehaladt a bolsevizálás és általános vélemény szerint a marxisták a maguk teljes uralmának nyélbe ütésére akarják kihasználni a Moszkva ügyessége révén nyert idő-meghosszabbitást. Ezzel szemben csak az segíthet, ha a Kisgazdapárt végre a sarkára áll és követeli a néptől kapott jogait. Persze másfél esztendő teljesen csődbejutott politikája után ehhez puhaságtól mentes, tisztánlátó és tetterős uj vezérek kellenének, hogy a párt presztízse végső maradékainak megóvásával és uj szervezéssel a tizenkettedik órában elhárítsák a bolsevizmus és keleti szolgaság ügynökeinek teljes felülkerekedését...

LAPUNK

New Yorkban a yorkvillei újságárusoknál, az East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint az East 86-ik utcai Kerekes-féle könyvkereskedésben kapható.

FALK MIKSA IS MEGMONDTA.

1866 évet írtak boldogabb elődeink. Rekkenő nyár volt és a bécsi Hofburg parkjának mértani kockákra vágott élősövényei között megbújt szökőkút medencéje szélén, leeresztett szárnyakkal bu-' songtak a rózsaszínű flamingók.

Erzsébet királyné Ischlibe készült, de még két órát át akart venni Fáik Miksa bécsi takarékpénztári titkártól, aki magyar irodalmi történetre tanította a királynét.

— Add ide a legyezőmet Ida — szólt Ferenczy Idához, a kecskeméti kurtanemes leányhoz, kit Erzsébet bizalmas barátnőjének fogadott.

— Talán a haját felkötném felséges asszonyom, mert mint egy meleg palást borítja be a hajzuhatag.

— Ahogy gondolod Idám — szólt a királyné fáradtan s a Madeira szigetéről hozott gyöngyház legyezőjével legyezgette magát.

A bécsi kapucinusok toronyórája négyet kongatott és percnyi pontossággal kitárult a hatalmas szárnyasajtó és a küszöbön állt a kis termetű Fáik Miksa. Mélyen meghajolt és várt. A királyné barátságosan mosolyogva intett, azzal a szomorú mosolygással, amely Erzsébet szépségét körülragyogta.

— Fáradt vagyok kedves Fáik; hosszú időre eltávozom ebből a... és hirtelen elhalgatott. — Ma Eötvösről fog nekem beszélni kedves tanárom, — szólt Erzsébet legyezőjét összecsukva és füzetei között keresgélt. Hanem előbb szeretném Önt valamire megkérni. Eltudná nekem hozni Széchenyi István “Blickjét?”

Fáik elsápadt, s a hideg félelem végigszaladt rajta, mint egy eleven kigyó. Meg akarja őt fogni a királyné? Akinél ezt megtalálják, szigorú és hosszantartó várfogságot kap. Könyörögve nézett a királynéra és okos szemében néma tagadás: Nem tehetem felséges asszonyom.

Erzsébet, Ida felé fordult:

— Látod Ida? Fáik nem bízik bennünk!

Erre Ida egy feketére lakkozott kis japáni asztalfiókból kivett egy elsárgult németszövegü újságot s Fáik elé tartotta.

Szegény ember most már végkép nem tudta, hogy élő-e vagy halott. Mert a füzet a ‘ Der Zerfall Össterreichs” azon lappéldánya volt, amelynek tartalmáért egynéhányan már börtönben ültek,

— Nos? Még most sem hisz nekünk? — szólt a királyné mosolyogva. Fáik meghajtotta magát:

— Megszerzem a Blicket felséges asszonyom. Ha belepusztulok, akkor is!

■— Na azt éppen nem kívánom. Azután szeretném átvenni még egyszer azt a magyar szöveget, amelyet szeptemberben Budán, a magyar népemhez fogok intézni. Jól megtanultam. Képzelje, a “r” betűt már úgy ropogtatom, mint Andrássy grófné. De előbb csukd be az ablakot Ida, mert az anyósom Zsófia főhercegasszony mindig gondoskodik leskelődőkről.

Fáik Miksa kijavította: —Kegyeskedjen megengedni felséges asszonyom, nem ‘leskelődők" hanem “leselkedők".

Erzsébet elkacagta magát s azután hirtelen komoly lett. Ilyenkor, mint a virágot a hamvasság, valami édes szomorkás vonás felhőzte be finom keskeny arcát.

— Tehát kezdjük: Kedves magyar népem! Elhallgatott, mintha a szöveggel elakadt volna.

— Fáik halkan ismételte: Kedves Magyar népem!

—' A királyné türelmetlen mozdulatot tett:

— Nem mondom tovább, mert tudom. Miért nem tárhatom szét a karjaimat, amikor az én jó magyarjaimhoz szólok. Miért ez az örökös; béklyós etikett. Milyen szép volt Debrecenben az a kisleány, akit megcsókoltam. És milyen tiszta, gyermekszívük van ezeknek a szerencsétlen magyaroknak. Elég ha az ember szól hozzájuk, már sírnak a boldogságtól. Mindegyikkel szeretnék külön-külön kezet fogni és bemenni egy kis házba, friss tejet inni. Apropos: tegnap hallottam az angol tanáromtól, hogy Amerikában az elnök kezet szőrit a bányászokkal is. És valamit beszélt a köztársaságról is. Mondja kedves Fáik, igaz, hogy a köztársaság a legjobb államforma?

Fáik lepedőnyi nagyságú babosselyem zsebkendőjével, verejtéktől vizes homlokát törölgette: Előbb Széchenyi Blickje, azután a Der Zerfall, most pedig a köztársaság! Phü, ma különösen meleg van itt a Hofburg vén falai között.

A királyné biztatólag nézett a vergődő emberre:

— Ne féljen tőlem! Én mindent akarok tudni.

Fáik azért mégis óvatos volt. Elsiklott a téma veszélyes oldalai mellett:

— Felséges asszonyom, minden kormányrendszer viszonylagosan jó vagy rossz. Az állami berendezkedés, a természeti elhelyezkedés, a nép felfogása ácsolja a királyi trónt. Vannak államok. — mint mondjuk Amerika és Mexico, ahol a köztársasági kormányok "'eddig még jól beváltak. De Ausztriában és Magyarországon, ahol annyi különféle nemzetiségű nép lakik együtt, egyedül csak a dinasztia tartja össze a vaskapcsot, amely nélkül szét esne a monarchia s ezer év óta reánk várakozó ellenségeink, kapva-kapnának a koncon, hogy fölfalják.

Erzsébet szeme megrebbent:

— Csak a dinasztia? De hisz Amerikában is mindenféle nemzetiségű nép lakik.

Igen, felséges asszony, de ott a felfedezéstől kezdve, köztársasági alapon indult meg a kormányzás. Nem tanácsos a kormányformákon változtatni. Nagy megrázkódtatás, sok életet követel és mégis marad az ami volt.

Erzsébet szemét könny futotta el:

— Nem lehet változtatni. Szegény Miksa főherceg sógorom! Életébe került a császársági próba. Juarez tulkegyetlen volt.

RUBY ERZSÉBET ROVATA