Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1947-04-15 / 4. szám
1947 április 15. “K R Ó N I K A” 5-IK OLDAL. alapján a járási nemzeti tanács székhelyén alakított konfiskáló bizottság . . . napján tartott ülésén a rendelet 1 paragrafus 7-ik bekezdése alapján igy határozott: ..... (tulajdonos neve.... aki született..... -ban és...... községbeni lakost a 104-1945 és 64-1946 számú rendelet 1 paragrafus 1-b pontja alapján magyar nemzetiségűnek kel tekinteni. E határozat alapján a 104-1945 számú rendelet 2-ik paragrafusa értelmében....... (név) tulajdonos mezőgazdasági ingatlanait elkobzottnak kell tekinteni 1945 március 1-ei hatállyal tekintet nélkül arra, hogy az ingatlanok mely község határában fekszenek» vagy mely Szlovákia területén fekvő községben vannak. Az idézett rendelet 1-ső paragrafus 10-ik bekezdése értelmében ez ellen a határozat ellen nincs helye panasznak a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz. Ennyiből áll egy vagyon elkobzás. Indok és alap: magyar. Egy ilyen határozat ellen semmilyen jogorvoslatnak helye nincsen, az illető tulajdonosnak jogában van a koldusbotot venni. Önként felmerül a kérdés: ezek az uj "emberi jogok", ez Yalta, Potsdam vagy New York szelleme? Egyelőre 4000 ilyen vagyon elkobzó határozat lett kiadva, miután ezt megelőzően a csehszlovákmagyar vegyesbizottság abban állapodott meg, hogy Csehszlovákia nem fogja a 108-1945 számú elnöki dekrétumot alkalmazni a magyarokkal szemben. Ez az elnöki dekrétum ugyanis az alapja a vagyon elkobzó intézkedéseknek. Hogy ezt betartsa a csehszlovák kormány, igy az elkobzásokban nem hivatkozik az elnöki dekrétumra és tényleg ennek alapján nem is koboz el vagyonokat, de elkoboznak a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletéi alapján, amire ugylátszik a vegyesbizottság megállapodása nem terjed ki. A vagyon elkobzásokkal valószínűleg azt a célt is kívánják elérni, hogy a szerencsétlen kitelepitési, illetve kicserélési egyezmény elvileg oly megállapodást is tartalmaz, hogy a kicserélés során hasonló rétegű személyek legyenek kicserélve. így vagyonos vagyonossal szemben, intellektuell — intelektuellel szemben, vagyontalan — vagyontalannal szemben. A vagyontalanok száma igy egyszerűen növelhető, vagyontérités pedig nem kötelező, mert az elkobzás minden térítés és jogigény nélkül történik. * * * Egy rövid kis jellemző képe a magyarellenes felfogásnak a Tiso volt Szlovák államelnök elleni per egyik mozzanata. E per során Mach Sándor volt szlovák belügyminiszter, aki szintén vádlottként szerepel a zsidó üldözössel kapcsolatosan azt adta elő védekezésében, hogy zsidóellenes magatartását részben azzal indokolja, hpgy a zsidóság $0 % -át magyarnak tekintette. Úgy látszik a vizsgálati fogság alatt ő is alkalmazkodott az idők szeléhez és védekezését ezekhez alkalmazza. A per még nincsen befejezve, de úgy látszik, hogy a vádlott azon a véleményen van, hogy az üldözés eme fajtája inkább dicsőség mint bűn., Égyéb)«tyjt a per sok tekintetben mecj^folja azt az alapvető cs'eh£ziő^3k: állítást, hogy a volt csehspipit^:köztársaság felbomlását tobM^közt a kisebbségi magyarság, idézte volna elő. Kétséget kizáróan;.V-történelmi események sorrendjét véve, megállapítható, hogy á.bieh és szlovák elszakadás első döntő lépése 1938 október hó 6-ika vplt. amikoris Szlovákia autonoíhiáját kikiáltotta, vagyis ez a lépés majdnem egy hónappal előzte meg 1938 november 2-át a bécsi döntést. E per során 1947 január 11-én e tekintetben “meglepő indítvány” hangzott el a vád részéről, és pedig a vád kéri beszerezni Bonnet volt francia külügyminiszter könyvét annak a bizonyítására, hogy a volt Csehszlovák köztársaság miniszterelnöke néhai Hodzsa Milán a volt prágai francia nagykövetet — Delacroist — arra kérte fel, hogy ez jelentse kormányának, hogy a francia kormány ne gyakoroljon nyomást a csehszlovák kormányra München elfogadására, miután a csehszlovák kormány úgysem szándékszik ellentállni a német követeléseknek. “Meglepő”, hogy a vád terjesztette elő ezt az indítványt és a lapok megjegyzései igy szólnak: “a Demokrat" cimü lap ezt írja: “nagyon meglepő, hogy a bíróság elé ebben az időben olyan okirat kerüljön, amely teljesen ellentétben áll a Münchennel kapcsolatos tézisekkel és amely okirat hitelérdemlőségéről nagy kétségek merülnek fel, miután Bonnet működése München idejében közismert, de közismert a jelenlegi mosakodása is". A biróság még nem döntött ez indítvány felett. Minden esetre nem kívánatos, hogy egy ilyen történelmi tény napvilágot lásson, hisz minden arra a tézisre van építve, hogy a németek és magyarok voltak az okai Münchennek, ez csak ki lett erőszakolva, már pedig egy ilyen bizonyíték esetleg okot adhatna arra, hogy a Csehszlovák kormány elnök akkori kérése bizonyos elismerése volt a revíziónak, — és Csehszlovákia nem is annyira az erőszaknak engedett. így fest a “demokrácia” Középeurópában abban az államban, amelyről Wintson Churchill nem is oly régen azt állította, hogy “az egyedüli állam, ahol még demokokot adhatna arra, hogy a Csehszlovákia”. Mi csak azt ajánljuk neki, jöjjön és győződjön meg róla. KOMMENTÁR NÉLKÜL Idegen célok szolgálatában? A “Szabad Nép” budapesti kommunista oroszmagyar pártnapilapnak a második Trianon aláírásával tudósitó feb. 11-iki számából. "Magyarország békét kap végre. Hivatalosan is pontot tehet annak a háborúnak végére, amely hazánkat idegen célok szolgálatában oly szörnyű pusztulásba és katasztrófába sodorta. Meg kell fogadnunk, hogy soha többé nem engedjük meg semmiféle belső áruló csoportnak hazánk idegen, imperialista érdekek szolgálatába állítását.” / A »1 ✓ •/ / '1' világjáró gobe ÉS FERENC JÓSKA ÖT KORONÁJA Már elkészült a KRÓNIKA március 15-iki száma és ismerve nyomdamesterünk ijedelmét, valahányszor lapzárta után egy friss cikk szedésére kérjük, meg sem kíséreltük, hogy ólombetűkbe öntsük e históriát. De ami késik, nem múlik. Itt adjuk tehát egy érdekes amerikai magyar életrajzát, aki közel negyven esztendeje él Amerikában, de akinek szivében szülőföldje és annak szerencsétlen népe iránti szeretete még erősebb, mint valaha. * * * Március 2-iki kelettel levelet kézbesített a posta 5th Ave. alatti new yorki címünkre. Szegény újság lévén, nem engedhetjük meg magunknak azt a költséges passziót, hogy saját helyiséget béreljünk kiadóhivatali és szerkesztői teendők ellátására. Az iroda a levelet nyomban elküldte lapunk kiadójának, aki azt felbontván, egy gépírásos levelet és egy száz dolláros csekket talált benne. A levél írója tak a Magyarország érdekében tett erélyes tiltakozásért és útjához sikert kívántak. E levelek egyikében találtunk néhány lapkivágást a Richmond-Times Dispatch cimü amerikai napilapból, valamint a TOBACCO cimü szaklapból, annak igazolására, hogy Szántó Lajost az amerikai közügyek is épp úgy érdeklik, mint Magyarország sorsa. Elolvastam a levelek, sürgönyök, cikkek minden betűjét. Elgondolkodtam felettük. Itt áll előttem egy ember, teljesen ismeretlen és úgy belelátok a leikébe, mintha az én lelkem volna. Levelében határozottan megtiltotta, hogy személyével foglalkozzak. Nevének közlésére sem adott engedélyt. Meg kellett tehát kérném előbb, hogy a KRÓNIKA lapjain vele foglalkozzam és ez az engedély is oly meglepetést okozott, mint előző levele. Súlyos természetű műtét előestéjén adott engedélyt és közelebbi adatokat magáról, ki Szántó Lajos, Richmond, Virginia állami lakos a^ra kért bennünket, hogy a száz dolláros csekk ellenében küldjük újságunkat száz magyarnak. Gratulált nekünk, amiért a KRÓNIKÁT ily szellemben szerkesztjük. Még fel sem ocsúdtunk meglepetésünkből, amikor a postás Szántó Lajos második levelét kézbesítette, amelyből kihullt Schlach ta Margit nővér Budapestről irt levele. Margit nővér írása közérdekű lévén, Szántó Lajos arra kért bennünket, hogy ha lehet, kivonatosan közöljük, de hallgassuk el azt a részt, amely reá vonatkozik. Szántó Lajos harmadik levelét egy nappal később kaptuk. Ebben néhány sürgönymásolatot találtunk. A sürgönyök feladói Szántó Lajos és neje, Robert Scott Chamberlayne, valamint Rév. George Hanna Atkinson richmondi jeles amerikai polgárok, akik a moszkvai ut előtt állt General George C. Marshall amerikai külügyminiszternek köszönetét mond tudja, nem-e abban a hitben, hogy e sok szép dicséret miatt már nem kell pirulnia az élők világában. Szántó Lajos. Megáldott az Isten. Mint hallom, a műtét sikerült. Hála a Gondviselésnek és szerető nőd hűséges ápolásának már a gyógyulás utján vagy. Mialatt uj erőt gyüjtesz a napeugaras Virginiában, hadd mondjuk el olvasóinknak a Te kalandodat Ferenc Jóska, öt koronájával. * * * Kolozsmegyében, egy kis városban született Szántó Lajos. Azóta a várost a románok elkeresztelték. Akkor azonban magyar volt a nép beszéde, magyar a tanítás nyelve és ez a kis székely fiú magyar hagyományok tiszteletében nevelkedett. Iskoláit sikeresen elvégezvén a budapesti Hoffman cég fiumei irodájában kapott hivatalnoki alkalmazást. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia fiumei és trieszti kikötőt nagy tengerentúli forgalmat bonyolították, le. E kikötőkön ke-