Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)
1946-08-15 / 8. szám
2-IK OLDAL “KRÓNIKA’ 1946 augusztus 15. Szent István Magyarországa újra a Keresztfán... A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS TERVEZET ÉS A PÁRISI KONFERENCIA. - HOL AZ ATLANTIC CHARTER, HOL A NÉGY SZABADSÁG, HOL A BEÍGÉRT NEMES ELVEK ÉS ESZMÉNYEK? - A MAGYAR BÉKEDELEGÁCIÓ GÚZSBA KÖTÉSE ÉS AZ AMERIKAI MAGYARSÁG. Egy esztendővel ezelőtt lelkes boldogsággal ünnepelte Magyarország népe az elrabolt Szent Jobb hazatérését. Könnyes szemű aszszonyok férfiak, gyermekek vették körül az amerikai katonákat, akik visszahozták Magyarországba és átadták a magyar népnek a Szent Jobb-ot és a királyi ereklyéket, amiket a nazik hurcoltak magukkal Ausztriába. Akkor, egy esztendővel ezelőtt a háború szörnyűségeiből magához ocsúdó magyar nép joggal hitte, hogy a Szent Jobb hazatérése szimbóluma az elkövetkező teljes igazságszolgáltatásnak. Amerika és szövetségeseinek győzelméért imádkozott millió és millió magyar. Hiába próbálta a nazi propagandagépezet minden erejével és agyafúrtságával megakadályozni, hogy az Egyesült Államok hadicéljait megismerje a magyar nép. Az Atlantic Charter elvei és a Négy Szabadság eszményei, amiket Franklin D. Roosevelt irt a Szövetségesek zászlóira, áttörtek a nazi börtönök falain és egy boldogabb, szabad, békés élet remény sugaraival ajndékozták meg az elesetteket. Egy esztendővel ezelőtt, a nazi rabság alóli felszabadulás hónapjaiban, azt hitte a magyar nép, hogy hamarosan el fog* jönni az idő, amikor megszűnnek az ország megszállásával járó szenvedések, megaláztatások és megpróbáltatások és a békeasztalnál igazságos rendezéssel megteremtik a Négy Szabadsg világát. AZ AMERIKAI ESZMÉNYEK MEGCSÚFOLÁSA A nagyhatalmak külügyminisztereinek tancskozásai, a megkötött megállapodások és egyezmények lassankint nyilvánvalóvá tették, hogy az Atlantic Charter elveiből és a Négy Szabadság eszméiből nem sok marad a béke szerződésekben. De azok a tervezetek, amiket a nagyhatalmak külügyminiszterei a julius 29-iké.n Párisban összeült békekonferencia elé terjesztettek minden lidérces álmot túlszárnyaltak. Ezek a békeszerződés tervezetek — s köztük is elsősorban a magyar békeszerződés tervezet — egyenes megcsúfolásai azoknak az eszményeknek és elveknek, amiket Amerika és. sző- * vetségesei hű’dettek. Trianonban sem tudtak kiagyalni annyi gonoszságot, mint amennyit a mostani magyar békeszerződés tervezet rejt magában. A párisi konferencia elé kerülő öt nép közül egyikre sem sújtanak le a békeszerződés tervezetek olyan kegyetlen keménységgel, mint a magyarra. Miért ez a megkülönböztetés? Miért kell azt az országot sújtani a legkeményebben, amely a legtovább állt ellen, az összes dé'J keleteurópai nemzetek közül, a nazi áradatnak? Az ok nyilvánvaló a minden amerikai előtt érthetővé tette a New York Timesnek az a, vezércikke, amely a békeszerződés tervezetek nyilvánosságra hozatalának a napján jelent meg. “Ezeket a békeszerződés tervezeteket csaknem kizárólag az oroszok irták, ők szabták meg a határokat, ők szabták meg a feltételeket, büntetve és jutalmazva egyes országokat, aszerint, ahogy ezek eleget tesznek-e a szovjet kívánságoknak, vagy sem.' így irt a New York Times és ezekből a sorokból világos, hogy délkelet Európa* összes népei közül miért éppen a magyar számára kovácsolja a legsötétebb jövőt a békeszrződés tervezet. Mert Középeurópa kis országai között Magyarország volt az első — és Ausztrián kívül Magyarország maradt az egyetlen kis*brszág — amely az orosz megszálló csapatok szemébe merte mondani, hogy nem kíván szovjet rendszert, nem akarja, hogy az ország orosz érdekszféra legyen, de azt akarja, hogy Magyarország a nyugati, demokratikus, békeszerető népek családjának a tagja legyen. előbb-utóbb teljes orosz szolgaállammá kényszeritenék. Három millió magyar kerül idegen uralom alá és széknek a magyaroknak még olyan kisebbségi jogokat sem ígérnek, mint amilyeneket a trianoni békeszerződés legaláb papíron megadott. Mindezek tetejébe ha korlátozott formában is megmaradna az orosz megszállás és a legszélesebb lehetőség nyílna meg arra, hogy Oroszország vagy kis szövetségesei, mint Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia — egyszóval a régi kis antant — egyik zsaroló hadjáratot a másik után indítsák Magyarország ellen. HOL MARAD A MAGYAR TILTAKOZÁS? A magyar békeszerződés tervezet az elemi felháborodás viharát váltották ki az amerikai magyarságból. Hol a beígért Atlantic Charter? Hol a Négy Szabadság? Hol az ígéret, hogy a vitás területek sorsa felett csak az illető területek népei dönthetnek? Amerikai hazafias érzéseiben mélységesen megbántva, Amerika presztízsét, Amerika annyiszor hangoztatott eszményeit féltve egyre hatalmas erővel tör elő az amerikai magyarságból a követelés, hogy a párisi konferencia elé terjesztett béketervezetet vessék a papírkosárba és Írjanak helyébe olyat, amely azokon az igazságos elveken és nemes eszményeken alapszik, amiket az Egyesült Nemzetek beígértek az emberiségnek. Ugyanakkcfr, amikor az amerikai magyarság minden erejével tiltakozik Magyarország uj keresztre feszítése ellen, a magyar hivatalos tiltakozásnak csak gyenge, halk hangjait halljuk a nyomorúsággal és orosz megszállásai súlyosbított Trianon ellen. A magyar kormányt meghívták a párisi békekonferenciára, hogy adja elő nézeteit és érveit a békeszerződés ama pontjai ellen, amiket elfogadhatatlannak tart. Nagy magyar békedelegáció ment Párisba. Megelőzően a magyar külügyminisztérium egész sereg memorandumot készített, amelyben lefektette a dunai államok megbékélésének, a magyar kérdés egészséges rendezésének alepelveit. De a fontos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát egyre halasztotta a magyar delegáció. Miért? Egyszerűen azért, mert a koalíciós magyar kormány nem tudott egyöntetű elhatározásra jutni. Az történt ugyanis, hogy a kormány kommunista tagjai nem voltak hajlandók tiltakozni a békeszerződés tervezet ellen, amiről tudták, hogy Molotovnak, az orosz külügyi népbiztosnak a müve. A hazaárulás legfelháboritobb esetével állunk itt szemben, amiből nyilvánvaló, hogy a magyar kormány? kommunista tagjai nem egyebek, mint moszkvai ügynökök, akiknek nem a magyar nép sorsa és érdekei feküsznek a szivükön, hanem az orosz szovjetté. MOSZKVA CÉLJAI Mit akar ezzel a békeszerződéssel elérni Moszkva? Azt, hogy Magyarország népe akarata ellenére, orosz szolgalállammá sülyedjen, azt, hogy elveszítse minden szabad cselekvési képességét, s a magyar nép számára ne maradjon más, mint a szovjetrendszer. Nincs olyan magyar kormány, amely túlélhetné ennek a békeszerződésnek az aláírását. A szovjet nyilvánvaló számítása az, hogyha a mai rendszer megbukik, Magyarország kiszolgáltatottságában és elesettségében nem választhat mást, mint a szovjet rendszert. Nem csodálkozhatunk azon, hogy az oroszok, akinek számítása it tavaly novemberben keresztül húzta a szabadság vágyó magyar nép, ezt akarják. De nem tudjuk megérteni, hogy a mi kormáyunk, az Egyesült Államok kormánya hogyan adhatja ehhez a hozzájárulását. Vájjon azt hiszi-e, hogy újabb “appeasement”-tel békét vásárolhat az oroszoktól? Láttuk hová vezetett München és nyilvánvaló, hogy az “appeasement’' politikája az oroszokkal szemben csak hasonló tragikus eredményekre vezethetne. Amerika érdekében, az emberiség érdekében, a világbéke érdekében, az igazság nevében emeljük fel tiltakozó szavunkat az uj Trianon ellen. MAGYARORSZÁG UJ KERESZTRE FESZÍTÉSE A bosszú bűnös keze irta a magyar békeszerződés tervezetet s nem tudjuk megérteni, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere miként adhatta hozzájárulását ehhez a tervzethez, amely azért akarja újra keresztre feszíteni Magyarországot, mert a magyar nép nem volt hajlandó hátat fordítani a demokratikus nyugatnak, nem akart szakítani a keresztény civilizációval, a szent istváni hagyományokkal s nem akarta odaadni magát a szovjet mesterkedések eszközéül. Hiába jelentette ki Roosevelt elnök még 1941-ben hogy a második világháború után nem akarunk olyan világot, mint amilyet a huszas években teremtettek s amelyben a hitlerizmus csiráit elvetették és nőni engedték, a magyar békeszerződés tervezet, amely most a párisi konferencia elé került, még az 1920-ban Magyarországra' diktált trianoni békeszerződésnél is súlyosabb veszedelmeket tartalmaz. Ez a békeszerződés tervezet állandósítani akarja a trianoni határokat, amelyek Magyarországot a népek önrendelkezési elvének kijátszásával csonkították meg. Emellett a szerződés tervezet olyan gazdasági bilincseket rak Magyarországra, amelyek az országot A magyar békedelegáció. Párisi értesülés szerint a magyar békedelegáció tagjai a körvetkezők lesznek: Gyöngyösi János külügyminiszter, Bolgár Elek külügyminiszteri államtitkár, Bogár Elek részvétele a delegációban bizonytalanná vált, mert betegsége miatt esetleg nem utazhatik Párisba., Sebestyén Pál rk. követ, megh. miniszter, Auer Pál, rk, köv., meglh. .miniszter. Faragó László, mint gazdasági fődaiegátus. A békedelegáció főtitkára Kertész István rk. köv.,'megh. miniszter,, a Békeelőkészitő Osztály vezetője. Gazdasági szakértők: Vásárhelyi István pénzügyminisztériumi államtitkár. Székely Arthur a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Dabasi Schweng Lóránd v. pénzügyminisztériumi államtitkár. Nemzetiségi szakértők: Révay István gróf. Demeter Béla ügyvéd, az erdélyi ügyek előadója, Vájlok Sándor külügyminiszteri tan. a szlovák ügyek előadója, Flachbarth Ernő debreceni egyetemi tanár kisebbségjogi szakértő. Tanácsadók: Szegfű Gyula rk. követ, meqh. miniszter, moszkvai i követ, Szegedy Maszák Aladár ,rk. követ, washingtoni követ, Bede István rk. követ, megh. miniszter.
