Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)

1946-06-15 / 6. szám

10-IK OLDAL "KRÓNIK A" 1946 junius 15. len önkorbácsolással a világ fejé­ibe, (hogy ők megérdemlik a bünte­tést, mert ök szolgáltatták a fas­izmust a világnak, ők tartották -rettegésben 23 évig, imperialista hódításokkal, fenyegetésekkel a világot, ők tartották a hitleri esz­méket kampóskereszt vizen és a -többi és a többi. Az amerikai mun- Ikásvezéreknek, akik a felhívást aláírták, csak elismerés jár ezért, mert az igazság független attól, hogy egy nemzet hagyta magát a munkás-szervezkedés halálos el­lenségeitől vezettetni,, hogy erős, nagy nemzet csatlakozott a názik­­hoz, segítette őket mindenben és végül, mint legerősebb szövetsé­gese, sietett fegyvereivel is támo­gatni, részben még az utolsó per­cig is. Az ola-sz nemzet nem vét­kes ebben, semmiféle nemzet nem ‘is lehet vétkes, kijár nekik az igaz­ság, elvárhatja fiaitól, hogy nem 'sietnek a hóhér kezébe szolgáltat­ni azt a kötelet, amellyel az kia­karja végezni. Csak az a kérdés még ezután, hogy miért kell éppen a magyarság egyes úgyne­vezett fiainak ezt megtenni, miért <nem 'követelhetnek politikusok, munkásvezérék. kormányzók és más egyebek igazságot a Duna és -Tisza és Kárpátok között lakó népnek is? Miért? Azért, mert ott az orosz szuronyok nevezik ki az úgynevezett hivatalos közvéle­ményt, amely sem ott, sem másutt meg nem szólalhat, ha csak azt nem akarja, hogy ott és másutt elessen a hatalomtól, amelyet még Krónika j g mint az orosz nagyur cselédjének lis érdemes kiélvezni. Anglia ünnepel. Diadalünnepet tartott Anglia nagy diszfelvonulással, amelyben összes szövetségesei résztvettek. Méltán, mert először állott ki fegyveres kézzel a véres diktatú­ra ellen, amely őt sokkal kevésbbé -fenyegette mint másokat, miután,, mert a legtöbbet áldozott vérben, értékben és pénzben. Jogos büsz­keséggel, mert egy pillanatra sem tántorodott el, nem hagyta cserbe, akik benne 'bíztak, akkor sem, amikor az ellenség azt hitte,, hogy már majdnem megverte és szinte könyörgött neki, hogy fogadja el a békét, melyben semmit sem vé­szit .. . csak a becsületet, összes jharctársai ott voltak a menetben, illetve a lengyelek és jugoszlávok nem, tehát épp az a két nép nem. amelyért leginkább síkra szállt Anglia. Illetve nem a lengyel nép, hanem azok a vezetők, akiket Oroszország nevezett ki a lengyel tiép vezetőinek és az orosz öntö­zés által magasra nőtt Tito nevű vadvirág,, aki vakmerőén vissza­utasította az oly megtisztelő fel­hívást. Anglia nem felejt és tudni fogja, hogy az a nép, amely miatt évszázados barátságát a Magyar Osztrák Monarchiával felbontot­ta, az a nép, amelyért másodszor is annyi jó angol és amerikai fiú talált . dísztelen sírhelyre a szerb földön, miképp utasította vissza Anglia baráti kezét. Egy Jugoszlá­via, egy Angliáét, Princi-pék, Titoék, a Radics gyilkosainak a (nemzete, az orosz imperializmus nagyszabású utánzói. Anglia emlékszik és azt sem fe-50 év a hit és magyarság vártáján Főt. Chernitzky István papi aranyjubileuma: 1896—'1946. (Főt. Biró Benedek, a nagy hitszónok és kiváló közszónok a bridgeporti "A Mi Lapunkéban irt gyönyörű méltató cikkéből.) ijedheti el, hogy mit adott oda, mit kapott cserébe. A monarchia helyett a Jugoszláviának nevezett durva történelmi hamisítást. Ér­demes volt. Ifjabb "Örök” barátság. Mig Amerika és Anglia hideg előkelőséggel viseltetnek az újon­nan megválasztott argentínai elnökkel szemben, holott bizonyá­ra érdekükben volna öt megnyer­ni, hiszen a választás tanúsága szerint az argentinok többsége mögötte áll, addig a totalitárus államokkal szemben állítólag oly 'kényes Moszkva most összekötte­tésbe lép velük, vásárol tőlük jó árban, talán nemsokára már örök barátsági szerződésre is lép velük jól bevált régi recept szerint. Ugyanaz a Moszkva,, amely len­gyel csatlósát küldte előre, hogy .egy másik, neki kevésbbé tetsző diktatúra ellen harcba hajszolja Angliát és Amerikát ... hogy azutn vele is örök barátsági szer­ződést kössön. Igaza van annak a cikkírónak, aki erkölcstelen do­lognak tünteti fel az oroszok el­járását, kevésbbé igaza csak ab­ban van, hogy ezt most veszi észre. Megszálló sereg. Végre hálistennek leszállítják a megszálló seregek létszámát, egye lőre ugyan csak 50 ezerrel, de hát a megmaradt 150 ezer ember is bőségesen elég. No nem az oro­­iszok szállítják le milliós megszál­ló seregeik számát,, holott a ki­csiny, kifosztott Magyarországon lerősen felfegyverzett éhes szom­szédok, igen erős belső ötödik iKolumna mellett talán 10 ezer em­ber is elég volna 8 millió összetört­­magyarnak, azután meg elég kö­zel vannak, órák alatt bevonul­hatnak, ha baj van. Nem, az ame­rikai 200 ezres megszálló hadse­reget csökkentették, Japánban, amelynek 70 millió soviniszta, titokban dühtől, bosszúvágytól re­megő lakosa van, 10 ezer mér­­földnyire Amerikától. A modern felszabadítók nem olyan gavallé­rok, mint Amerika, ők megszaba­dítják az úgynevezett megszaba­­ditottakat vagyonuktól, női be­csültüktől és életüktől és ha egy fiatal lelkész túlzással azt mondja róluk, hogy sokkal rosszabbak mint a názik, a kolumna bősz üvöltéssel siet a védelmükre. Ezek után nem csodálható, ha Amerika volt elnöke mindenhová elmehe­tett az Északi sarktól, a déli sár­ikig, csak éppen magyar földre nem. Túlságosan kellemetlen tanú lenne arra, hogy mégis van vala­mi igazság a muszkán értelmezett felszabadításban. s——> MEGY A KATOLIKUSOK SZERETET ADOMÁNYA MAGYARORSZÁGRA. A National Catholic Welfare Conference new yorki raktárából 500300 font kannás élelmiszer most indult útnak Magyarország­ra Mindszenty József bíboros hercegprímás címére. Ez a szál­lítmány már a N. C. W. C. má­jusi országos gyűjtéséből megy ín­séges véreink segítésére. Ötven esztendő papi munkáját jelenti az a két évszám. Ebben az időhatárban van benne Ft. Cher­nitzky élete. Amikor papi munká­ja elindult, akkor Magyarország a millenium mámorában úszott. Az akkor fiatal pap ennek a lelket az égig emelő örömmámornak a tengerébe eresztette bele élete ha­ljóját. Dolgozott a szebb magyar jövőért: tanított, irt, tanult, ne­velt. A magyar életnek nem volt vagy csak ritkán oly ívelése mint azokban a napokban, a múlt szá­zad végén és az uj század elején. Nem volt talán soha a magyar lélniakarásnak olyan határozott (formája, mint azokban az időkben. A több tudás, a több látás igézete .alatt állott az akkor fiatal magyar élet. Dolgoztak, tanultak, műve­lődtek. Megfogta az utazás, a lá­­itás vágya a felfelé nézőket. Az óhaza nem sok lehetőséget nyúj­tott ennek az utazásnak, látásnak. Az ami látási lehetőség volt, az 'Európára szorítkozott. Messzebb nem is mertek gondolni. Voltak azonban kivételesen szerencséseb­bek is. Ezekből való Ft. Chernitzky is. Égette lelkét az ambíció. Megta­nult még otthon angolul és annak a nyelvnek a tudásával szállott iparira az Ígéret földjén, Ameriká­ban. Nyelvtudása itt megmérhe­tetlen előnyöket biztosított neki. Nem kellett tapogatóznia, kínlód­nia évékig. Azonnal beállhatott a kínálkozó munka igájába. Itteni munkásságának állomásai Poca­hontas, W. Va., Johnstown, Pa.. Cleveland,, Ohio; ez utóbbi helyen Jrodalmilag is tevékenykedett, mint a “Magyarok Vasárnapja” szerkesztője. Aztán idejött Con­necticutba és South Norwalkon hat évet dolgozott, magyar és ma­gyaros templomot épített. 1914 május havában Bridgeport lett munkatere, ahol most papi jubile­umának ötvenedik évfordulóját ünnepli és vele nagyon-nagyon sokan. Ezek életének főbb állomá­sai. Láthatjuk ebből a rövidre fo­gott históriából, hogy Ft. Cher­nitzky élete javát Amerikában töltötte el. Amerikai élete összeesett a ma­gyarság idevándorlásának idejé­vel. A század elején nagy rajok­ban jöttek a magyarok. Azoknak az uj életet, uj hazát épitő időknek yolt a munkása. A ma élő papok iközt kevesen vannak, akiknek emlékezett visszanyulik ezekre az jdőkre, még kevesebben vannak azokból, akik a nagy idők tanúi, munkásai voltak. Ft. Chernitzky nemcsak idők tanúja volt, hanem az itteni magyar élet formálásának egyik soha el nem fáradó munká­sa is. Papi munkája nyomán sok siker és áldás fakadt. Ámbár sok éven át egyedül végezte a mun­kát, — minden segítség nélkül, mégis talált és keresett magának időt arra, hogy minden magyar megmozdulásban ott legyen. Gaz­dag volt élete eseményekben. Közügyek tárgyalásai során sok okosat halmozott fel lelkében. 'Ennek az ötven esztendőnek a munkájáért nem várt soha elis­merést, elhárította magától a leg­magasabb helyekről kínált kitün­tetést. Igénytelensége az ő lelké­nek igazi nagysága és 50 éven át végzett munkája az ő életének maradandó emléke. Jubileumán körülveszik őt barátai, ismerősei, hívei, tisztelői, őszülő feje köré babérkoszorút fonnak tettei, Írá­sai, beszédei, építményei. A GRAND CAFEBAN , PARIS Sir a nóta, magyar nóta Muzsikálnak este óta Messze,messze idegenben, Mesebeli tündérkertben, JEgy párisi fogadóba; fogadóba! (Mennyi érzés, mennyi bánat, Szive van tán a nótának. Oly szomorún sirdogálja; Miben áll a mulatsága, (Kondoroson a bojtárnak, A bojtárnak! A teremnek minden lángja Mintha pásztortüzzé válna. Csak itt lenn a cifra lányok, Fényes urak, asszonyságok, Nem figyelnek a nótára, A nótára! * \ Nevetgélnek, beszélgetnek, De ők arról nem tehetnek. Tudja a jó Mindenható, Mi iz azon sirnivaló? Hogy a ménes ott delelget, 'Valahol egy csárda mellett, -Csárda mellett! Szabolcska Mihály. <_________> UJ HAJÓJEGY IRODA NEW YORKBAN. Olvasóinkat érdekelni fogja, hogy Losonczy István mérnök­nek, aki minden magyar ügyben lelkesen és önzetlenül dolgozik, főkép szükebb szülőhazája. Erdély érdekében, a neje és leánya Dr. Losonczy Stefánia, New York­ban a magyarok lakta Yorkville városrészben hajójegy, pénzkül­dési és csomagküldési irodát nyi­tottak. Egyéniségük, puritán be­csületük és hozzáértésük garan­cia arra, hogy honfitársaikat jól, pontosan és korrektül fogják ki­szolgálni, most, amikor arra az otthonmaradottak érdekében kü­lönösen nagy szükség van. Dr. Losonczy Stefánia, aki szülei szellemében működik magyar ügyekben és nemrég Erdély érde­kében nagy feltűnést keltő cikket hozott a New York Timesben, szüleivel együtt rászolgál a ma­gyarság támogatására, amely ‘azonban ezzel lényegében a saját 'érdekében cselekszik, ha a dunai medencéről elnevezett irodát fel­keresi. Cime 248 E. 83rd Street, New York, N. Y.

Next

/
Thumbnails
Contents