Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)

1946-02-15 / 2. szám

1946 február 15.

'K R ó N I K A”

3-1K OLDAL

A dunavölgyi politika alapelvei

Ottó trónörökös 1942-ből kelt memorandumának mai folytatása oly nagy jelentőségű a magyar népnek az igazságáért folyó harca szempontjából, hogy "Ottó és Trianon” címmel külön cikkben méltatjuk.B. MAGYARORSZÁG.

A magyarok hazája pontosan a Dunavölgy központjában fekszik s ennélfogva kulcshelyzete van az egész gazdasági és vámrendszerben. Ezenkívül ezeréves államalkotás hagyományának nagy előnyével, szilárdan megalapozott közigazgatással és mélyen gyökerező demokratikus alkotmánynyal rendelkezik. Magyarország bevonása nélkül semmiféle dunai megoldás el sem képzelhető.

Az utolsó húsz esztendő magyar politikáját a békeszerződések revíziójának problémája uralta, amelyek fölötte igazságtalanok voltak ehhez az országhoz. A magyar reviziós mozgalom nem állt ellentétben a nemzetek önrendelkezésének elvével, mert elsősorban olyan területekre vonatkoztatták, amelyek lakói visszakivánkoztak a magyar állam kebelébe, részben mert magyarok voltak, részben mert biztosítani akarták maguknak a Magyarországhoz való tartozás gazdasági előnyeit. Az 1938 novemberi határváltoztatás, amely felvidéki területeket hozott vissza Magyarországhoz, az elsőre példa. A Kárpátalja 1939-i egyesítése Magyarországgal a másodikra. Magyarországnak ezenkívül még három jelentős kérdése van: a román uralom alatt álló Erdélyé, a Jugoszláviához került Bácska-Bánáté és a tengerhez vezető gazdasági úté, amely utóbbi nem területek, hanem csupán gazdasági egyezmény kérdése.

Magyarország készsége, hogy hajlandó belépni egy dunai szervezetbe nem szenved kétséget; kész együttműködni a dunai szomszédaival a teljes egyenlőség alapján és az őt megillető határokon belül a kulturális, nevelésügyi és nyelvi jogok egyenlőségét megadni minden nemzetiségi egységnek.

C. CSEHORSZÁG, MORVAORSZÁG, SZILÉZIA.

A németek veresége után a cseh népet újra megilleti az önrendelkezés. Némi nézeteltérések észlelhetők e körzet németlakta részei kérdésében. Ezekre a dunai probléma konstruktiv megoldásának életképessége szempontjából csak egy válasz lehetséges: az úgynevezett szudeta- német vidéket ismét egyesíteni kell a cseh országrészekkel. Ha nem ez történne, a németeknek megint volna hol megvetniük a lábukat a központi Dunavölgy határain belül s onnan újra elkezdhetnék támadó hadjáratukat kelet felé. Csehország, Morvaország és Szilézia régi területének megtartása kezesség a többi országok számára is, miként például Ausztria függetlensége szükséges feltétel északi szomszédai szabadsága számára. A lehetőségek sorába tartozik az is, hogy a dunavölgyi közösség létrejötte által állandó megbékélés jöhet létre a csehek és szudeta-németek között.

A cseheknek egy szorosabb dunai együttműködésben való részvételére sok bizonyossággal számítani lehet, kivéve némely köröket, amelyek még nem tanultak az utóbbi évek keserű leckéiből. Ezek tanulsága az, hogy bármily hazafiasak és öntudatosak is legyenek a csehek, nem állhatnak meg egymagukban Európában. Országuk tulkicsiny ahhoz, hogy ellenállni tudjon. Mindig fenn fog állni számukra a félelem, hogy a németek abszolút gazdasági és politikai befolyása, alá kerülnek, (a memorandum írása óta annyiban változott a helyzet, hogy nem a németek, de a szovjet-oroszok abszolút irányitó akarata dominál Csehszlovákiában, de ez mitsem változtat a gondolatmenet lényegi igazságban. Szerk) hacsak egy dunai együttműködés keretein belül nem óvják meg függetlenségüket, amelynek tagállamai körülbelül egyforma erősek lévén, tényszerüleg ki van zárva, hogy egyik dominálhasson a másik felett.

D. SZLOVÁKIA.

Nem lehet kétség afelől, hogy a szlovákok gazdasági és politikai okokból nem maradhatnak meg önállónak, hanem nagyobb egységbe foglalandók. A legbölcsebb megoldás az volna, hogy magukra a szlovákokra bizassék, vájjon önálló állam akarnak-e lenni vagy pedig Csehországhoz vagy Magyarországhoz akarnak-e visszacsatlakozni?

E. ERDÉLY.

A mód, amiképpen az Axis hatalmak megoldották Erdély kérdését, semmiesetre sem tekinthető szerencsésnek. Oly földrajzi egység, mint Erdély, nem osztható fel tartósan. Hitler nem is akarta teljesíteni Magyarországnak egész Erdélyre szóló igényét, mert ez annyira megerősítette volna Magyarországot, hogy csak megnehezítette volna számára a magyar dió feltörését.

Erdélyt egészében magyarok, románok és szászok lakják. Kulturális mint földrajzi szempontból dunai ország. Ezer esztendőnél tovább mindig Magyarország része volt, kivéve az utóbbi húszat. Nem vitás, hogy Erdély ügye mindig nagyon nehezen megoldható kérdés lesz, amig nem tudunk sajátosan erdélyi döntésre jutni. A török háborúk

idejéből jó történelmi Útmutatásunk van erre: ez időkben Erdély gazdaságilag önálló állam volt, de katonailag és politikailag Magyarországgal alkotott egységet. Vagyis része volt Magyarországnak, de oly nagy önkormányzattal, hogy saját kormánya lévén teljesen függetlenül oldhatta meg belső kérdéseit.

Már most az a kérdés, miért egyesittessék Erdély Magyarországgal, nem pedig Romániával? A válasz: mert kulturális szempontba Erdély nyugati dunai ország. Földrajzi szempontból pedig elég egy pillantást vetni a térképre, hogy megállapítsuk: Erdély a dunai medencéhez s nem a Balkánhoz tartozik. S végül mert Erdély magyar lakossága, — amelynek számát a román becslések pontatlansága miatt nem lehet megállapítani, — értelmiségi és kulturális vezető eleme ennek az orszszágnak s ezért sokkal inkább magyar, mint román jelleggel bir.

Természetesen ez esetben is, mint a többiekben a nemzetiségek demokratikus egyenjogúsága teljesen biztosítva lenne.

(Folytatása a következő számban)

KRÓNIKÁS A KRÓNIKÁNAK

Ez is választás?

Oroszországban válás ztások voltak. így nevezték el azt az aktust, ahol csak egy párt jelölhetett és annak az egy pártnak csak egyetlen jelöltjére lehetett szavazni, illetve a polgári szabadság nagyabb dicsőségére a szavazóknak még volt más választásuk is. Beadhattak üres szavazati lapot, ha nem tetszett nekik a jelölt, amelyet a központból, valakik, akiket senki sem ruházott fel ezzel a joggal, a számukra kijelöltek, mint képük jövendőbeli viselőjét. Ez az a szabadságideál, amellyel Oroszország a világ többi népét meg akarja ajándékozni, ez az a szabadságeszmény, amelynek érdekében minden országban nyíltan és burkoltan hatalmas rétegek szállnak síkra. Hitlernek s többi országbeli hatalmon levő elvtársainak tökéletesen azonos módszere választási diktatúra, totalitarianus zsarnokságnak neveztetett tökéletes joggal. Nem tudjuk, hogy miért nem illeti meg ez az elnevezés az orosz választási módszert. Nem tudjuk, hogy mi az, ami ebben a módszerben anynyira lelkesítő, annyira óhajtandó, hogy azért cserében a demokratikus, a monarchikus kormányrendszereket meg kell szüntetni? Azok talán kevesebb egyéni szabadságot adnak az egyeseknek, mint az orosz módszer?

Csehek és spanyolok.

Negyvenhat nemzet szavazatával a mostani spanyol uralmat nem tartották megfelelőnek azokhoz az elvekhez, amelyek a Népek uj Szövetségének elvednek megfelelnek. A határozat egyhangú volt és nekünk, sem okunk, sem jogunk azt bírálat alá venni, mert elvégre a nemzetek szövetségének szuverén joga az, hogy mely elvek követőit, vagy mily kormányrendszert talál hasonlatosnak, illetve elütőnek a sajátjától. Csak az orosz pártfogással mondvacsinált csehszlovák nemzet kiküldöttjének volt ellenvetése. Ő, tekintettel a spanyolországi alkotmánynélküli helyzetre, mindjárt azt követelte, hogy a mostani spanyol rendszert helyezzék törvényen kivül és ismerjék el a száműzött spanyol köztársasági kormányt mint spanyol nemzet törvényes képviselőjét. Hát Franco spanyol diktátorról lehet egyetmást mondani, miért nem

felel meg a rendszere, de példái!) Spanyolországban menedéket adnak és adtak mindenféle ország mindenféle politikai menekültjeinek, hit és nyelvkülömbség nélkül, jogaikat, vagyonukat, szabadságukat érintetlenül hagyták« A cseh kiküldött ur országában tudvalevőleg ennek épp az ellenkezője történik. Ott kiraboljál 1 kifosztják, földönfutóvá teszik az emberek millióit, csupán hitbeli, vagy nyelvbeli adottságaik alapján, évezredes otthonukból, mindenükből kiforgatják. A cseh követ urnák jobb volna mélyen befogni a becses száját, mint másoknál kereskedni, mert előbb utóbb el fog jönni, el kell jönni a számonkérés ideje, amikor még a nja» spanyol rendszer is elérhetetlen erkölcsi magasságban jogosított lesz bírálatot mondani milliók kirablása, kiűzetése fölött. Elvégre is a világ nem azért ment harcba Hitlerék, Mussoliniék ellen, hogy azután a cseheknek szabad lei/.. mindent büntetlenül elkövetni.

A Habsburgok és Ausztria.

Kemény rendeletet bocsájto1 i. ki az orosz segítséggel mindenható, állítólag független Ausztria, jobban mondva azok, akik idegen segítséggel az osztrák nép nyakára felkapaszkodtak. Kitiltották ősi osztrák habsburgi családot Ausztria területéről, abból az országból, amely a Habsburgoknak köszönhette évszázados nagyságát, gazdagságát, boldogságát é? a kitiltok által történt kiűzetésének köszönheti folytonos szenvedéseit egynegyedszázad óta. Most ismét ezek a boldogítók ülnek a nyakán, azok, akiknek a habsburgi^ uralom is jogot, szabadságot, boldogulást adott nagylelkűen. Kellemetlen lenne rájuk visszaemlékezni és ezért, amig a Rennerek, Erust Fischer és Gerők és többiek diadaltáncot járnak Bécs romjai között, addig n törvényes uralkodót és családtagjait a börtön fenyegeti,... addig még az osztrák népnek is módja lesz emlékezni arra, hogy kik vitték őket először a vörös, majd hitleri és utána ismét a vörös uralom igazán nem boldogító karja* közé.

A Habsburgok és Magyarország.

Egy millió orosz katona az országban, sok százezer magyar ember talán millió is földönfutó, vagy hadifogságban, egy parkt-