Krónika, 1945 (2. évfolyam, 2-11. szám)
1945-02-15 / 2. szám
ÍÍO-IK OLDAL “KRÓNIKA 1945. február 15. AMERIKAI MAGYAR ÉLET Budapestet végre megtisztították a názi-janicsároktól. Az amerikai magyarság körében nagy az aggodalom, hogy a magyar főváros nagyrészt áldozatul esett a csökönyös názi ellenállás makacsságának. Újabban csak nagyon szórványos hirek érkeznek Budapestről és az ország többi részéből. Amerikai vagy angol újságíró még nincsen ezen a területen s a hírek hiánya indokoltan növeli az amerikai magyarság aggodalmát óhazai vérei és rokonai sorsát illetően. A Szálasi féle názi-ügynök kormány a Gestapo segítségével sok letartóztatást eszközölt a demokratikus irányzat hivei között. Ezt bizonyítja s egyben az alkotmányos király melletti mozgalmak minden názi üldöztetés dacára aktiv voltát és terjedését igazolja a clevelandi Magyarok Vasárnapja hetilap következő hire: Veszprémben, Szombathelyen, Székesfehérvárott és Körmenden legitimista röpiratokat koboztak el Szálasiék és a názik. A röpiratok tiltakoznak az ellen, hogy Budapesten letartóztatták gróf Sigray Antalt s a többi legitimista vezetőt és erősen támadják József főherceget, amiért felesküdött Szálasinak és a németeknek. ;Jc Jte A MAGYAR fegyverszüneti feltételek közzététele mindenfelé nagy lelki hatást tett az amerikai magyarságra. Lidércnyomástól szabaditotta fel lelkét az üdvös tudat, hogy Magyarország végre hadban áll a názi elnyomók Németországával és hogy nyolc hadosztállyal részt fog venni az ellene folyó győzedelmes harcban. Ugyanakkor azonban fájdalommal vették tudomásul, hogy a fegyverszüneti szerződés a szokástól eltérően már a határkérdések dolgában is rendelkezéseket tartalmaz, még pedig olyanokat, amelyek sem Magyarország ezeréves történelmi egységének, sem a néprajzi önrendelkezés eszméjének nem felelnek meg. Érhető, hogy Magyarországnak vissza kell adnia, amit Hitler segítségével kapott, bár a jelek szerint ezt az elvet sem viszik egyformán keresztül minden egyes országnál. Az amerikai magyarság kész elfogadni azt a felfogást, hogy felül kell vizsgálni a München óta kapott, — helyesebben visszakapott — területek kérdését, ha ugyanakkor a Trianonban népszavazás nélkül, erőszakkal elszakított területek ügyét is revízió alá veszik. Sajnos erre nézve semmit nem helyez kilátásba az ideiglenes Miklós-kormánynak átnyújtott fegyverszüneti szerződés s igy bizony nem mondhatni, hogy e ponton nagy megelégedést váltott volna ki a demokratikus amerikai magyarságban. Bár tagadhatatlan, hogy a magyar kormányzat, főként a nazi nyomás kényszere alatt oly súlyos tévedéseket követett el, mint az Amerikának küldött hadüzenet és Oroszország megtámadása, mégis az igazi béke és a világdemokrácia érdekében kívánatos, hogy tekintetbe vegyék Magyarországnak a trianoni erőszakbéke által teremtett elszigeteltségét, az utódállamok ellene való szövetkezését, amely szinte belekényszeritette a hitleri erőszak karjaiba, Az amerikai magyarság s általában minden demokratikus és békeszerető ember vágya, hogy a békék ezúttal ne jelentsenek rideg megtorló expedíciót, hanem kivált Magyarország esetében a megértés, az engesztelődés és a jövőbeli kooperáció magasabb érdekeit, az igazi megbékülés szempontjait tartsák szem előtt. Annál indokoltabb ez, mert C. L. Sulzberger, neves amerikai újságírónak a New York Timesben közölt s az Amerikai Magyar Népszava által is ismertetett szenzációs tudósítása szerint már 1943 szeptemberében titkos előzetes fegyverszüneti megállapodás jött létre a magyar kormány és a szövetségesek között, amely csak azért nem volt magyar részről idejében végrehajtható, mert közben a szövetségesek haditervei másként alakultak. De méltányosság illeti meg a magyar népet azért is, mert az uj Magyarország uj vezetőkkel, az alkotmányos uralkodó visszatérésével akar elindulni a jövő útjára a nem volna igazságos a múltak hibáiért Ottó király uj korszakának, uj nemzeti honalapitásának munkáját nehezíteni. Persze nem lehet feladni a reményt, hogy a békeasztalná! még kap valami igazságot a magyar s e tekintetben Ottó király magas összeköttetéseihez elsősorban az Egyesült Államokhoz fűzőinek várakozásaink. Amerika ismételten leszögezte magát a demokratikus béke eszméje mellett s Roosevelt elnök legutóbb is kijelentette, hogy igyekezni fognak az Atlantic Charter önrendelkezési elveit
