Krónika, 1945 (2. évfolyam, 2-11. szám)

1945-08-15 / 8. szám

2-IK OLDAL “K R Ó N IK A’ 1945. augusztus 15. OTTÓ TÍZ ÉVES HARCA A NÁZIK ELLEN! Hitler vérdijat tűzött a fejére. - Roosevelt elnök meleg barátságába fogadta Az amerikai magyar kommu­nisták lapja Ottó főherceg, a Habsburg ház feje, a jogszerinti magyar király ellen akarja uszí­tani a magyar közvéleményt Ma­gyarország népe, amely a názi uralom szörnyűséges évei alatt el volt zárva a demokratikus világ­tól, természetesen nem ismerheti annak a bátor harcnak a történe­tét, amit Ottó főherceg folytatott a názik ellen. Az amerikai ma­gyar kommunisták szándéka nyil­vánvaló: ha ők lapjuk révén, amely bejut Magyarországba, el tudják hitetni a magyarországi közvéleménnyel, hogy Ottó a ná­­zikkal és fascistákkal rokonszen­­* vezett, sőt Hitler mellett tartott beszédeket Amerikában, a magyar nép, amelyre rettenetes szenvedé­seket zúdított a názi pestis — el fog fordulni tőle. Az igazság fényes sugarai azonban megsemmisitik a politikai boszorkánykonyhák mérges ter­mékeit. Ottó főherceg harca a ná­zik ellen, ma már — történelem. E történelem fejezeteivel előbb­­utóbb pontosan meg fog ismer­kedni Magyarország népe is. S ha megismerkedik vele épen azok­tól fog elfordulni, akik félre akar­ták vezetni, akik visszaélve azzal, hogy a názik és cinkosaik siri sö­tétségben tartották, olyan ember ellen akarják uszítani, aki első perctől fogva az ő felszabadításu­kért küzdött. Ottó a hitleri téboly ellen. Ottó főherceg ljarca Hitler el­len még a harmincas évek dere­kán kezdődött, (amikor a názik hatalmi tébolyát még a nyugati nagyhatalmak sem mind ismerték fel. A názik faji és vallási üldözé­sei ellen emelte fel Ottó főherceg a szavát azokban az időkben, amikor az üldözöttek a kulturvi­­lág sajnálkozásán kivül egyéb védelemben alig részesültek. 1938 februárjában, midőn már nyilvánvalóvá vált, hogy Hitler erőszakkal Németországba akarja kebelezni Ausztriát, de Schusch­nigg osztrák kancellár még min­dig bízott az álnok, hazug, hiú Mussoliniben, Ottó főherceg fel­szólította Schuschniggot, hogy adja át neki a helyét. Ottó tisztán látta, hogy Ausztriával áll. vagy bukik egész Középeurópa s ha Ausztria elesik, megnyílik a ná­zik útja további hódítások felé és a második világháború elkerülhe­tetlen. Schuschnigg gyenge, ha­bozó, Mussolinire épitő politikáját végzetesnek tartotta Ottó főher­ceg, aki kemény, elszánt ellenál­lást akart kifejteni minden názi terjeszkedéssel szemben. Ottó fő­herceg és Schuschnigg kancellár drámai levélváltása szószerint van feljegyezve Martin Fuchs ‘'Show­down in Vienna” cimü könyvé­ben. Hitler körözőlevele Ottó ellen. 1938 március 13-án vonultak be a názi csapatok Ausztriába. Seys- Inquart, Hitler bécsi helytartójá­nak egyik első intézkedése volt a legitimista párt élén álló Max Ho­henberg herceg, Ferenc Ferdi­nand néhai trónörökös legidősebb fiának az elfogatása. Hohenberg herceg a dadhaui intérnálótpbor­­ba került. Másnap a názik elren­delték a Habsburgok minden meghagyott vagyonának az el­kobzását és körözőlevelet bocsáj­­totta ki Ottó főherceg ellen, aki akkor a belgiumi Stenockerzell­­ben lakott. Az elkövetkező években a ná­zik ahol csak tehették rátették gyilkos kezüket a legitimista mozgalom vezetőire és ismert tag­jaira. (Ezt tették Magyarországon is, ahol 1944 tavaszán letartóztat­ták Sigray Antal grófot, a magyar jöjjön és maga is segitse felkelteni az amerikai nép érdeklődését; és figyelmét Középeurópa tragikus sorsára. Az amerikai kormány szívesen adott beutazási engedélyt. Ottónak, akinek názi ellenes ma­gatartása már régebben felkeltet­te Roosevelt elnök érdeklődését. “Minden názinak pusztulnia kell” 1940 március elején Clipperen érkezett Amerikába Ottó főher­ceg és New Yorkban tartott első sajtókonferenciáján kijelentette, hogy “addig nem lehet békéről szó, amíg názi kormány van Né­metországban. Az nem volna elég, hogy Hitler menjen, mennie kell Göringnek, Hessnek, Göbbelsnek és minden názinak”. Roosevelt elnök meghívására több látogatást tett a Fehér Ház­legitimisták vezérét, aki egy Linz melletti internálótáborba került. Sigray Antal grófot amerikai ka­tonák szabadították ki a táborból ,és a magyar legitimista vezér most Svájcban tartózkodik). Amikor Hitler megindította a második világháborút. Ottó Ang­liába ment s felelős angol állam­férfiak előtt mutatott rá arra, hogy miképen lehetne a legbizto­sabban és- a leghatásosabban fel­rázni és a názik ellen lázitani a középeurópai kis államok, főleg pedig a dunai országok népeit. Angliában ekkor már tisztában voltak azzal, hogy a háborút esak az Egyesült Államok segítségével nyerhetik meg, de az amerikai közvélemény még távolról sem volt egyöntetű a beavatkozás kér­désében. Az izolácionisták Roose­velt elnök messzelátó terveit és elgondolásait minden erejükkel el akarták gáncsolni. Ilyen körülmé­nyek között Ottó főherceg szük­ségesnek találta, hogy Amerikába ban. A rokonszenves, nyílt modo­rú, egyenes beszédű, gyors ész­járásúi és rendkívüli műveltségű főherceg megnyerte korunk leg­nagyobb demokratájának bizalmát és Roosevelt elnök barátságába fogadta a Habsburg ház ifjú fe­jét. Órákat töltött Ottó főherceg Roosevelt elnök dolgozószobájá­ban és részletesen ismertette az elnökkel elgondolásait a Duna' medence problémáinak egészséges és tartós megoldására vonatkozó­an. Ezeket az elgondolásokat tar­talmazza a “Principles of the Danubian policy. — Possibility of a sound reconstruction” cimü me­morandum. (Ennek a memoran­dumnak legfőbb pontjait részlete­sen ismertetni fogjuk a Krónika legközelebbi számaiban, angol nyelven. A szer.) “Hitler — gangszter” Hat hétig tartózkodott Ameri­kában Ottó főherceg, aki Euró­pába való visszautazása előtt, az amerikai magyarsághoz intézett bucsuüzenetében többek között a következőket mondotta: “Legyen készen az amerikai magyarság arra, hogyha valami katasztrófa érné Magyarországot, akkor ennek áz amerikai magyar­ságnak kell toVább folytatni a magyar nemzet küzdelmét is az igazságért, függetlenségért. Tud­juk jól, hogy mit jelent a német szomszédság a mai időkben. Hit­ler olyan gangszter, kinek gyűlöl­nie kell az egyenes büszke magyar népet. S gyűlöli is. Gyűlöli, mert ma Magyarország az egyetlen parlamentáris kormányzat egész Középeurópában. A magyar nem­zet nem hajlandó szolgalelküen meggörnyedni. A magyar nem akar szolgája lenni a németnek. Ha veszélybe jut Magyarország a külföldi és elsősorban is az ame­rikai magyarságnak kell ébren tartani a világ előtt a magyar igazságot.. . Az ezeréves Magyar­­országnak tovább kell élni...” íme: igy tartott “hitler-melletti” beszédeket Amerikában Ottó fő­herceg. Gangszternek, nemzetkö­zi rablóvezérnek nevezte a názik vezérét. Názi ejtőernyősök Ottó ellen. Ottó amerikai szereplése, be­szédei, nyilatkozatai még diihöd­­tebbé tették Hitlert, aki most már vérdijat tűzött a főherceg fejére. 1940 áprilisában tér vissza Ottó Amerikából és a belgiumi Ste­­nockerzellben figyelte a háború drámai eseményeit. Néhány hét­tel később Hitler megindította hadigépezetét a nyugati kis álla­mok és Franciaország ellen. Meg­lepetésszerűen támadta meg Bel­giumot és Hollandiát, de még mi­előtt ezeknek az országoknak a népe tudomást szerezhetett volna arról, hogy bekerültek a háború vérzivatarának az útjába, názi el­­tőernyős csapatok szálltak le a stenockerzelli kastély közelében, azzal az utasítással, hogy élve, vagy halva hozzák el Ottót Hit­ler főhadiszállására. Szerencsére a názi ejtőernyősök leszállását idejében észrevették a kastély kö­zelében és Ottó főherceg család­jával együtt el tudott menekülni. Vájjon, ha Ottó főherceg Ame­rikában Hitler melletti beszédeket tartott volna — mint ahogy ezt most a kommunista lap állítja — Hitler ejtőernyős csapatokat kül­dött-e volna Ottó elfogatására? - Vájjon vérdijat tüzött-e volna ki a fejére? A francia összeomlás után újra Londonban termett Ottó főher­ceg, majd innét visszajött Ameri­kába, ahol a názikkal szembeni végső harcot hirdette minden be­szédében és nyilatkozatában. Több előadó körutat tartott Ca­­nadában is. Beszédeire legjellem­zőbb az, amit 1941 szeptember 25-én tartott a Canadian Broad­casting Corporation hálózatán. Ebben a beszédében többek kö-0

Next

/
Thumbnails
Contents