Krónika, 1945 (2. évfolyam, 2-11. szám)
1945-05-15 / 5. szám
1945. május 15. “KRÓNIK A” 9-IK OLDAL nem lehetett elvégezni, hanem a törvényesen engedélyezett pártok vezetői, miután egymás között megállapodtak abban, hogy melyik hány mandátumot kap, kijelölték a képviselőket. A kommunista párt, amelynek Rákosi Mátyás a vezére 27 mandátumot kapott Budapesten, amely 108 képviselőt küldött be a nemzetgyűlésbe. Budapesten képviselő lett a Londonban élő Károlyi Mihály, az Amerikában élő Vámbéry Rusztem és Bartók Béla a világhírű magyar zeneszerző, valamint Párftsban élő Bölöny György iró. A kormány nagy aparátussal végzi a földreformot és a jelek szerint a nagybirtokok felosztása rövidesen befejeződik és földhöz jutnak az eddigi földnélküli földművesek. A maximális föld, amit meghagynak 100 hold, kivételek csak a parasztbirtokok. A parasztgazdák 200 holdig tarthatják meg birtokaikat. Legalább 5 hold földet kap minden jogos földigénylő, azok a parasztgazdák, akiknek 20 holdon aluli birtokuk van szintén igényt tarthatnak földre. A földeken már megkezdődött a munka, de amig az uj termést betakarítják, nagy marad az ínség, mert a németek minden elszállítható élelmiszert, élőmarhát elraboltak. A fekete piacon fantasztikus árakat kérnek élelmisze. rekért, de Faragó Gábor közellátási miniszter kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy az árak folytonosan csökkenni fog. Szovjetoroszország 20.000 tonna élelmiszert juttatott Magyarországnak s ennek döntő fontossága van a magyar főváros ellátásában. A vízmüveket helyreállították, Budapest népe gáz és villanyszolgáltatást is kap már s Budapest több útvonalán járnak már a villamosok is. Május elejére ígérték a nagykörúti villamosjáratok helyreállítását. Horthy és Kállay. Valótlannak bizonyult az a hír, hogy német fogságban meghalt Horthy Miklós, a volt magyar kormányzó és hogy a názik kivégezték Kállay Miklós volt magyar miniszterelnököt, akinek kormányát 1944 március 19-én seperte el Hitler, Sztojay Döme tábornokot ültetve a magyar miniszterelnöki székbe. Horthyt és Kállayt is jó egészségben találták meg az amerikai csapatok. Horthy a waldbichli kastélyban élt feleségével, menyével és unokájával. Két német tábornagyot is ugyanebben a kastélyban őriztek a názik. Kállay Miklóst egy osztrák fogolytáborban találták meg ifjabb Horthy Miklóssal, Magyarország volt brazíliai követével együtt, akiről azt hiresztelték, hogy a názik múlt év október Mén megölték. Horthy módot kért arra, hogy az amerikai sajtónak nyilatkozzon és felolvasott egy levelet, amelyet eredetileg néhai Roosevelt elnöknek irt s amit most Truman elnöknek akar elküldeni. Horthy azt hangoztatta, hogy Hitler belekényszeritette a háborúba, de ugyanekkor naivan beismerte, hogy bár fia elejétől fogva látta, hogy a németek el fogják veszíteni a háborút, ő maga csak akkor tudta ezt, amikor Amerika is bement a háborúba. Huszonöt év alatt, egész kormányzósága alatt Horthy sohasem tartott sajtókonferenciát, amit demokrata kormányfők és államfők rendszeresen szoktak tartani és igy természetes, hogy az újságírók kérdéseire nem tudott olyan folyamatosan válaszolni, mint az ilyen konferenciákon, jártas államférfiak. Remélhetőleg Horthy Miklós nem gondolja egy percig sem, hogy az amerikai újságíróknak adott nyilatkozatával és Truman elnökhöz irt levelével eleget tett annak a kötelezettségnek, ami rá vár. Horthy Miklósnak, épen úgy, mint Kállay Miklósnak számot kell adniok a magyar népnek tetteikről. Hogy életben maradtak, megadatott nekik a mód, hogy felhozhassanak minden mentő körülményt a maguk védelmére. Tito és az angolok. Fotich, Jugoszlávia volt washingtoni követe Stettinius amerikai külügyi államtitkárhoz intézett levelében rámutat arra, hogy. Tito jugoszláv kormánya nem teljesítette még a Yaltában előirt kö-' vetelményeket. Bár Yaltában megegyeztek a jugoszláv kormány átszervezésében, ez még a mai napig sem történt meg. Titóval egyébként ellentétei támadnak az angoloknak is, bár Churchill az elsők egyike volt Tito elismerésében s ő ejtette el annakidején Mihajlovics tábornokot, a csetnikek vezérét. Tito ugyanis igényt tart Triesztre, a volt osztrák-magyar monarchia egykori nagy Adriai tengeri kikötőjére és Fiúméra, a régi nagy Magyarország egyetlen kikötővárosára, amelyek eddig olasz kézen voltak. A jugoszláv miniszterelnök tiltakozott az ellen, hogy angol csapatok az ő beleegyezése nélkül vonultak be Triesztbe, amely szerinte Jugoszláviát illeti meg. Két jogcímen is követeli Triesztet Tito. Az egyik az, hogy szerinte az rsztriai félsziget népe is Jugoszláviához akar csatlakozni, (ezt népszavazás könnyen eldönthetné, de Tito nem kér népszavazást) a másik pedig az, hogy Jugoszlávia olyan áldozatokat hozott ebben a háborúban, hogy .ezért kárpótlásképen meg kell kapnia Triesztet és Fiúmét. Persze mindenki tudja azt, hogyha Trieszt Jugoszláviához kerülne, akkor ez annyit jelentene hogy az orosz érdekszféra elnyúlna az adriai tenger északi csúcsához, ami talán nincs ínyére Angliának, amely Olaszországot a maga érdekszférájába szánta és valószínűleg Trieszttel és Fiúméval együtt. Tanár Ur, kérem! Olvasom az újságokból és bizonyára Ön is igy vett tudomást róla, hogy az ideiglenes magyar kormány meghívta Önt, valamint gróf Károlyi Mihályt, aki most Londonban tartózkodik, továbbá az amerikai lakosú Bartók Bélát, hogy a magyar Parlamentben mint képviselők segítsenek újjáépíteni Magyarországot. Tekintettel arra, hogy Magyarországból orosz útlevél, vizűm vagy jóváhagyás nélkül sem ember, sem madár, de még csak egy röpke hir sem juthat ki, feltételezzük, hogy Önt a magyarországi szovjet népbiztos politikailag megbízhatónak találta és igy nem fog akadályt gördíteni az Ön hazatérése elé. Hazatérés. Vájjon hányadszor fog Ön most hazatérni. Az 1918, 1919-iki mozgalmas idők után, úgy emlékszem hogy Ön is külföldre utazott és csak huzamos külföldi tartózkodás után tért haza. Ha nem tévedek, az akkori magyar kormány, nevezhetjük kormányhatalomnak, békében hagyta Önt, sőt azt is megengedte, hogy “SZÁZADUNK” címen liberális irányú havilapot szerkeszthessen. És amikor Berlin, Prága és Bécs felől názi szelek kezdtek fújni, a magyar kormány, nevezhetjük kormányhatalomnak is, útlevéllel látta el Önt, hogy megvédett személyét és tudományát messze távol a veszélytől állíthassa a názismus elleni hathatós, de egyben veszélytelen Harcba. Tanár ur, kérem. Ön a jogot jobban ismeri, mint én. Megkérem tehát a magamfajtáju, egyszerű, csendeshangu amerikai magyarok nevében, hogy odaát, annak a kirabolt, felégetett kis Magyarországnak országházában legyen a mi képviselőnk és adja elő, hogy mit kívánunk mi, amerikai magyarok, a magyar nemzetnek. Könnyebb áttekintés érdekében pontokba foglalom, hogy mi is az, amit az amerikai magyarság, az Amerikai Egyesült Államok területén békességben, biztonságban, anyagi jólétben és törvénytiszteletben élő magyar férfiak és nők tábora kíván az óhazai öreg szülők, testvérek, rokonok, atyafiak számára. 1. A szólás, a sajtó és a vallás teljes szabadságát. 2. Az utazás és közlekedés teljes szabadságát. 3. A posta, telefon, táviró és rádió teljes szabadságát. 4. A külföldön, de különösen Amerikában élő magyarokkal való szabad érintkezést. 5. Az internáló táborok megszüntetését. 6. Az esküdtszéki bíróság visszaállitását. 7. Az amerikai kormány hivatalos segélyakciójának, valamint az amerikai magyarság segélyakciójának szabad mozgását. 8. Rákosi Mátyás és kommunista társainak Oroszországba való visszautazását. 9. Az Amerikai Egyesült Államok, valamint az összes, úgynevezett Egyesült Nemzetek követeinek és konzuljainak szabad beutazását. 10. A ruténföldön újabb titkos népszavazást orosz, cseh és magyar katonaság nélkül. 11. Amerikai és angol tőke elhelyezkedését az ország újjáépítése érdekében. 12. A románokhoz újból visszacsatolt székelyek megmentését. 13. Fiume, Magyarország egyetlen tengeri kikötőjének visszacsatolását. 14. Az oroszok által követelt hadi kárpótlás mérséklését. 15. A magyar királyság folytonosságát. 16. A magyar király hazahívását és megkoronázását. Tanár ur, kérem! Ön, az európai jogász, tisztában van azzal, hogy a nemzetek között, akárcsak a szomszédok között, akkor van jó viszony, ha egyik sem szánt el egy barázdányit sem a határos földből. Ha Ön szemet huny, hogy a Csallóköz, Ungvár, Kassa, Kolozsvár és Fiume (hogy a többit ne említsem) idegen eke alá kerüljön, valamint a fentebbi pontok megvalósítása érdekében nem állítja munkába kitűnő agyát, hiába hívták Önt haza és hiába fog hazamenni. Elhiheti, hogy a megszálló orosz hadsereg megelőzte Önt a názik, fascisták, nyilasok, horogkeresztesek, hungaristák és a többi gyászmagyar kiirtásában.Önre már nem vár a feladat, hogy azok ellen harcoljon. Önre csak egy feladat vár. És pedig harcolni a parlamentben, a bizonyára újból meginduló “Századunkéban, továbbá a katedrán, a napi sajtóban, a rádióban, titkos és nyílt tárgyalásokon azért, hogy az a tizenkét milliónyi magyar nép ne legyen nagy szomszédja, vagy kis szomszédai prédája. / Ehhez a munkájához Isten áldását és sok sikert kíván Önnek kis lapunk olvasóinak nevében a Krónika szerkesztője. ADJON A VÖRÖS KERESZTNEK! AZ IRGALMASSÁG TESTI CSELEKEDETEI Hogyan gyakorolta Roosevelt. Éhezőknek ételt adni...............................................................WPA, PWA Szomjazóknak italt adni ......................................... Repeal of Prohibition Utasoknak szállást adni..............................................Refugee’s Admitted Mezíteleneket ruházni ................................................................. UNRRA Foglyokat kiváltani ...............—•.................................... ........ Gripsholm Betegeket látogatni ............................................................. Warm Springs Halottakat eltemetni ........................................................... Social Security Lump Sum Payment T I
