Krónika, 1945 (2. évfolyam, 2-11. szám)
1945-04-15 / 4. szám
10-IK OLDAL “K R Ó NIK A” 1945. április 15. gitségükre siethet, ha t. i. a Dardanellákat, ha nem is jogilag, de ténylegesen a kezébe kerítheti. Ez esetben azonban elsőrendű Földközi tengeji hatalom lesz belőle és ettől már csak egyi lépés jobbra, egy lépés balra és ott van a szuezi csatornánál, ott vari Gibraltárnál, hogy a Földközi Tengerből, amelynek kulcsai ma még szilárdan angol kezekben vannak, végre kijuthasson az összes Óceánokba. A halál éppen most pontot tett ama nagy brit politikus életére, akinek hasonlíthatatlanul nagy része van abban, hogy hazája 1918-ban döntő győzelmet aratott. Lloyd George elég hosszú ideig élt a nagy világháború után, amelyet ő fejezett be, hogyi meglássa, hogy győzelme, illetve a győzelmet követett békék által hová jutott el a világ, hová jutott el az emberiség. Lloyd Georgenek sikerült a győzelem, de a békék, amelyeknek megalkotásában neki szintén döntő része volt, már sokkal kevésbbé. Abban a békében az igazi ellenfél, Németország helyett, sikerült tönkretenni Anglia legrégibb, legmegbízhatóbb barátját, a dunai monarchiát és abban a békében sikerült szánalmas pótlékként oly életképtelen kis államokat teremteni, amelyek Angliától az első kakasszóra elfordultak, vagy a némethez, mint Románia, Horvátország, vagy az oroszokhoz, mint Csehszlovákia, Bulgária és Jugoszlávia. Az oroszoknál azonban Lloyid Georgenek sikerült oly rendszert megteremteni akarata ellenére is, amely ideig-óráig barátja lehet az angoloknak átmenetileg, de India határain, Kisázsiában, Keletázsiában és most már a Földközi tengeren is a saját érdekei szerint cselekedhet — amihez tökéletes joga van — és most már az ereje is meg van hozzá. Lloyd Georgenak csak egy nem sikerült: Törökországot tönkretenni, olasz, francia, vagy orosz kézre juttatni a tengerszorosokat, Anglia évszázados, jól bevált politikájának alapköveit. Lloyd George elég hosszú ideig élt, hogy megláthassa tévedéseit és bizonyára meg is látta. Utódaitól függ, hogy Angliának ne kelljen még egy harmadik világháborút is végig harcolni. Kétszer segített Amerika, kétszer segített a britt világbirodalom nagyszerű konstrukciója, életereje. Ennek ellenére felelős államférfi nem veheti magára a harmadik háború kockázatát, amelynek csirái már meg vannak adva az angol politika dogmájának, az európai egyensúlynak megbontásával. San Francisco lesz az első erőpróbája ennek, ,a konferencia, amelyben nagyszerű elgondolások vajúdnak az emberiség jövője javára. Kérdés, hogy a vajúdó világbéke körül szorgoskodó tudós asszonyok mire gondolnak előbb, a szülőnő és a gyermek érdekére, vagy a tiszteletdijukra? BUY WAR BONDS AMERIKAI MAGYAR ELET Az amerikai magyarság változatlanul nagy aggódással tekint az óhaza felé, honnan csak nagyon szórványosan érkeznek hírek s ezek is olyanok, amelyek csak növelik nyugtalanságát úgy a közállapotok javulása mint a közvetlen hozzátartozók sorsa kérdésében. Semmiféle hirt rokonokról, hozzátartozókról nem lehet ezidőszerint kapni. A new yorki svéd konzulátuson működő magyar osztály derék tisztviselői sok amerikai magyarnak örömmel álltak szolgálatára, de kivált mióta Budapest s az ország teljesen orosz megszállás alatt van, semmiféle értesülést nem sikerült a svédek utján szereznie s már viszsza is juttatta az érdeklődőknek a távirati válaszra letétbe helyezett összegeket. Sajnos egyelőre semmi kilátás nincs arra, hogy hamarosan megszerveződhetne valami módja annak, hogy az óhazai hozzátartozókról híreket lehessen kapni. Amerikai állampolgárok a State Departmentnél kérhetik, hogy szerezzen információkat legközelebbi óhazai hozzátartozókról, de gyors válaszra itt sincs kilátás. Fontos volna, hogy e téren az • amerikai magyarság testületi képviseletei megkíséreljék valami információs szolgálat megteremtésének kisürgetését, annál inkább mert a Vörös Kereszt ismeretes 25 szavas információs szolgálata hónapok hosszú sora óta szintén már nem hoz híreket Magyarországból. Arthur Schoenfeld, Amerika uj magyarországi követe még nem utazott el Magyarországra s talán őt kellene felkérnie az aggódó magyarság képviselőinek, hogy humánus jóindulatával jöjjön majd segítségre s Budapestre érkezve rendszeritse valamely formában ezt az információs szolgálatot. Az amerikai magyarság nagy hálája szállna érte feléje s óhazai véreinknek Amerika iránti régi lelkesedése, az amerikai demokrácia iránti rokonlelkü csodálata újabb istápot nyerne ez által. Az amerikai magyarság politikai téren is sokat vár attól, hogy Amerika ismét minél előbb teljes sulylyal legyen diplomáciaiig képviselve az orkántépett s ma is zavart életű Magyarországon. Várja tőle az ínséges helyzet enyhülését, de azt is, hogy az amerikai demokráciának, amelyen meggyőződése egész hevével csüng, éber őrtállója, a humanizmusnak és igazságosságnak, mindannak, amit Amerika jelképez, igazi követe lesz és úgy az általános politika mint az egyes emberek személyi sorsa tekintetében meg fogja óvni a demokratikus szellemiség szempontjait. Az amerikai magyarságnak nagy lelki megkönnyebbülésére volna, ha Amerikai diplomáciai képviseletét minél előbb ott tudná magyarországi posztján, ahol most égető szükség lehet reá. .. Magyarországot egyébként ellepték a Moszkvából visszatért menekült kommunisták, Rákosi Mátyás és társai, akik már rövid utón tagjai is lettek a rögtönzött nemzetgyűlésnek és minden politikai téren érvényesiteni igyekeznek Moszkvától támogatott befolyásukat. Az igazi parlamentarizmus minden előfeltételének mellőzésével életbevágó reformokat, — igy a tényleg szükséges földreformot is — sietve valósítanak meg. Persze kétes, hogy a magyar emben józansága hisz-e egyáltalán az ilyen ötletszerűen nyélbeütött földosztás komolyságában. A tulajdonjog iránti hagyományos tiszteletével alkalmasint nem is bízik abban, hogy valóban magáénak tekintheti azt a földet, amelyet nem alkotmányos tényezőktől, hanem politikai percemberkék csalétkeképen kap. Hinne benne, ha az ország törvényes vezetője, a koronás király t és parlamentje adná, amiként adni is fogja, amint a magyar népnek tényleg módja lesz szabadon rendelkezni sorsa felett s azt a legilletékesebb nemzeti tényező, az uralkodó és a demokratikus népképviselet kezébe teheti le. Az úgynevezett népbiróságok Ítélete dolgában szintén nagy aggodalommal van eltelve az amerikai magyarság s a nyugtalanító jelenségek további sorozata miatt ,is azt követeli, hogy nemcsak a hozzátartozók, de az általános politika kérdésében is szűnjék meg a mai hir-hiány, amikor egyetlen külföldi demokratikus újságírót sem engednek be az oroszok Budapestre és az országba. Nagyon áhitja, hogy rend legyen végre Magyarországon,, visszatérjen az alkotmányosság s megszűnjék egyes pártok és emberek magánönkénye. A Svájcban tartózkodó Ottó király hazatérésétől bizton remélné ezt s az az érzése, hogy a fascizmus elleni harcnak meggyőződésesebb, demokratikusabb vezére el sem képzelhető Ottónál. Mindenképen otthon a helye s ha már hazamegy Károlyi is, a politikai szabadság uj korszakához elengedhetetlen bizonyságkép hozzá kellene tartozzék, hogy végre szabadon hazatérhessen az ifjú király, egy hazatérő, aki nem fokozni, hanem eloszlatni tudja a gondot és mélységes aggodalmakat. Egy hazatérő, akinek úgy az óhazai, mint az amerikai magyarság részéről egyformán örülne mindenki, aki szabadságot, haladást, rendet, népjólétet, az amerikai demokrácia Magyarországba való átültetését akarja! (r.) * * * Dr. Nánássy Lajos elhalálozása nagy csapás az amerikai magyarság társadalmi és szellemi életére. A kiváló református pap évtizedes amerikai tevékenységének maradandó bizonysága a ligonieri aggok menháza, amely nemes célú magyar intézmény megvalósításában oroszlánrésze volt. A ligonieri árvaintézmény vezetői tisztét is .atyai odaadással töltötte be sok éven át. Melegszívű, nagytudásu, .rendkívüli képzettségű pap volt dr. Nánássy Lajos, akit irodalmi megnyilatkozásaiban is a krisztusi szeretet szelleme irányított mindenkor. Régebben Perth Amboyban volt református lelkész s az ottani templomból ment végbe temetése is. Az amerikai magyarság szeretettel őrzi meg munkás életének és emberi kiválóságának példaadó, szép emlékét. * * * Általános nemzeti ruha gyűjtési akció van folyamatban az európai háborusujtott lakosság, közte Magyarország népének felsegélyezése érdekében. A magyarországi .segélyakció koordinátora, dr. Kerekes Tibor, az Amerikai Magyar Szövetség főtitkára a következő, lelkes támogatásra méltó felhívást .bocsájtotta ki ez ügyben: Szives figyelmüket felhívjuk a kormányunk által jóváhagyott, általános nemzeti ruhagyüjtési akcióra, mely április és május hónapokban lesz megtartva. Ennek a gyűjtési akciónak az a célja, hogy a háborusujtott ál- Jamok polgári lakossága részére legkevesebb 150 millió font jókarban levő férfi, női és gyermek ruhát és cipőt, valamint ágyneműt gyűjtsenek az ország egész területén. Több mint 50 segélyszervezet fog ebben az akcióban résztvenni és az Amerikai Magyar Segély Akció nevében arra kérjük magyar testvéreinket, hogy a gyűjtéshez járuljanak hozzá saját adományaikkal. Az április és május hónapokban összegyűjtött ruha és ágyneműt az Egyesült Nemzetek háborusujtotta polgárai lakóssága közt fogják kiosztani s minden reményünk megvan arra, hogy abból Magyarország lerongyolódott és ruhátlan népe is részt kap, annak dacára, hogy Magyarország — mint ezidő szerint katonailag piegszállt terület — nem tartozik az Egyesült Nemzetek közé. Egyúttal előre is bejelentjük, hogy a Magyar Segély Akció még ,a nyár folyamán külön ruhagyűjtést fog rendezni kizárólag Magyarország népe részére. Erre vonatkozólag bővebb és pontos felvilágositással fogunk szolgálni .annak idején. Az Amerikai Magyar Segély Akció nevében, DR. KEREKES TIBOR VALÓ MESE Látta a medve, hogy bántja Gazdáját, ha légy száll rája; Hogy elhajtja mingyárt kézzel. Azt tette hát medve-ésszel. — Hogy: elszunnyadt egyszer ura S légy szállott rá — kőért futa. S elhajtani odavágta Nagy erővel homlokába. Nem bántotta azt légy többé, Nyugton maradt mindörökké. Eddig szól a mese. Látom Ismétlődni tényen, százon. Betegség a légy és sokszor Medvének áll a — doktor.
