Krónika, 1944 (1. évfolyam, 2-12. szám)
1944-12-15 / 12. szám
VOLUME L ÉVFOLYAM 1944 DECEMBER 15. NO. 12. SZÁM. AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY- 10c A COPY AMERIKAI MAGYAR HAVILAP Nein hallgathatunk Magyarország drága földjét, tépi cibálja a háború ... Budapest körül tankcsaták dúlnak, szép magyar városok romokban hevernek... Mikor beszélhetnénk, ha mostan hallgatnánk, ., Most kell beszélnünk, mert a győztes szövetségesek most készítik elő Europa és Közép-Europa olyan végleges rendezését, amelyik nem csak tiz-husz évre, de aligha- • nem nemzedékek életére kihatóan fog véglegesíteni helyzeteket. Minden jel szerint, az uj rendezés nemcsak politikai világszervezetet, hanem vüágrendőrséget is teremt, hogy fegyveresen is lehetetlenné tegye a most következő békerendezések erőszakos vagy önkényes megbontását. Szerencsétlen szülőhazánk is most kerül majd a világ itélőszéke elé, hogy számonkérjék tőle az elmúlt évtizedek szörnyű tévedéseit. Most kell megtudnia tehát a világnak, mit kíván és mit nem kíván a magyar nép, mitől fél, mitől retteg és mit tart üdvösnek a világ békéje számára. ❖ Magyarország sokszor volt krízisben, sokszor élt káoszban, sokszor élte át a balsors csapásait, dúlta, fosztogatta földjét török, tatár és német, de mostani letiportsága a názik által kínosabb, pusztitóbb mindegyikénél, mert szégyennel és gyalázattal van teli. A magyar nép ma nemcsak életeket és javakat vészit, de szavát is, akaratát, becsületét is, mert Magyarországnak nincs többé szabad elhatározóképessége. Tragédiák sorozatává vált a királynéíküliség, mert amióta a magyar nemzetnek királya nincsen, azóta szabad államisága sincsen és még csak azt is alig mondhatja el, hogy igenis, sírva, jajgatva, jajveszékelve kívánja vissza a magyar királyság idejét, mert akkor szabad volt, nagy volt, ép volt és boldog voh... Es ugyanekkor volt szószólója is a világ népei között. * De ha a magyar nép hallgat is, mi nem hallgathatunk... Szivünk rekeszében, lelkünk rejtekében belső szózat hallik és lelkiismeretünkön át, az isteni lélek szikrája kiáltja a népek felé: — Nem kell már több lecke, nem kell már több csapás, nem kell további megpróbáltatás, mert mi megtanultuk nagy leckédet Uram és készek vagyunk jóvátenni hibáinkat. Most az ideje hangoztatnunk, hogy minden múltbeli hiba és tévedés, akárki követte el, Europa sorsán, békéjén és boldogulásán ütött csorbát. A világ nyugalma, a világ rendje és békéje mellett, Europa békéje és jóléte kell legyen tehát az a főérdek, aminek szemszögéből a múlt alapvető hibáit, tévedéseit és mulasztásait meg kell Ítélni. A végleges rendezésnél vissza kell térni a bajok gyökereihez. Friss szemmel kell újra kivizsgálni az 1914-ben felrobbantott világhelyzetet. * Most az ideje hangoztatnunk, hogy amiként az első világháború magva és okozója, az Osztrák Magyar Monarchia felosztására irányuló összeesküvés volt, amiben a szláv és germán önzésnek és bújtogatásnak egyaránt nagy szerep jutott, a második világháborúnak okozója és magva, a monarchiának tragikus kegyetlenséggel keresztülvitt felbomlasztása volt, mely maga után vonta Magyarország feldarabolását is. A dunai monarchia hcíyreállitása nélkül továbbra is hiányozna az az egyensúlyozó erő, mely Európának, Közép Európának és az öt kontinensnek tartós békéjét biztosíthatná. Enélkül a harmadik világháború felé rohanna a világ. így hát a dunai monarchia helyreállítása kell, hogy kulcspontja legyen minden tartós békerendezésnek. Ä helyreállítás nagy müve jórészt a Duna medence hagyományos állam alkotói, államfentartói, államférfiúi képességeinek feltámasztásától függ. Ha képesek vagyunk törődni a szomszédos népek érdekeivel, ha jó szomszédi alapon hajlandók vagyunk velők egyenrangúságon alapuló megegyezésekre tépni, ha saját érdekeinket párhuzamba hozzuk az Ő érdekeikkel is, ugyanazt a bölcsességet és lélekerőt mutatjuk, amivel Szent István alapozta meg a magyar nemzet állami éhiét. Harminc esztendővel ezelőtt, egy békeszerető bölcs uralkodó vezetése alatt a világ első nagyhatalmai sorában is vezető helyet foglalt el a dunamenti nagy birodalom, az Osztrák Magyar Monarchia. ♦. Ez volt a legnagyobb, legbékésebb nagyhatalom a tulajdonképeni Europa földjén, nem számítva az oroszt és az angolt... E hatalmas birodalom élén, mely se háborúkat nem akart, se gyarmatokat, se hóditást, népei virágzásának és a világ békéjének szentelte életét I. Ferenc József, az apostoli magyar király. Europa e legnagyobb területű alkotmányos monarchiájának volt egyenrangú társbirtokosa Magyarország, hivatalos közjogi néven, a Magyar Szert. Korona Országai... Mert az ez*.,éves Magyarország, amikor évszázadokon át védte függetlenségét és szabadságát, ugyanilyen függetlenséget és szabadságot adott a saját társországainak is. így sokféle nemzetiségű nép élhetett háborítatlan békében a magyar birodalomban; ugyanekkor számos örökös királyság és tartomány virágzott a szomszédos osztrák császárságban. Együttvéve pedig az Osztrák Magyar Monarchia tulajdonképen egy négyszáz év óta sikeresen fennálló, minden vésszel dacoló államszövetségi alakulat volt és minden népe, nemzetisége virágzott, épült, iparkodott... Az emberi természet örök hibája, a panaszkodás és kritika sem hiányzott, de igy van ez a világ minden részében, még Amerika, a mi szeretett fogadott hazánk földi paradicsomában is. Senki sem akarhat tehát olyan rendezést, amely szétdaraholás és mindenkinek akarnia kell olyan rendezést, amely az egyesülés alapján áll. Minden erőnkkel követeljük tehát a dunai monarchia olyan helyreállítását, hogy minden nemzeti és nemzetiségi tényező ki legyen elégítve a szövetségi, monarchikus alkotmányos formákon belül... Ennek az újjászülető dunai monarchiának keretén belül követeljük a Magyar Korona Országai államjogi és alkotmányos autonómiának viszszaállitását, olyan reformokkal amik minden egyes résznek auto(Folytatás a 4-ik oldalon)
