Krónika, 1944 (1. évfolyam, 2-12. szám)
1944-08-15 / 8. szám
1944 augusztus 15 “KRÓNIK A” 9-IK OLDAL' Területi demokrácia - egyenletes népjóléttel Cikksorozat a magyar királyság visszaállításáról Irta: JUS PUBLICUM Háborúk és forradalmak nemcsak véres kataklizmáikkal, rombolásaikkal és újjáépítéseikkel hoznak roppant változásokat, hanem az emberek gondolkodásának átalakításával is. Az első világháború kétségkívül a radikális fejlődés forradalmas átalakulásai felé terelte a népek elméjét. De ezzel szemben durva és kegyetlen formában jelentkezett a visszahatás, az újkori zsarnokságok, despotizmusok különböző formáiban, különösen a fascizmus és nazimus képében. A kettő mögött kétségtelenül ott settenkedett harmadikul a nipponizmus is. Sőt jórészt a modern Japán sikerei vezettek az ázsiai rendszerű despotizmusok felélesztéséhez. Japán vezette vissza a militarista uralkodó kasztokat, hogy a népeket engedelmes eszközzé lehet gyúrni a vallásos méretűvé hatványozott politikai fanatizmussal. Japánnak köszönhetjük a fáráók uj rendszerének feltámadását, hogy a népek tanulják meg zsarnokaikat Isten leszármazottainak vélni. S Japán rohamos sikerei megmutatták, hogy a mikádóért való meghalás kultuszával és egyéb mágikus és misztikus politikai mithologiákkal, imperialista sikerekét lehet elérni. A második világháború során már bizonyos változás jelentkezik Mintha képesek lennénk okulni a múlt tapasztalatain. Nem akarunk hebehurgya forradalmakba bocsátkozni, az ucca szeszélyei és kilengései nem tűnnek fel előttünk a romantika csábitó színeiben. Nem akarunk szertelenek lenni balfelé, nehogy újabb kilengéseket idézzünk fel jobbfelől. Ma már tudni kezdjük, hogy minden akcióra reakció következik. Nem annyira a radikális változásokat, mint inkább a megnyugtató és állandó jellegű megoldásokat áhitjuk. Ma már tudjuk, hogy utópiákat nem teremethetünk márólholnapra igy nem a revoluciók földrengése, hanem az evolúció demokratikus fokozatossága által reméljük a jobb korszakot, így bontakozik ki előttünk az a jövő kép, amelynek főcélja az egyenletes népjólét megteremtése. S tisztán áll előttünk, hogy az igazán kielégítő jólét, csakis az az egész társadalomra kiterjedő általános és egyenletes népjólét lehet. Területi demokrácia a kor 1 igazi jelszava egészséges és egyenletes kapcsolatokat kívánunk teremteni, a mindezeket átfogóan felölő és egyesitő demokratikus gondolatra: a területi demokrácia elveire van szükség. Wilson önkormányzati elve, az Atlanti Charter iránytszabó pontjai, mind a területi demokrácia gondolatköréből fakadnak. Az angol világbirodalom demokratizálása, a gyarmatállamok felszabadítása, a nemzeti függetlenségek jogának proklamálása, de ugyanakkor a más nemzetiségek és főleg kisebbségek egyenlő jogainak kihangsulyozása és érvényesítése, mind a területi demokrácia követelményeinek kívánnak megfelelni. Mig az amerikai és a francia forradalmak a politikai demokráciának nyitottak utat, mig az általános iparosodás, a kapitalizmus korai kialakulásától a szovjetek államszocializmusáig, a gazdasági demokratizálás fejlődési folyamatát pergették le, addig a huszadik század csaknem összes háborúi és világháborúi öntudatlanul is a területi demokrácia kibontakozását szolgálják. Ennek a demokráciának egyik legfőbb alapelve az általános és egyenletes népjólét, vagyis az a gondolat, hogy az egész földgömb minden népének joga van jólétre. A földgömb egyetlen szervezési terület és ma már ezt a szervezési területet mindenhol, minden éghajlat, minden nép, minden nemzetiség számára egyformán virágzóvá tudjuk tenni, ha egyik nép sem kíván kontrolt, fcuralmat a másik felett és ha az erősebb nemzet szolgálni és védeni fogja a gyengébbet, nem pedig kihasználni és elnyomni. A jó szomszédság demokráciája A területi demokrácia a jó szomszédság demokráciája és ennek elveit egyformán alkalmazhatjuk a nagy és a kis nemzetekre, a közeli és a távoli vidékekre, a jól megművelt és az elhanyagolt területekre, vagyis az egész földgömbre. Mi azonban ezúttal csak Magyarországra és az egykori Osztrák-Magyar-Monarchia területeire fogunk most kiterjeszkedni fejtegetéseinkkel. Már csak azért is erre a területre kívánunk szorítkozni, mert a monarchia csakugyan előfutára volt a területek és népek egyenlőségének elvén épült államalakulatoknak és szerkezetében máris magában hordozta magvát azoknak a szervezési elveknek, amiket most <— a gazdasági demokrácia jegyében — itt kifejteni szeretnénk. Minden ország — szervezési terület Minden ország elsősorban szervezési terület, az egész földgömb összefüggő szervezési területének egy része. Ez a helyzet nem jelenthet abszolút elkülönülést és elzárkózást és nem jelenthet szembeszállást a földgömb természetes rendeltetésével, melynek céljait, Hátul az őrségen Ide parancsoltak. Elkerül az álom. Tűnődöm a messzi puskaropogáson. Jön egy tévedt golyó, az is renyhe, fáradt » s * Sohasem lesz vége már az éjszakának. Lenn a földön fekszem. Káprázó szemekkel Kutatom az éjben, hol fakad a reggel. Kutatom, ki rám lő, hol az ellenségem, Hol a golyó, mely engem is elérjen. Tűz villan az égre. Tüzkeresztelőre Bömbölnek az ágyuk. Előre, előre! Megdobog a szivem, minden inam reszket, — De csak hallgatódzom. — Engem ide tettek. Úgy irigylem őket. Vészes rohanásba Hős lesz, aki bátor s bátor lesz a gyáva. Ember ember ellen, füstbe, vérbe gázol, Elragadja mindet vadállati mámor. Ott nincs, aki félne, ott zug a: rajta! Nem gondolnak másra, csak a diadalra. Harcolnak a harcért, hősi lázban halnak, Részesei lesznek mind a diadalnak. így kerül előtérbe a területi demokrácia gondolata. A területi demokrácia mint Jelszó, sehol nem szerepelt még öntudatosan. Az amerikai köztársaságok főleg a politikai demokrácia kivivására fektettek súlyt, az orosz szovjet a gazdasági demokráciát igyekszik kihangsúlyozni akárha erőszakos eszközökkel is. De mindenütt, ahol a népek és területek közötti S én a fűben fekve, sehol ellenséget Nem látok és mégis —• szörnyűség! — én félek. Kapkodom a fejem. Ki küldi, nem látom, Csak hallom pattogni a golyót a fákon, És az lesz a sorsom, hogy a harctól messze.Hova parancsoltak, itt, a földön fekve. Csata, mámor nélkül “hősi halált” érek, Mert egy kósza golyó a szivembe téved. Szegedi Miklós. S8SS88888SS8SSS8SS888SSSSSSSSSSSSSSS8S2£SSSSSSSSSS88888£SSSSSS?SSSS£S2SSgS22SgS£SSSSSSSS8SSS8SSSSS888£SSgSS módjait, eszközeit a tudomány jórészt már kikutatta és állandóan tovább kutatja. A természet rendje szerint mindig az az ország mutat egészséges virágzást, amelyiknek minden területrésze egyenletes szervezést, illetve megművelést mutat. Lehet valahol a szervezés, vagyis megművelés a legbővebb, legértékesebb és legkiadósabb, ha nem egyenletes és általános, az országnak sem politikai, sem gazdasági élete nem lehet boldog és kielégitő. A politikai és gazdasági demokrácia előnyei seholsem érvényesülhetnek egészséges területi demokrácia nélkül. Magyarország és a monarchia Magyarország ideális szervezési területként azért került erősebben magyar vezetés alá, mert bizonyos adott időszakokban a magyarság tudta legjobban szolgálni a föld és az ember érdekeit,! De ahol nem a magyarság szolgálta legjobban ezeket az érdekeket, a terület kikerült a magyar vezetés alól s más csoportok igazgatása, megművelése és szervezése alá jutott. Amikor azután ä magyar vezető rétegek, nem egészséges verseny, hanem politikai szabadosság alapján akarták fentartani domináló helyzetüket, nemcsak katasztrofális ellenségeskedések célpontjává tették az országot, de létét is végveszélybe sodorták, mert a baráti nemzetiségek helyett názi banditák kezébe juttatták a magyar hazát. Az Osztrák-Magyar-Monarchia annak idején még bonyolultabb szervezési területen is sikerrel tudta megoldani a békés összemüködés és egyenletes virágzás problémáit. De az akkori idők Európája nem birt még érzékkel a politikái, gazdasági és főleg területi demokrácia amerikai értelmezésű vívmányai iránta De csak javításra és reformálásra volt szükség, nem pedig a monarchia légberepitésére, mert a szétdarabolás a múltbeli politikai, gazdasági és területi demokráciának még csak ■ töredékét sem hozta vissza és életképtelen roncsokkal hintette be Közép-Európa gazdasági frontját. Két világháború rémes tanulságai után látjuk azt, hogy Európa államai között, Angliát és Oroszországot kivéve, egyedül az osztrák-magyar-monarchia volt az, amelyiknek szerkezete megfelelt a politikai, gazdasági és területi demokráciák alapkövetelményeinek, de persze nem amerikai tökéletességével, de viszont nem is az orosz rendszer brutalitásával. De ha voltak is szervi hibái a monarchia vagy a magyar korona országai igazgatásának, ezek nem az ország területében mutatkoztak, mely összefüggő, ideális szervezési keretet alkotott különösen Magyarország kárpáti medencéjénél, aminek szétvetése bűntett volt az országiás tudományának elemi ismeretei ellen is. Nem lehet állítani, hogyj-akár a magyar népnek, akár bármelyik egykori kisebbségi nemzetiségnek -végső fokon hasznára vált volna a szétdarabolás. Mindegyik rész Vt-■
