Közérdek, 1916. január-június (8. évfolyam, 1-12. szám)

1916-01-29 / 5. szám

5-ik szám Nagykároly. 19 6. januar 29 IX évfolyam. KÖZÉRDEK S, e agaajggygaaMi EE1ELLE1 S?atmár>, Bihar-, Hajdú- és Szilágyvárn egyékre terjedő társadalmi hetilap. Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fillér, — Kéziratot nem adunk vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Káiolyi György-tér 36, —Telefonszám: 95. — Felelős szerkesztő és inptulajdonos Simkó Alá tár Előfizetési árak: Helyben és vidékre postán küldve egy évre 8 K, félévre 4 K Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére a fele lős szerk. jogosul Pénz ésaháboru Mindennek a mozgató ereje a pénz, ez az ördöngős valami, melyért fut, fá­rad, küzd mindenki s melyből minél többet tulajdonunknak mondani a legfőbb vágy; mert azt mondják és sajnos, bogy úgy is tartják, hogy akinek pénze van, annak mindene van ; tehát ha pénz nincs, még becsület sincs. Az efféle balga felfogással egyáltalán nem foglalkozunk, boldogítson minden­kit a hite. Most a pénzről akarunk egyet-mást elmondani, arról a pénzről, amelynek most éppen nagy szükibe vagyunk, mert a háború molochja nemcsak azt emészti meg, ami a zsebünkben van, de még n/t i« ‘imí nincs, mert ha né 'zünkkel, ami van, nem futná a háború költsége, az állam könnyen segít magán, igénybe veszi a hitelt, amikor minden becsületes honpolgár sietve siet, ha t. i. az állam kölcsönt kér a háború céljaira,, megtaka­rított tőkéjét az ország háborús céljaira kölcsönözni, mert tudja, hogy tőkéje elsőrangú helyen van betéve, de tudja azt is, hogy a magyar állam pontos fi­zető és jó kamatot is ad, így tehát a kölcsönzött tőke, amely a jelen időben a háború céljait szolgálja, a háború le­zajlása után kamatostul visszatérül a kölcsönt adónak. Azután a. hadisarc,, ami nem lesz éppen megvetendő összeg, (a németek a franciáktól ez ideig 45 miiliárdot köve­telnek, azaz számo kbau kifejezve 45.000.000.000 millió) mert bizony fel­fér nekünk is az a néhány milliárd, amit a hadsereg harcrayaló képességéért áldo­zatul hoztunk, hogy megtéríttessék; meg kell, hogy fizesse azt valaki, s ez a va­laki, vagyis ezek a valakik nem mások, mint azok az országok, amélyek hadat ■üzentek nekünk, az osztrák-magyar mo­narchiának. És fognak fizetni szépen azok, akik­kel háborúban állunk. Aztán, hogy mi marad nekik és hogy niböl élnek, az nem a mi, hanem az ő dolguk. Pénz minden a nai világban. A pénz, a pénz, á pénz. A pénzért ereszkedik le a bányász a föld mélységeibe, követ keres ott, amely aranyat, ezüstöt, ólmot tartalmaz Aztán fejszinre kerül ez a kődarab, belejut a zúzdába s a zúzott porból az aranyat, ezüstöt kimossák. Az így nyert fém a kohóba izzó tűzben olv; sztódik, lesz be­lőle aztán arany- vagy ezüst rúd, avagy tégla és ilyen állapotban körül az be a pénzverő hivatalba, he 1 pengő tallér, csengő arany lesz belőle No lám az a kő, amelyért a bá­nyász a föidméhében izzad, hány kézen megy keresztül, mig pengő, ezüst csengő arany formájában forgalomba jön, hány embernek ad kenyeret, megélhetést ad­dig is. Ha forgalomba került pedig és bejárja a nagy világot, mert az arany és ezüst vándorúinkat j*ai, mily sok jó­nak, de rossznak is kutforrásává válik és válhatik. Ha a pénzsórvárgás nem uralná az emberiség nagy részének lelkét, sok szép, dicső és magasztos dolog sohasem valósulná meg, mert sajnos, úgy van, hogy a mai világban — tisztelet a cse­kély kivételnek — a legtöbb esetben nem a hírnév után törtetnek az embe­rek, hanem a pénz után, mert akinek pénze van, annak mindene van. A pénzvágy, ha higgadtan mérle­geljük,'tulajdonképpen nem is megve­tendő tulajdonság, sőt a pénznek tisztes­séges munka után való gyűjtése erény­számba is mehet ,és megy. Ellenben a pénzvágy, a pénzsóvár­gás elitélendő, illetve a vagyongyűjtés bűnös cselekmény, ha az mások kiuzso- rázása révén történik. Sokan tűnődnek, gondolkodnak afelől, hogy a még nem is oly régen nagy mennyiségben forgalomban volt csengő aranyak, melyeket bizony sokan nem is igen szerettek, hova lettek, hova tűntek? Talán valahol vasszekrényekbe zárva pihennek! Hejh! dehogy pihennek, nem pihen­nek azok, egyáltalán nem, mert ott van­nak az aranyak, ezüstök a háborúban j A harcba mentek ők is, nemcsak fiaink tehát minden ami drágaság, ami kedves nekünk minden a harctéren van. Mikor kezünkbe forgatjuk az ara­nyat vagy ezüstöt, eszünkbe sem jut, hogy ennek a kis ércdarabnak mily nagy szerepe van az emberek életében. Hiszen talán tudjuk, avagy csak sejtjük talán, hogy az ércpénz a szó legszorosabb és legnemesebb értelmében a legelső világcikk a földön, amelynek csengése nemcsak nekünk, de a pápuák­nak, indiánusoknak s mindenféle nép­nek egyaránt kedves és' kellemes valami Az ércpénznek ez a kiváló szerepe teszi indokolttá annak minden irányban való általános közkedveltségét, de minden­kori becse pedig abban van, hogyannak értéke állandó és változhatatlan, azaz soha nem ingadozó, j . ■ ■ ao," i'úfrgul esteimig, a íranetu frank, a német márka, az olasz lira, az orosz rubel, a magyar korona, — arany ér­téke mindig megvan és mindig meglesz és a világforgalomban, mint általános csereeszköz értékkel bir minden ércpénz s a világ kereskedelmének az érinek a legszükségesebb és egyben nélkülözhe­tetlen kellékei. Egy pár éve annak, hogy apránként minden feltűnés nélkül vonták be az arany pénzt a forgalomból. Akkor már puskaporos volt a levegő, a háborúra az első lépések azzal tétettek meg, hogy aranyat bevonták a forgalomból. Most már dúl a háború mindenfelé, elmond­hatjuk, amint a katonák esküjében benne van, hogy szárazon és vizen, sőt a leve­gőben is, tehát most beteljesedett min­denütt, harcolunk és a tőlünk bevont pénz, arany és ezüst kíséri fiainkat, mert, hogy Oroszországba bevonultunk, arra a mostani háborús időben nincs alkalom, hogy ott a mi pénzünkért orosz pénzt szerezzünk, tehát ha valamit vásá­rolunk ott, az oroszok volt országában, avagy a németek vásárolnak a franciák voit országában ; bankóval nem fizethet­nek, csak csengő ércpénzzel, amelyet ha bár az a pénz egyik oldalán Ferenc Fog töméseket, műfogakat, piatina.kid.akat aranykoronákat teljes garancia mellett készít; fog- gyökereket és fétjós fogakat fájdalom nélkül eltávolít: A Farkas Mér 4É1 Nagykároly, Jókai-u. 3. sas.

Next

/
Thumbnails
Contents