Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1915-10-09 / 15. szám
4-ik oldal. KÖZÉRDEK Barna kenyér 1 kiló —*20-•44 Burgonya 1 kiló —•08 —•18 Rizs 1 kiló —•76 2-60 Tojás 1 drb —•06 —•12 Tej 1 liter —•20 —•32 Zsir 1 kiló 1-00 4-60 Á mostani árak pedig a hatósági árak szerint vannak feltüntetve, holott a tapasztalat szerint még az legsilányabb árut sem igen lehet ezekért az árakért megkapni Vannak ezikkek, amelyek a maximális árakon felül csak kéz alatt s vannak, amelyek egyáltalán semmi áron sem kaphatók. Közérdek panaszkönyve. Az elmúlt hétfőn fára kötöttem szóbeli megegyezést. Szer dán reggel beállít hozzám az én fakirályom, hogy már nem szállíthatja a megegyezés árában, mert kiírták a lapba, hogy 72 korona egy öl fa. Tehát őneki nem szabad alább adni, mert az újság tudja, hogy mi a hivatalos ár. Abban az újságban egy szó sem volt írva arra vonatkozólag, hogy 72 korona a hivatalos ár. De ime, nem tanácsos még a fa árát sem kiírni, mert a fakirályok innen tudják meg, mit kérnek a többi fakirályok a fáért. És szándékosan a maguk javára magyarázzák.“ Egy fainséges polgár. A famizéria. Sok úri ember fogyasztó kúrát vesz mostanában, hogy a favágókkal beszólni sem lehet. Mérsékletre inteni sem szabad. Fát fűrészelnek hivatalnokok, polgárok, tollal, ésszel dolgozó emberek. Álár t. i. a kinek fája van. Mert. fa még nincs. De ha lesz — Írja nekünk egy olvasónk — mily nagy szolgálatot tehetne most az önkéntes, illetőleg önkéntelen favágó polgároknak az előrelátás, ha a városnak, csoporlokba álló gazdáknak, családoknak villanyosfürészgép- jük lenne. A városi villanyos gép, azt hisz- szük már kifizette a maga árát. Nem lehetne-e ezt a gépet megszaporitani ? A fabeszerzésénél pedig szövődik a keserű tapasztalat. A legutóbbi fauzsorás időben irta e lap : „Menynyi az intézet, internátus, iskola, hivatal és nem gondoltunk, jövőben sem gondolunk arra, hogy álljunk össze fabeszerző szövetségbe. Hiszen mi is megkapjuk anyiért a fát, uradalmaktól, városoktól, mind megkapták beszerzési árban, a mi fauzsorásaink.“ Káimándi veszedelem. Szombaton reggel futótűzként terjedt el a városban, hogy a szomszédos Kálmánd községben rémes tűzvész pusztít. Nemsokára lovasküldöne is érkezett a városházára, aki a községelőljáró ság nevében tűzoltói segítséget kért. A se- góiygép azonnal elindult, de szerencsére a hir a költött formában nem bizonyult valónak, mert nem egész házsorok, de négy csűr lett a lángok martalékává. A tűz d. e. 9 órakor a Linczenbold Tibor csürjéből ütött ki, s rövid idő alatt még négy szomszédos csűr állott lángokban. A községi tűzoltóság, melynek nagyrésze asszonyokból állott, azonnal a tűz eloltásához kezdettek, s csakhamar megérkezett a börvelyi, kaplonyi, nagykárolyi és csanálosi tűzoltóság is, s a derék csendőrök is a helyszínen teremtek és egyesült erővel sikerült a tüzet délután 2 órára lokalizálni és a szomszédos csűröket megmenteni az elpusztulástól- A kár úgy is óriási. A csűrök tele voltak takarmánnyal, terményekkel és gazdasági eszközökkel, amelyek porrá égtek. Az eddigi megállapítás 70,000 koronára becsülik az elégett ingóságokat, amelynek egyrésze biztosítás révén megtérül. A tűz okául a csendőrség gondatlanságot állapított meg. Megveszett gyermek. Bliderán János ér- dengelegi 16 éves fiatal embert ezelőtt hat héttel egy kutya megmarta. Szülői nem sokat törődtek az ebmarással, de házikezeléssel begyógyították a sebet. Szombaton kitört a veszettség a gyermeken, aki óriási kínok között estére meg is halt. Dr. Láng György körorvos megállapította a veszettséget a halottan, s erről további intézkedések végett jelentést tett a szolgabirói hivatalhoz. Országos vásárok vármegyénkben. Október 11-én Szinérváralján, 15-én Csengerben, 19-én Érendréden, 25 ón Avasujvárosban és Nagypaládon. Az Olasz zöldkönyv a volt szövetséges diplomáciai kutmérgezésének okmánytára magyar fordításban is megjelent. Az olasz zöldkönyv iránt fokozott érdeklődés mutatkozik, mert a közvélemény érthetően kiváncsi a római diplomáciai boszorkánykonyha aktaszerü megnyilatkozásaira. A Népszava könyvkereskedés kiadásában megjelent 38 oldalas könyv ára K 1*20. Kapható minden könyvkereskedésben. Háromszor tűz egy hót alattt. Fiók Lajos Petőfi utcai lakásán háromszor gyuladt ki a szénaboglya. Hétfőn, csütörtökön reggel és délután. A gyorsan kivonult tűzoltóság elfojtotta a tüzet. A tűz gyújtogatásból származott. Érmihályfalva. Ti&ennéffy hónappal... ezelőtt Jeszán Nikoláj bukovinai földmives \ a mozgósítás első szavára letette gazdasági szerszámait, megölelte feleségét, négy apró gyermekét, fegyvert fogott a kezébe s dalolva, jókedvűen, halálraszánian vonult a hadba, hogy sebet adjon, ha kell kapjon, halált osszon s ha végzete úgy hozza magával : o maga is hősi halált haljon, I Tizennégy hónap alatt igen gyakran! ott volt Jeszán Nikoláj azok között, akik hősként küzdenek gaz elleneinkkel, akiket' jó sorsuk, a Magyarok Istene srapnelt esőben, golyózáporban, gránátok menykövei, szuronyrohamok vér özöne között megvédett \ még a sebesüléstől is. Tizenkét hónapig mindig ott volt Je-! ; szán Nikoláj, ahol a Halált osztogatják s \ csak két hónap óta került ide közénk Berettyó-Széplakra egy kis pihenőre. Tizennégy hónap múlva szabadságot kapott ezredétől. Jeszán Nikolájtól levelet hozott a posta Bukovinába a hátrahagyott hitvesnek, amelyben tudatja, hogy a tizennégy hónapi vérontásban megvédelmezte az Úr, egészséges mint a makk és kívánja, hogy ezen levele szeretett feleségét és gyermekeit is jó egészségben találja. „ És tudatom kedves Marjukám, hogy jövök haza szabadságra s viszek a gyermekeknek kalapot, cipót, és egyébb apróságpt.“ Jeszán Nikolájné örömkönnyekben áztatta a rózsaszínű tábori lapot, gyermekeit összecsókolta, felvette nagykendőjét és széjjelvitte a hirt az egész faluban, a rokonságnak, szomszédságnak, ösmerósöknek, hogy tizennégy hónapi távoliét után hazajön az ö szerelmetek férje, gyermekeinek szerető apja, az oroszt verő Nikoláj. Tisztába húzta az ágyat, az egyetlen csirke nyakán nyisszant a nagykés, a gyermekek összegyűjtötték az udvarról az összes virágot s egész nap boldogan mondogatták egymásnak: hazajön Apuka, hoz kalapot, cipőt, ruhát és tyukrot .............. És pénteken reggel nagykendövei a nyakában a falutól alig pár száz lépésnyire levő vasúti állomáson várt Jeszán Nikolájné: várta az urát, gyermekei édesapját. * * * Jeszán Nikoláj — kezében a feleség, a gyermekek számára bevásárolt aprósággal — az érmihályfalvai vasúti állomáson ideges türelmetlenséggel várta a Debrecen felöl érkező vonatot, amely elfogja röpíteni övéihez. Gondolatjai elkalandoztak a messze Bukovinába, a fehérre meszelt falusi házikó felé, el Marjukához, a négy apró gyermekhez és nem hallotta a beszállásra figyelmeztető felhívást . . . Vele együtt szabadságra utazó falubelije figyelmeztette a felszállásra. A közeli boldogságtól kábultan siet beszólni a vonatra, nem veszi észre, hogy a szomszédos vágányon robogva jön be a szatmári személyvonat, nem hallja a . mozdony figyelmeztető sípját, fel akar lépni a lépcsőre .................. rosszul lép.................. há traugrik..................egy borzalmas sikoly ..................az emberekben meghűl a vé r.................egy csukaszürke gombolyagon .................. nagyot zökken a vonat ..................a kerekek véresek..................... vi téz Jeszán Nikoláj cafatokba, összeap- ritva hever a 'sínek között. * * * Jeszán Nikoláj nem fekszik a frissén húzott fehér nyoszolyába, nem eszik az egyetlen csirkepecsenyéböl, amelyet felesége hazaérkezése örömére sütött meg. Marjuka hasztalan várja haza szerelmetes élete párját, a gyermekek hiába reménykednek a cipőért, ruháért.................. Jeszán Nikoláj az ér mihály falvai temetőben piheni örök álmát.................. Tizennégy hónapi szenvedésért megérdemelte a sorstól ezt a nyugalmat ...... S. A. Halálozás. Lapunk múlt heti számában megírtuk, hogy Szatmáry Sándor 60 éves nyug. órmihályfalvai lelkész ebédelés közben müfogát lenyelte és annak eltávolítása ope- rátiót tett szükségessé. Az operátió sikerült ugyan, de komplikátiók álltak elő és Szatmáry pénteken délután elhunyt. Temetése vasárnap folyt le Debrecenben nagy részvét mellett, melyen az érmihályfalvai ref. egyház is képviseltette magát. Áthelyezés. A M. A. V. debreceni üzletvezetősége László Gyula Erselenden állomásozó forgalmi dijnokot Zilahra helyezte át. Adományok a kórház javára. Dr. Gorové László érkörtvélyesi nagybirtokos szokásos negyedévi adományát — 300 koronát ezúton is nyugtázza a korház vezetősége. Horváth József uradalmi intéző 25 koronát, Kocsis Imre őrmester 2 koronát adományoztak a Vöröskereszt kórház javára. Meddig lehet lopni ? Csütörtökön délelőtt az ágyuk tüzéből, a halál torkából szabadságra utazó katona jelentkezett az érmihályfalvai vasúti állomásőrség parancsnokánál és felmutatott 10 dekagramm lengyel kolbászt, amelyet a Takarékpénztár telkén épült kóser bodegában vásárolt 1 korona 20 fillérért, szóval Úgy korona 20 fillérért. Nem csak az állomásőrség derék parancsnoka, de a peronon levő egész közönség megdöbbent azon a merészségen, amellyel a hős katonát egész szemérmetlenül kiuzsoráztak Érmihály- falván. Hat krajcárért adtak egy deka kolbászt, egy éhes katonának, aki 14 hónap óta küzd hóban, fagyban, esőben, ágyuk dörgése közepette az itthonmaradottakért, hogy amikor pár napra hazajön, vipera módjára kiuzso- rázzák, kilopják zsebéből a harctéren meg- kuporgatott fillérjeit. Tizenkét koronát venni egy kiló lengyel kolbászért: egy éhes katonától 5 koronát a maximális áron felül; ez Égbe kiáltó bűn! Hát van e Isten az égben, hogy az ily hitványságot a tényhez méltóan büntesse?!! Kell hogy legyen és jönni kell a biinhődésnek ... De addig is, mig lesújt az Ur büntető karja, elvárjuk Dobozy Kálmán főszolgabíró úrtól, hogy haladéknélkül bezáratja azt az uzsoratelepet. Nem az első eset ez, lehet már századik. Az állomásparancsnokság írásban jelentette be az esetet, bizalommal várjuk a szigorú ítéletet, melyet teljesen díjtalan fogunk leközölni. ____________1915. október 9. 15-ik szám.
