Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-09-11 / 11. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK 1915. szeptember 11. 11-ík szám. Hirdetmény. Értesitetik a város közön­sége, hogy a katonai póttestekböl rövid időn belül csapatszállitmányok fognak a tábori se­reghez elindittatni. Felhívom a város t. közön­ségét, hogy ő császári és kir. apostoli Felsége dicső uralkodónk 85-ik születésnapja alkalmá­ból is halmozza el az elenséggel szemben álló derék vitéz csapatunkat számos szeretet- adománnyal. Szeretetadományul leghelyesebb gyapjút s fehérneműt, cigarettapapírt, szivart, dohányt, sipkát, pipát, zsepkendöt, türölközőt, kapcaruhákat, szappant, gyergyát, népszerű ol­vasmányokat, csokoládét citromsavat, limo­nádé-port, szájharmonikát stb. küldeni. Az egyes csomagok — lehetőleg kisfaládak, — ne legyenek túlságosan nagyok, úgy hogy su­lyok legfeljebb 10 kg, legyen. Minden csomag —• amenyiben nem az egyetemességnek ado- mányoztatik, hanem egy meghatározót személy­nek szól, épen úgy czimezendő, mint a postán küldendő levelek slb. (Név rendfokozat, csa­pattest, alosztály, tábori postaszám), — a sze retetadományok átvételére a póttestek utasita tak. — Ezen ‘ póttestek, a melyhez a nagyká­rolyiak főként beoszttattak a következők: 1. a cs. és kir. 5. gy. ezred pótzászlóalja Munká­cson, — 2.a m. kir. 12. honvéd pózászlóalj Egerben, — ez utóbbi a m. kir 12. népfelke­lő gyalogezred személyéie nézve is. A szere- tetadományok mindig azon póttesthez külden­dők amelynek ezredében a hozzátartozók szol gálatot teljesítenek. Nagykároly, 1915. szept. 3. Debreceni, polgármester. A katonai fuvarlevelek. Mint a „Külügy Hadügy“ írja, a hadsereg részére szállító személyek a katonai közigazgatás részéről nagyobb menyiségü szállítóleveleket kaptak eddig kézhez, amelyek hivatalosan teljesen levoltak bélyegezve. Ez sok viszaélésre és csa­lásra vezetett: olyanok is kaptak ezekből a fuvarlevelekből, egyek szállítók révén, akik­nek semmi közük sem volt ahadseregszálli- táshoz. A viszaélések megszüntetése végett olyan intézkedés történt, hogy a jövőben nem szabad nagyobb számmal előre kiadni lebélyegzett fuvarleveleket, hanem csak eset- ről-esetre. A szállító minden alkalommal kö­teles elmenni ahhoz a katonai hatósághoz, amelynek szállítani akar és az minden egyes esetben adatja ki a fuvarlevelet, amelyet csak előtte szabad kitölteni; csak ezután látja el aláírásával és hivatalos pecséttel az illetékes tiszt; azonkívül a szállítmány meg­érkezésénél a címzett katonai hatóság meg­bízottja is jelen lesz. Elrendelték továbbá, hogy a polgári szállítóknál még kint lévő lebélyegzett fuvarleveleket azonnal vissza kell vonni. Egy életrevaló indítvány. Szilágyvármegye határozottan okos és elfogadható indítványt küldött a törvényhatóságoknak, hogy azok is valósítsák meg. Az indítvány arról szól, hogy az állatok vétellevele után néhány fillér pótdijat kellene szedni, amelyből földe­ket vásárolnának konyhakertészetnek a rok­kant katonák számára. Az okos indítványt a törvényhatóságok mindenesetre elfogadják. Tüzek. Erdengelegen leégett Barota Illésné lakóháza. A tűz oka ismeretlen. Az épület biztosítva volt. Vállajon. Selivégler Pál istálója lett a lángok martalékává, ame­lyet Guffárt Vendel molnár állítása szerint villám gyújtott fel. Szaniszlón Bereezki Teréz pelvás színjét gyújtották fel az őrizet nélkül otthon hagyott gyermekei. A felmentett gyepmester. Rostás Györ­gyöt, mint nélkülözhetlen gyepmestert fel­mentették a katonai szolgálat alól. A gyep­mester azzal hálálja meg ezen szívességet, hogy lépten nyomon dolgot ad a rendőrség­nek. Szeretőt tart magának és csütörtökön feleségét agyba-főbe verte, úgy, hogy a sze­gény asszony, aki 5 gyermek anyja a rend­őrséghez fordul oltalomért. A rendőrség intézkedett a „kék szakái“ lehűtése iránt. Elfogott betörök. Weisz Jakab Honvéd­utcai lakos panaszt tett a rendőrségnél, hogy ismeretlen tettes behatolt lakásába és 227 korona készpénzét ellopta. A rendőrség eré­lyes nyomozást indított és sikerült a tettest Hűk Mária rovott múltú nő személyében kideríteni és letartóztatni. Az ellopott pénzt dr. Falussy Alajos alkapitány a Somos erdő ben elásva egy pár korona hiányával meg­találta. A jómadarat átadták a bíróságnak. Veszek kövér sertéseket 160—200 kilogrammig darabját, 3 K 60 f. kilónkénti eladási ár mellett. Sovány sertést (átvészelt) két három éves heréltet megvételre keresek. Árajánlatok: Jakab Károly nyert elintézést, ahol az orvos urnák 129 koronát állapítottak meg és a perköltségeket kölcsönösen megszüntették. Az ügyhöz nincs más megjegyezni valóm, egyedül a történteket akartam nyil­vánosságra hozni. Bunda Mária. Szives tudomásul. Tisztelettel értesítjük a nagyérdemű kö­zönséget, hogy Nagykárolyban a oaanáloai utón levő gőzmalmunkban a Nagykároly, Árpád-utcára cimzendök. A gazdáknak. Mérlegdijat a gazda nem fizet. Több oldalról felmerült az a kérdés, hogy a gazda köteles-e a gabona átadásánál mérlegdijat fizetni? Ezzel szemben kétségte­lenül megállapítandó, hogy a gazda mórjeg- dij fizetésére nem kötelezhető. A ki követeli, visszaélést követ el. mivel a gabonaárakat megállapító rendelet csak arra kötelezi a termelőt, hogy a gabonát a hozzá legköze- lem eső vasúti vagy hajóállomásra szállítsa, a mivel szemben kapja az átadáskor érvé­nyes maximális árat, mely egyúttal minimá­lis ár is, a miből semmiféle levonásnak he­lye nincsen. Szives tudomásul. Tisztelettel értesítjük a n. é. közönséget, hogy úgy a helybeli gőzfürdőben, mint magánházaknál masszí­rozást, valamint hidegvíz kúrákat teljes szakértelemmel teljesítünk. Tisztelettel Lak Mátyás és neje. Nyilttér. Szives tudomásul ! Minden különféle híresztelésekkel szem­ben kijelentem, hogy férjem mészáros üzletét azért zártam be ideiglenesen, mert férjem hadba vonulván, személyzetet kapni nem tudok, én pedig gyengélkedésem miatt az üzletet vezetni nem tudom. Eddig is a segédszemélyzettel küzdöt­tem az üzletvezetés nehézségeivel, de sze­mélyzetem nagy része hadba vonulván, ujja- kat találni nem sikerülvén, az üzlet bezárása elkerülhetetlen volt. Arra kérem tisztelt vevőimet, hogy ed- gigi pártfogásukat tartsák meg férjem számára s mihelyt a körülmények engedik, üzletünket azonnal megfogjuk nyitni. Kindris Józsefné. Ny ilatkozat. Grünvald Jozefin által közé tett hírlapi nyilatkozat valótlanságot foglal magában, Taub és Robinsohn utóda Grünvald Józefin czég a valóságban nem létezik. Grünvald Jozefin ellen az összes törvényes lépéseket megtettem és figyelmeztetem a t. közönséget, hogy hóka hirdetményeinek fel ne üljön mert a következményeit csak magának tulajdonít­hatja. Köztudomású ugyanis, hogy a Taub és Robinsohn czég sem jogilag, sem a valóságban meg nem szűnt s annak tulajdonosa megsza­kítás nélkül én voltam és vagyok. Tisztelettel; Robinsohn Mihály. Nyilatkozat. Még 1910. évben történt, hogy cséplés- nél a szekérről lecsúszva jobb karom alsó- karszárába két csont eltört. Orvosi ápolás végett dr. Blum József helybeli orvoshoz fordultam, aki bekötötte sebeimet és állandó ápolás alá vett. Kezelő orvosom később se beimet begyógyultnak jelentette ki, azonban oly nagy fájdalmaim voltak, hogy kénysze­rítve lettem más orvoshoz fordulni, aki ki­jelentette, hogy műtétre van szükség és igy felutaztam a Dolinger féle klinikára, ahol 70 napi ápolás után teljesen kigyógyitottak. Ott létem alatt egy felhívást kaptam, amely azonban nem jött kezemhez, amelyben az orvos ur 11-szeri látogatásért 342 K orvosi dij lefizetésére hivott fel s minthogy én ezt távollétem miatt nem teljesíthettem, egysze- ! rüen beperelt. A per szatmári törvényszéknél vámőrlést I megkezdettük. Első Nagykárolyi Mügözmalom Részv.-társ. . . ; É RMELLÉK. Érmihályfalva. Régi csataképek I lelépnek a falról és közöttünk járnak élnek . . . Álmodtál volna e erről csak tizenhárom ! hóval ezelőtt is kortársam, amint gazdaságodban az aratás körül foglalatoskodtál, vagy mühélyed- \ ben dolgoztál, avagy pereid után futkostál, iró- \ asztalod fölé görnyedtél, avagy csöndesen poli- tizálgattál a kávéházban a malom alatt ? De ezelőtt tizenhárom hónappal az esli \ órákban, julius 25 én már fölvetődhetett volna \ szemed előtt a szerb háború képe, mint valami I gonosz káprázat — ha ugyan az utolsó pilla­natban, a válságos hat óra előtt, még el nem terjedt volna szerteszét az országban a hir, hogy Szerbia meghátrált, s elégtételt ad és a i bonyodalom vészes felhői elsimulnak. S azóta többet láttunk egy hónap alatt, i mintha átéltük volna a legutóbb múlt békés századát. Mozgósítás, hadbavonuló csapatok, vi­lágháború, ezekről a fogalmakról azt kittük, hogy csak a történelmi kézikönyvekben, s legen­dás idők emlékei között élnek már, ahonnan vissza nem térnek az eleven valóságba soha többé. És ime, katonák jelentek meg az utcasar­kon és harsogó csatakürt szavával hirdették ki a háborút. A modern technika, a vasút, a maga vag­yon lits express-kocsijával sebesülteket szállít, akiknek az állomásokon siránkozó asszonyok nyújtják fel a forralt tejet. Az iskolákból kórhá­zak lettek. Fénykép fekszik előttem, amelyről látom, hogy különféle társaskörök szép fehér termeik, ahol annyit táncoltunk és banketteztek, kórágyakkal van tele. Mi ez ? Talán elaludtuk mélyen ? Talán bele álmodtuk magunkat régi napóleoni időkbe, s a francia katonák, s a csizmás kozákok, aki­ket leven dulaillatu képeskönyvek acélmetszetein láttunk nagyanyánk szobájában az öreg zcnélö- óra alatt, talán azok sétáltak le ágyunk pár­náira, hogy mégegyszer végigverekedjék az 1812 es hadjáratot ? Nem! Nem álmot álmodunk most, véres valóságot élünk, amelyben a szabadság, a gloár szószátyár franciái, a szerződésszegő olaszok befogatták magukat a muszka cár rabseállitó szekerébe mert, hogy ott nagyobb biztonságban érzik magukat, mint a saját hazájukban, ahon­nan maholnap kikergeti őket, úgy mint régen a magyar, s a német. Nem, nem álom játszik velünk, az élet árja zug el fölöttünk vértöl párolgó harcmező­kön. Majd ezek a képek is oda kerülnek egy­szer a falra, majd ezek a hősök is belekerülnek a történelembe, hogy késő unokák a leckeórákon szivükbe véssék a nevüket. Ez a zene azonban, a végleges győzelem tárogatója, jóllehet nem messze van, egyelőre a jövő zenéje még. Ami muzsikánk ma az agyu- dörej, s napsugarunk a löportüz. Sorainkban az isteni igazság angyala jár lángpallossal ke­zében, s a gonosz ellenséggel szemben : nem is­mer sem irgalmat, sem kegyelmet 1

Next

/
Thumbnails
Contents