Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-08-07 / 6. szám

2 ik oldal.

KÖZÉRDEK

1915. augusztus 7. 6-ik szám.

gSőtS g saagg x>K:* .-ló-n-ó?

i

Termetük j

I figyelmébe \

1 ! 1

SSSS§ l>f?ífS Ü5SS l^StSrl 1>SBS 8f§i§ §§§IS ía???fj i>f^& !^???S £)f?íSS 1?S??1§ IPPS1S i

Vásárolok K budapesti Hungária Bank megbizásából búzát, rozsot, zabot és árpát bármily mennyiségben a nagykárolyi Közraktárba, vagy bármely vasúti állomásra szállítva.

Roicnbcrg «leno Nagykároly,

Kossuth-utca 1. (Hitelbank mellett.)

i

i

i

1

1

jókedvet, hogy nagyokat isznak, egyre többet isznak.

Nincs ugyan módunkban az ellenőrző fináncközegek adatait átvizsgálni, de pusztán felületes látásra is merjük állítani, hogy a háború kezdete óta jóval több alkoholt fogyasztottunk Magyar- országon mint békés viszonyok közölt ugyanekkora időbben.

Hiába adott ki a belügyminiszter alkoholellenes rendelet; hasztalanul tiltották el a katonák alkoholos vendégelését, azért a szeszes poharak csak csengenek Magyarországon, még pedig sűrűbben csengenek mint azelőtt.

Magyarázza ezt valaki bárhogyan, mi semmikép sem tudunk mentséget találni számára. Nekünk csak az az elitélő szavunk van reája, hogy — szégyen és gyalázat!

A mértéktelen alkoholfogyasztás máskor sincs egy oiszág kultúrájának díszére, de legsúlyosabb helyzetében egyenesen megbélyegzésre ad jogot.

Ha földhöz tapadt, tanulatlan emberek keresik alkoholban a vigasztalódást, elvégre valahogy megbocsátható, de mikor a műveltebb ember sem talál más élesztőt jókedvének, mint alkoholt, az csak mélységesen fájlalni való.

Ne ijedjenek meg a kijelentésünktől, inert nem akarunk mindenkire anatémát mondani, ki a mai viszonyok közt alkoholt vesz magához, csak azokat kárhoztatjuk, kiknek a háború nem visszatartó, hanem inkább ösztönző ok a mértéktelen ivásra.

Más országban a háború józanabbakká, mcrtékletesebbé teszi az embereket, nálunk megkótyagositja a fejeket s kiszárítja a torkokat. Persze azért, mert mi még nem ismerjük a háborút nyomon követő nélkülözéseket.

Mi iszunk, mert biztonságban érezzük magunkat, holott inog a föld alattunk.

Bohémségünkuek aligha az a vége nem lesz, hogy a mámoros rövid poharazásért, hosszú keserves böjttel fogunk fizetni.

Krónika.

43—50 éves

bevonulása előtt keresse fel az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak az Önsegélyző Népbanknál levő főügynökségét, hol minden pótdij nélkül a

rendes díjtételek mellett, 30,000 koronáig biztosíthatja magát a háború veszélyére. Ezen társaság már is óriási összeget fiezetett ki a háborúban elesett hozzátartozóinak és igy nem csoda, ha mindenki bizalommal fordul hozzá.

Mig körülöttünk ádáz elkeseredéssel dúl a világháború, melyből fiaink, testvéreik, apáink dicsőségesen kiveszik részüket, — azalatt itthon nekünk sem szabad összetett kezekkel ülnünk.

Nekünk is harcolnunk kell sok-sok millió ellenség ellen és győzedelmeskednünk is, ha akarjuk, hogy mire a hozzánktarto- zók haza kerülnek a véres csatamezőről,

egy tiszta, egészséges, hazát találjanak, hol fáradalmaikat nyugodt, békés megelégedéssel pihenhessék ki.

De nincs miért képletekben beszélni! Legjobb a nyílt, egyenes, őszinte szó, amit megértsen mindenki s aszerint cselekedjék.

Ne tagadjuk: a járványos betegségek — melyek, mint az árnyék kisérik a dúló véres háborúkat, — itt is, ott is kezdenek föllépni.

Jó órában legyen mondva, Nagykárolyban még nincs, s talán nem is lesz, ha betartjuk mindazokat a rendszabályokat, j melyeket nekünk a józan okosság, a tapasztalat, a példák előírnak s amiket orvosaink annyiszor hangoztatnak.

„Hannibal ante portas.“ Kapunk előtt áll a veszedelem. De ez nem jelenti azt, hogy ijedten húzódjunk csigaházunkba s megadással várjuk a betörést. Ellenkezőleg.: Fegyveresen álljunk a város védőfalaira sí ha százszor rohamot intéz ellenünk a bacillus ellenség, százszor verjük vissza, mint egykor tették honvéd hőseinek a Prmzylt ostromló muszka hordával szemben.

Napfényes, forró idők is járnak ; a júliusi kánikula perzselő levegője kicsalja életre a fertőző betegségek csiráit. S külö- lönösen ott, hol a tisztaságra csekély gondot forditnak, mint nálunk — pazar sza- j porasággal terjednek a bacillusok milliárdjai S e szabad szemmel nem látható parányok elterjedésének hatalmas segitő társai vannak : szúnyogok, bogarak, legyek. Főképpen a legyek ! Ezek a legundokabb állatjai a töld kerekségének, melyek már annyi bajt, vészé- j delmet hoztak az emberségre.

Mikor erkölcsi tisztátalanságok jönnek napfényre, mint zudul föl az egész közvé- j lemóny! Fölhangzik országszerte a megtör- [ lás szava, a boszut lihegők szózata. Nem lenne-e jó, ha az anyagi tisztátalanságok ellen is boszut lihegve sorakoznánk?

Harcra kell szállanunk nekünk, itthon levőknek a piszok ellen, amely valódi melegágya a fertőző betegségeknek. Olvastam egy hírlap komoly erélyes felhívását, mely igy szól:

„Legyen mindem katona idebenn: asz-! szonyok, férfiak egyaránt. Ne tűrjenek el szemétdombot udvarukon, házuk tájékán; legyen tisztaság főzésükben, ruházkodásukban f mosdás, fürdés bőven; takarítás, légy és egyéb bogarak fáradhatatlan üldözése, megsemmisítése ; nyitott ajtók, ablakok, napfény és levegő mentői több és megnyerjük a háborút idebenn is. Csak nem szabad tűrni semmi szennyet, semmi tisztátalanságok “

Nincs hozzáteni valónk ! Csak figyelmébe ajánljuk mindenkinek azzal a magyar közmondással:

„Félni jó, csak megijedni nem szabad !“ Legyen jelszavunk: tisztaság, tisztaság, tisz taság.

Ebben a háborús világban is beválik azon közmondás, hogy „minden bajnak meg van az utójátéka.“ A mostani háború meghozta városunkba „a piacz háborút.“ A rendőrkapitány nagyon helyesen az élelmiszereknek piaci túlkapásaival és uzsorásaival i szemben megállapitotta a maximális árakat, csakhogy egy hibát követett el, azzal, hogy ! annak hatályba lépése olyan váratlanul jött, hogy következménye egy „piaci háború“ í volt, mely nem volt ugyan véres lefolyású, de „ribillió“ jeleneteket provokált.

A dolog ugyanis úgy esett meg, hogy az árak megállapítása azon napon lett kihirdetve, mely nálunk piac előtti napot jelent, még pedig hétfői piaci napot. Sem a vidékről bejött élelmiszer eladóknak, sem a vevőknek nem volt tudomása a maximális árak megállapításáról és ez okozta a ribil- liót a piacon. Olyan zür-zavar támadt a piacon eladó, kofa. és vevő között, melynek illusztrálására még a legmerészebb fantazia sem képes.

Ha a legenyhébb kifejezést akarjuk használni, akkor azt mondhatjuk, hogy veszekedtek, verekedtek, ha pedig egy kévésé erősebb kifejezést akarunk használni, ugv azt mondhatjuk, hogy hajba kaptak, pofozkodtak, nem használjuk azonban a legerősebb kifejezéseket, melyek a piacon elhangzottak, mely kifejezések azonban nem hallattszottak a menyországba. Oly jelenetek és epizódok játszódtak le ezen a piaci napon, melyok még ha idővel piacunkról „vörös könyvet“ fognak kiadni, ezen jelenetekről izíés szempontjából sem fognak megemlékezni.

Az első héten véres jelenetek is provokálva lettek és ezekben baromfiak lettek az áldozatok. Egy egy csirkéért vagy libáért eladó és vevő között folyt a harc és addig- addig ráncigálták a csirkéket és libákat, mig kitekerték a nyakukat. A véres fejű martalékokat azután az eladó a maximális áron alul is kénytelen volt eladni,

Ez történt a maximális árak megállapítása első hétfőjén Már a második hétfői piaci napon gyengébb volt a civakodás, de gyengébb is volt a behozatal. Ez alkalommal is akadtak kisebbszerü csete-paték, de mi volt ez a tenger sima tükréhez képest. El vagyunk készülve, hogy egy-két hétig még nem érjük el a normális állapotokat de „majd eljövend az idő“ és akkor újra „csend lesz a nagy károlyi piacon“ és kofáink újra kezdhetik elölről amit elmulasztottak hátulról.

A rendőrség megtette és megteszi a kötelességét, de édes Istenem, ki tudhatja ezeket a dolgokat úgy ellenőrizni, hogy mindenki megtalálja a számláját, mert hát Argus szemű embereket csak a meséből ösmerünk. Egy előnye lesz a rendőrségnek, hogy lesz kit büntetni, egy hátránya lesz a vevőknek és eladóknak, hogy kell majd büntetést fizetni így majd lassanként ki- egyenlődik a dolog. Ez a piaci háború még jobban fokozza lakosságunk között azon hő óhajtást hogy:

Bárcsak vége volna a háborúnak!

Kiadó lakások. A gróf Károlyi György-tér 36. szám alatt két udvari lakás azonnal kiadó.