Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1915-12-25 / 25. szám
5-ik oldal. KÖZÉRDEK 1915. december 18. 25-ik szám. egy Franciaországban internált magyar ifjú levelet juttatott el az édes anyjához, amelyben elpanaszolja, minő aljas módon bánnak ott velük. Nincs rendes hálóhelyük, szalmán henteregnek, takaró nélkül, ennivalót épen csak annyit kapnak, hogy éhen ne vesszenek, vagy ha mégis belepusztulnak, bizonyítható legyen, hogy kaptak ennivalót. Más Lapokban azt olvastam, hogy a becstelen olaszok mocsaras, mocsárlázas vidékekre viszik a internáltákat és a foglyokat, olvastam minden újságba, hogy ez a bandita-nemzet, miután nem tud áttörni a falon amelyet magyar bakákból emeltek a határon, védetlen városokra dob bombákat és védtelen gyermekeket gyilkol és mégis nyugodtan kell hallgatnom, hogy Budapesten uton-utfélen, kávéházakban és kaszinókban, hivatalokban ’kéjgörcsöket kapnak az elragadtatástól, amikor arra gondolnak és arról beszélnek, hogy ők minő kulturemberek, mert ők nem harag úsznak az oroszokra, a franciákra és az olaszokra, hogy ő tőlük az olasz lap újra legyalázhatja azokat a hősöket, akik sárban, fagyban mocsarakba sülyed- ve és kétezer méteres sziklákra felkapaszkodva védik ezeket a kulturlovagokat is, ők azért megkövetelik, hogy nekik olasz áriát játszanak, mert ők nem olyan kulturemberek, mint a franciák, az olaszok vagy angolok, hanem ők igazi kulturemberek, akik épen most, amikor kétségbeesett emberek az egymás torkát harapják át: csakis Puccini és más nem kell, ők Puccini nélkül nem tudnak reggelizni, Puccini nélkül nem nem Ízlik az ebédjük, Puccini nélkül a torkukon akad a kaviár és Puccini nélkül jégcsappá válnak a legforróbb és legcsodásabb nő előtt is enfin: ők nem tudnak ellenni Puccini és mindaz nélkül, ami ehhez tartozik mert ők kulturemberek. Hóbortos emberek szaladgálják be a várost és kultúrát bugyborékolnak, köpköd nek, rikácsolnak és dadognak, az emberek arcába. „Truccolnak“ a háborúval és mialatt a doberdói fensikon és az Isonzo mentén srapneleső esik és tömegsírok telnek meg magyar legények testével, ők a szitáló őszi eső ellen angol pamplóval védekezve állnak ki az operai szfinksz elé és tájékozva üvöl- tik : csak azért is kultúra, csak azért is kultúra ! Béesben: az utcaseprők vernének szét köztük. Berlinben : rendőrség csípné őket nyakon ; Rómában : ganéjjal dobálnák meg, Párisban a Szajnába löknék és Londonban a bolondok házába zárnák őket. Budapesten ők az igazi kultúra apostolai és aki szembe száll velük, azt önző célok vezetik, az valakiért valakinek az állására tör, az műveletlen, az a magyar betyár — mert ezek nem tudják megérteni azt, hogy vannak emberek, akik vérkönnyeket sírtak midőn a háború betört a világba, de amikor már megvolt a nagy szerencsétlenség, akkor azt mondották: akik pedig ezt a magyar hazát és a vele küzdőket megtámadták és a föld színéről el akarják törölni, akik megcsonkítják testvéreinket és a földbe temetik az ország ifjúságát és férfiait, azok ellen megyünk fegyverrel, késsel, foggal, körömmel, tollal és méregéi ! De nincs fegyver, amely eléggé romboló, nincs kés, amely eléggé éles, nincs fog, amely eléggé hegyes, nincs köröm, amely eléggé kemény, nincs toll, amely eléggé gyilkos és nincs méreg amely eléggé gyötrelmes és pusztító azok ellen, akik eladtak, elárultak bennünket, szövetségeseiket, barátaikat s akik miatt legalább félmi- lióval több magyar legénynek kell elrothadnia a ,világ csataterein! És aki pántja azt a magyar paraszt legényt, aki védtelenül van a kezében, aki szennyes szalmán engedi rothadni az én sebesültemet — mert értsétek óh kulturemberek, hogy — az a százezer sebesült, mind valamennyi az én sebesültem; aki azért akar betörni a mi országainkba, hogy — amint nyíltan hirdetik — ott, kő kövön ne maradjon, aki gránátokkal löveti a kórházainkat, aki Mindszentek napján srapnell tűz alá veszi a görci temetőbe vezető utat, azokkal én semiféle kultúrái kapcsolatot nem érzek és nem tartok fenn, azoknak előbb rettentően meg kell bünhődniök s azután még vezekelniük kell, hogy újra embereknek tekintsem őket! Mert ma nincs az a tiszamenti halászviskó, amely nekem ne volna szebb, kedvesebb és féltett ebb, mint a velencei dozsék büszke palotája. És nincs az a legcsodásabb Puccini ária, amely úgy megrendítene, mint az a sóhajtás, amely egy magyar asszony leikéből szál a Karsztban vérző fia után . . . Nagybeteg főorvos. Dr. Andrássy Jenő érmihályfalvai főorvos állapota még mindég súlyos, de az a páratlan gondos ápolás, amelyben a nagybeteg családja részesíti, nem maradhat eredmény nélkül. A hét folyamán meglátogatta dr. Sternberg Géza nagy károlyi főorvos is, aki a betegség normális lefolyását helyezte ki átásba. — Lapzártakor vett értesülés szerint a beteg állapotában örvendetes javulás állott be és felépülése bizonyos. Vadászat. Vasárnap a bánházai határon adtak találkozót az érmihályfalvai Nimródok egymásnak és terítékre hoztak 15 nyulat, 4 fácánt és egy rókát. A vadász ebéd a bánházai „Zöld Marci“-féle csárdában volt, női felszolgálás mellett. Katonák karácsonyi ajánrlókára Prmihólyfalva lelkes közönsége ebben az évben is elküldte karácsonyi szeretetadományát a harctéren küzdő katonák számára. Az elöljáróság gyűjtést eszközölt, amelynek eredménye 322 K- 80 fillért tett ki. A begyült adományok be lettek terjesztve Dobozy Kálmán főszolgabíróhoz. Villanyvilágítás ügye. A villanyvilágítás tentartása ügyében Jakab Rezső főjegyző terjedelmes és adatokkal jól indokolt felterjesztést intézett Pozsonyi László vármegyei ipari főfelügyelőhöz, amelyben arra kérte, hogy tegye meg az intézkedést, hogy az óriási anyagi áldozatokkal létesített világítás ne szüntettessék be. A megoldás kérdésében nem foglalt állást a főjegyző, de azt a fő felügyelő bölcs belátására bízta. Karácsony. A vöröskereszt kórház, mint az elmúlt évben, az idén is megfogja ünnepelni karácsony ünnepét. Már nagyban folynak az előkészületek s már eddig is sokan jegyeztették elő magukat pecsenye, tészta, bor, szivar és bigaretta ajándékaikkal. A kórház vezetősége ezúton is felkéri a közön séget, hogy ajándékaikat miheztartás végett bejelenteni és a kórház irodájához 24 én délig beszolgáltatni szíveskedjenek. Üzletvezetöséég figyelmébe. Panaszt vettünk az utazó közönség köréből, amelyben felkérnek bennünket arra hogy hívjuk fel a. debreceni üzletvezetőség figyelmét az érsem- jéni vasúti megállóhelynél tapasztalható misériákra. Az őrháznál egy váróterem áll az utazó közöns g rendelkezésére, amely soha világ tva és fütve nincsen és a vonatok késése miatt sokszor órákig várakozó előkelő hölgy közönségnek e miatt igen sokat kell szenvednie. De nem csak a váróterem, de az állomás maga sinös világítva és a vonatra való fel- és leszállások valósággal életveszedelemmel járnak. Az állomási őr azzal védekezik, hogy a pályafelvigyázó ne u ad világitó és tüzelő anyagot az állomás részére, mi azonban ezt az állítást kétségbe kell vonjuk, mert ismerjük a debreceni üzletvezetőség példás kezelőségét és felsem tételezhetjük, hogy ilyen dolog előfordulhatna. Mindenesetre kérjük a vizsgálat elrendelését és a panaszok orvoslását. Hajsza az ékszerrabi )k után Az érmihály- falva—debreceni vasúti vonalon törté nt 100000 koronás ékszerlopás tetteseit nagy eréllyel nyomozzák, nemcsak a csendőrök, de Zoó István rendőrbiztos és több fővárosi detektív is. Az ékszerek ugyanis egyik fővárosi biztositó intézetnél értékük erejéig biztositva voltak s igy nemcsak a károsultnak, de a biztositó intézetnek is . rdeke a tettes kézrekeritése. A biztositó 5000 korona dijjat tűzött ki a tettes nyomravezetőjének s ugyanily összegre emelte fel a jutalmat May erhoffer ékszerész is. A lázas nyomozásnak már van is egy csekély eredménye, de azt az ügy érdekében titokban tartlák. A hús és a zsir ára Bihartnegyében. F. hó 14-én megállapították Biharmegye területén a mérvadó hatósági hús és zsirárakat. F. hó 15-től kezdve Biharmegyében csak hatósági áron szabad árusítani a zsírt és sertéshúst. Az élelmezési bizottság elsősorban a járásokból beérkezett különböző főszolgabírói javaslatokat hallgatta meg. A főszolgabírói jelentések voltak a legeltérébbek úgy, hogy azok aiapján csakis a legnagyobb körültekintéssel lehetett megtalálni a középutat, mply után •-! hizott.sáer a következőkéimen állapította meg az árakat: Zsir olvasztott 6-9ü, háj és egyéb olvasztatlan 6'30. Szalonna fehér, nyers, sózott, füstölt, paprikás és főzött 6 30. Tepertő 3‘60. Hús 20 deka nyomtatókkal 4, nyomtaiék nélkül 5'10. Kolbász, füstölt 5T0 korona. Az árak dec. hó 15 én léptek érvénybe. Hadifoglyok alkalmazása. A községi elöljáróság felhívja a lakosságot, hogy aki az 1916. evre hadifoglyokkal ipari vagy mező- gazdasági munkálatot végeztetni, vagy foglyokat cselédként alkalmazni óhajt, azt folyó évi december 25-ig az előljáróságnák jelentse be. műkedvelői előadás. Nem hazafias érzéstől áthatott felnőtt műkedvelőkről Írunk ez alkalommal, de egy gyönyörű virágkoszoruról, amely Érmihály- falva apró gyermekeiből lett összeállítva, hogy ők is meghozzák az áldozatot a haza oltárára, hogy ők is előmozdítsák annak a, nagy célnak a sikerét, amelyért ma küzd a haza minden polgára, nem és korra-váló tekintet nélkül. h: -A. -A. s “CT O £=> IF1 I X g:37-ároso]s:rLál i S m m tiamcsonyra óriuHi valódi keleti Perzsa és Smyrna szőnyegekben és saját gyártmányú különféle: Szőnyegek Diszpárnák Stoorok Esököpenyegek Ágyelök Paplanok Flanelltakarók Lópokrócok Futószönyegek Függönyök Úti takarók Halinak Hencserátvetök Drapériák Katonai takarók Kecskebörök Asztal-ágyter ítök Bútorszövetek stb. mérsékelt árak mellett. Debreczen, Zlossutli-utca T. szánó..
