Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-11-27 / 22. szám

2-ik oldal. KÖZÉRDEK 1915. november 27. 22-ik szám. saffsa safe-: w áras ss FOGMÜTEREM. m Van szerencsém fogbetegeiinmel tudatni, hogy Könyök-utca II. szám alatt lévő f <» ft in ii I c r in e in a háborús idő tartamára Török Mihály íogspeciálistának átadom, akit a t. kö­zönség pártfogásába ajánlok. Tisztelettel László Jenő vizsgázott fogtechnikus. &Ő£I pasztáit dk. melyszerint a nép asszonyai, leányai oly gyakran keresték volna fel a gyógyszertárakat. Hiszen ez a nép s csak nagy ritkán, végső veszedelmekben hivatott orvost és adott pénzt gyógyszerekért. Most pipere-csikkekre jut. Illatos szapanokra és szagos vizekre. Mi ez ? ha nem a pénzbörségnek ki­áltó, letagadhatlan tanúbizonysága. A pénzbőségnek, mely ma valójában előzőn- lőtte a népet. És elkerülte, cserben hagyta a latainer embereket. Az is tapasztalhatjuk, nem kell na­gyon sokat kutatni, firtatni, hogy a nép, a jó falusiak nem esznek ám kimért hadi­kosztol. Van élesség bőven Madárlátta kenyerük, zsirozájuk szárnyasuk és mintás; minden élelmi czikkük. S ha hallják, hogy nekünk csak vasárnapra is alig-alig telik egy kis húsra való, hogy zsírunk nincs, hogy ha a fáról beszelnek, a hátunk dide­reg . . . úgy mosolyognak, úgy csodálkoz­nak, mint Mária Antónia, mikor hallotta hogy a népnek nincs kemfere. Mondotta is asszony-navitással, hogy adjanak hát nekik — kalácsot. A nép jólétben úszik, bizonyos, való jelenség. És úgy látszik, hogy senki sem irigyli tőlük ezt a pénzt és más irányú \ bőséget. Csak az a kérdés, meddig tart ? Az! a nagy kérdés, felhasználj a-e a nép a \ maga jólétének állandóbb megerősítésére ? Gondol-e jövendőjére ? Arra, hogy a bő j esztendők után jöhetnek • szükebb idők is. Sőt egészen más idők. Sok minden eladnak az asszonyok a gazdaságból, míg a férfi a harcztéren van. A lovkt, tehenet, szekerét, jószágot módis bútorzattal, előkelő szobákkat cserélik fel. Így akarják a gazdát meglepni és fogadni. Azokat a most jó áron eladott jószágo- gat vissza fog kelleni váltani, ha a há­ború után is bodogulni akarnak. Az ela­dásra való ingóságok, lábas jószágok sem! tarthatnak örökre. A tehénért, ökörért, ser- \ lésért sem kaphatnak a világ végéig ezre­ket, hogy maga az eladó is összecsapja a kezét, mikor a sommás, sósa se látott ban­kók marokba kerülnek. Ezek olyan kérdések, melyeket a jövő fog meg oldani. De már most is felénk merednek és rajtunk függene.k Annyi bizonyos hogy e kérdést az a másik kérdés fog megoldani: vájjon a falusi nép a háború után fogja-e tudni fokozni a föld jövedelmét és más gazda­sági belterjes munkával meg tudja-e tar­tani a maga jobb, sőt bőséges életexisten cziáját? Adja Isten, hogy megtarthassa ! / / ADAKOZZUNK a felvidéki falvak felépítésére, legalább egy-egy házat építsünk fel mi is! Kérem erre a hirdetésre FI & YELNI! Tisztelettel hozom szives tudomására a n. é. vásárló közönségnek, hogy Nagykárolyban. 3 gróf Ká­rolyi György-téren levő cipöUzletemben megérkeztek a legújabb divatu gyermek-, női- és férfi amerikai czipök, továbbá a női posztóczipők, melyek a legnagyobb választékban állanak a vásárló közönség rendelkezésére. — Nagy raktárt tartok saját késeitmenyü Í-, gyermek- r>infih-hfi] gyerr.-.ek­és férfi- és férfi­CSiZmákbÓl, melyeket a nehéz viszonyok dacára igen jutányos áron bocsájtok a vásárló közönség rendelkezésére. Vadászcipök, vadászcsiznták vízhatlan bis- rökbök mérték után 24 óra alatt elkészíttetnek. A n. é. közönség kegyes pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel Fapp Iiászlő cipész. Amerikai gyermekcipő különlegességek. női Azt suttogják, azt beszélik ... hogy Sanyi uifi a közerkölcsiséget azzal mozdítja elő, hogy a fiatal serdülő leányok­nak átolvasás végett a Bocassiót osztogatja; hogy a városi képviselőtestület tisztán a város lakossága iránti figyelemből névtelen hősökkel köt a fa beszerzésére üzleteket; hogy a nagykárolyi kihágási bíró újból csorba Ítéletet hozott: elitébe ugyanis a mészáros feleségét ipari kihágások miatt a férje helyett; hogy felelős szerkesztőnk vasárnap este a gyászmagyaroknak megmutatta, hogyan kell viszeres lábakkal eltáncolni a magyar szólót; hogy a naptárban október 13-ika uj elnevezést fog nyerni, mert ezen a napon István forduló volt és a városi podeszta küldöttséget vezetett a katonaságnak Nagy­károlyba való helyezése érdekében a főis­pánhoz ; hogy a pocakos Kerekes a Magyar Királyban újítást hoz be azzal, hogy külön aszlalt tart fen a szabadlábon levő hadsereg szállítók és a lókupecek számára; hogy a legutóbbi bemutató szemle al­kalmával azért lett oly kevés népfelkelő besorozva, mert ezúttal csak a férfiak salakja került ujabbi felülvizsgálat alá; hogy Sanyi urfinak a sorozás befeje-: zése után a legelső dolga az volt, hogy a sorozás céljaira elkészíttetett szemüvegét egy másikkal cserélje ki; hogy a legközelebbi lóavató bizottság a következőkből fog megalakulni: Elnök: Galasz Ödön, tagok : Kemény Ferenc, Löfler i Béla és dr. Feldmann Mór; hogy a III-ik Porozáson alkalmatlannak talált népfelkelők számára szanatóriumot i rendeznek be, ahová internálják is őket, nehogy az utókort korcsszülöttekkel népesit- ! sék be; hogy Sanyi urfi kijelentette, hogy min­denkit a pisztoly csöve elé állít, aki a három sorozás után az ö bátorságában és hazafias­ságában kételkedni merészkedik; hogy Braun kávés csak azért nem lett katona, nehogy a baráti viszony közötte és Kerekes kartársa között ezáltal meglazuljon; hogy a „Vig özvegy“ hez cimzett csár dában a nagykárolyi gyászmagyarok minden­nap ülést tartanak és kritikát mondanak a harctéri taktikákról; hogy Rosenthal Jakab, a veterán hit­községi gondnok, hogy a Thora parancsainak ; engedelmeskedjék, vallásos buzgóságáhan, ] minden szombaton a „Magyar Figaró“ oiva- I sásában leli fel a sábes gyönyöreit; hogy Hangos Gusztika a jogtudomány­ból az első alapvizsgát akkor tette le, amikor j Lövi Rudolfot újból besoroztatta katonának ; • hogy Sanyi urfi vitézi bátorságáról tanúbizonyságot tett, mert a „Vöröshajuak“ rendezőbizottsága lovagias ügyében, párbaly i segédként szerepeit; hogy Villanyos Józsika azért nem jegy- j zett hadikölcsönt, mert nem kapott engedélyt ama a felettes hatóságától; hogy a Nyári báró szaniszlói szőlőtele- pen szőlészeti tanfolyamot nyit s a pince- kezelési tanszéket magánál fogja betöltetni; hogy a bankdirektorok azért nem tel­jesítik az éjjeli őrségi szolgálatot, mert a bankban hálnak, félvén attól, hogy valami betörő felnyitja a Wertheim kasszát és pénz helyett, lombardirozott kötvényeket talál benne; hogy a lópanama ezidőszerint még bűnvádi vizsgálat alatt álló tettesei Nagy­károlyban barátaik körében oly általános tisztelet és becsülésnek örvendenek, hogy a Magyar Király kávéháznak a legszíveseb­ben Játott vendégei. HÍREK. Uj királyi tanácsos, őfelsége a király a személye körüli m. kir. miniszter előterjesz­tésére Farkas Jenőnek, Felsőbánya read. tan. város polgármesterének, buzgó és sikeres hi­vatali működése elismeréséül, a királyi taná­csosi címet díjmentesen adományozta. Halálozás. Súlyos csapás érte Nonn Gyula helybeli épitészt. Felesége született Morgenthál Leopoldina hosszas szenvedés után életének 58, boldog házasságának 20-ik évében f. hó 23-án elhunyt. Az általános tisztelet és becsülésnek örvendő úrnő, jószí­vűségével valósággal jótékony angyala volt a szegényeknek s halála az egész városban általános részvétet keltett. Temetése 25-ón délután folyt le inpozánsan megnyilvánult részvét mellett. Katonaság ügyében kedvező értesítést kaptunk. A részleteket közölnünk nem lehet, de remélhető, hogy jövő hó 10-én az esteli takaródét a 12-ős honvédek fogják fújni vá­rosunkban. Bucsuestély. A M. A. V. üzletvezetősóge Szilágyi Pál s. állomás felvigyázót Biidszent mihályra helyezte át. A távozó tiszteletére barátai vacsorát rendeztek, amely a kora reggeli órákban ért véget. Vacsora alatt Baumly János vett meleg szavakban búcsút az önzetlen és igaz baráttól. Behívások népfelkelői szolgálatra. A hon védelmi miniszter elrendelte, hogy az 1892. 1893., 1894., 1878—1890. évben született

Next

/
Thumbnails
Contents