Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-11-13 / 20. szám

4-ik oldal.

KÖZÉRDEK

1915. november 13. 20 ik szám.

Él

Alapiitatott 1882. Alapittatott 1882.

Rosenberg' Sámuel, cipöraktára g

az „Aranycsizmá“-hoz fiiaq/károly, Desk-tér.

aÍÉ:

Ajánlja (a háború dacára) dúsan felszerelt cipőraktárát, saját készitményii, valamint elsőrangú gyárakból való amerikai cipőikkel. Mértékszerínt rendelt munkák a leg- B

rövidebb idő alatt készülnek. — Pontos és gyors kiszolgálás. — Állandóan raktáron ■

KírdSrimH

tart nagy választékban mindenféle posztó- és bőrcsizmát, posztócipőt. Amidőn biztosi- a

Wk mt-/f

tóm a n. é. közönséget pontos és gyors kiszolgálásomról, kérve a n. é. vásárló közön- g

ség további szives pártfogását és maradok kiváló tisztelettel Rosenberg Sámuel, gj

éSSíSüH

balzsamos illatja áthatja a szivek lelkületét s egymásután sietnek garasaiüat a haza oltárára felajánlani, úgy, hogy az általa ősz- szehozott B-\k hadikölcsön jegyzés immár kétszázezer koronát teszen. Egy provízióra dolgozó ügynök ilyen tevékenység mellott (100 K jegyzés után 50 fillér ju'alékot számítva) 1000 koronát keresne. Ne higyjék azonban, hogy a főrabbi ezt önös célokból teszi, mert jóelőre kikötötte a pénzintézeteknél, hogy ezen összegből pamutot fog vásárolni és a státusquo izr. elemi iskola növendékei meleg hadfelszerelési cikkeket fognak készíteni hős katonáink számára. Megjegyezzük, hogy a státusquo izr. hitközséghez tartozó tagok az első hadikölcsön jegyzéshez 79000, a másodikhoz 50,000 koronával járultak hozzá. Erre a tárgyra egyik közelebbi számunkba bővebben és részletesebben fogunk visszatérni.

Küldöttség a főispánnál. Pénteken délbe a városatyák közül 20 tagú küldöttség jelent meg Csaba Adorján főispán előtt, hogy városunkba katonaság elhelyezésére kérjék fel. A küldöttség szónoka Debreczeni István polgármester volt, aki mártír arccal, az önvád súlyától könybelábadt szemekkel, vezeklő szavakban kérte a főispánt arra, hogy az általa elvesztett katonaság ügyét vegye hathatós pártfogása alá. A főispán megígérte a kérelem teljesítését és pártolólag előterjesztést tett a honvédelmi miniszterhez a küldöttség kérelmét illetőleg.

Beküldetett cim alatt a „Nagykároly és Vidéke“ laptársunkban szemrehányással illeték a helybeli lapokat azért, mert a fiók- Vöröskereszt kórházak beszüntetéséről nem emlékeztek meg. A szemrehányást nem tart- j juk jogosnak és tiltakozunk is ellene, mert a vöröskereszt kórházak ügyeit csakis egy lap hozza állandóan és a vezetőség a többi lapok számára értesítéseket egyáltalán nem ad ki. Szinte családilag kezelik ezt a nagyon is közérdekű és a nyilvánosságot (pénzkezelésről is lévén szó) közelről érdeklő kérdést és igy nem akarunk ezen szentélybe behatolni. Hogy ez miért van igy ? arra bizonyos felmentési ügyben lehetne indokot feltalálni. . .

A vallásos estélyek a „Protestáns Társaskörben11 ismét megkezdődnek. Az első vallásos estély holnap csütörtökön d. u. 6 órai kezdettel lesz megtartva a kör nagytermében. Az első estélyen Kürthy Károly ref. vallástanár, köri elnök megnyitó beszédet mond. Rédei Károly ev. lelkész pedig felolvasást tart. Ezenkívül fiú, és leány tanulók vallásos és hazafias költeményeket szavalnak. Belépti dij nincs. A persely jótékonycélra kitétetik.

Közgyűlés. Nagykároly, r. t. város képviselőtestületének 1915. év nov. hó 14 nap ján d. e. 10 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: Előterjesztés a III. hadikölcsönből a város részére

100.000 kor. jegyzésére és az, I, hadikölcsönből jegyzett 10000 korona névértékű kötvény papírjainak további iombardirozására felhatalmazás iránt. Előterjesztés a gyámpénztári tartalékalap részére a III. hadikölcsönből jegyzésre vonatkozó véghatározat módosítása iránt. Az 1916. évi házi és községi közmunka pénztári költségvetés megállapítása. 4. Nagykároly város sertéstartás- és hatósági eng. iparszerüleg vagy házilag foglalkozó iparosok és kereskedőkre nézve alkotott a kormányhatóságilag megerősített, szabályrendelet kihirdetése. 5. Jelentés a 1. év október 28-iki pénztárvizsgálat eredményéről.

Márcziusban vonulnak be a 42—50 éves népfelkelők. Mióta befejezést nyert a 42—50 éves II. osztályú népfelkelők sorozása, azóta : állandóan izgatta a közönséget, hogy mikor vonulnak majd be a legöregebb népfelkelők. I Sokan abban a föltevésben voltak, hogy már az idén meg fogtörténni a behívás Ez a tudat rengeteg zavart idézett elő. Sokan siettek j elvégezni az őszi vetéseket, mások elhagyva * minden munkálatukat, nagyszabású készülő- I déseket tettek a bevonuláshoz. De sokan voltak már eddig is olyanok, akik még bár ! nem tudták a bevonulási időpontot, felmen- I tés, vagy bizonyos ideig szóló szabagságol- itatás iránt kérelmeztek. Az ilyen kérvények természetesen felesleges munkát okoztak I mindenfelé, mert ha valaki p. o. 4 hónapi szabadságot kért és most adta be kérvényét, azt azonnal el is intézték és az illető, mint szabadságolt, illetve 4 hónapra felmentett népfelkelő élvezte a felmentést, anélkül, hogy erre szüksége lett volna. Most mint hivatalosan értesülünk, ezeknek az öreg nép- j fölkelőknek a behívása az eddig tervek szerint legkorábban márcziusban fog megtör- i tenni. Márczius előtt semmiesetre sem hívják be őket. A behivás ideje márcziusnál csak később, de hamarább nem következ- hetik be.

Körrendelet valamennyi honnmaradotthoz!

Lapunk egyik barátja az alábbi humoros tartalmú rendelet küldte be szerkesztőségünkhöz : A háború folyamán emberéletben szenvedett veszteségeik hatékony és gyors pótlása céljából szükségesnek mutatkozik, hogy a háborúban részt nem vett alkalmazottak itthon maradt férfiak, a haza iránti kötelességüket azzal róják le, hogy a természetes népesedéshez tőJlük telhetőén hozzájáruljanak. Evégből a következőket rendeljük el:

I. az eddig szokásos egynejüséget 25 évre felfüggesztjük;

II. minden nőtlen ember a hüjék kivételével tekintet nélkül a vallásra, köteles három hónapon belül megnősülni olyképen, hogy a három egymást követő év alatt három leányt vegyen el ;

III. minden ezidőszerint nős ember három hónap alatt még két feleséget vegyen el s a nemzeti célt szem előtt tartva szorgalmas legyen;

IV. a nőket felruházuk a választói joggal és megengedjük, hogy nőtestvérek, de csak ketten egy férjet választhassanak, a választás ellen a férfiak részéről kifogásnak még akkor sincs helye, ha az illető nő a férfinek előbb elvált felesége volt;

V. a gyermekek számát asszonyonként 10 életegészséges fiúban állapítjuk meg, a gyermekek maximális számát későb fogjuk megállapítani;

VI. a háztartások költségeiben felmerülő töbletet, tekintettel a fentiekre az első 10 év alatt a posztócsalók és papirbakkancs

.szállítók elkobozott és elkobozandó vagyonából a m. jjkir. belügyminisztérium fogja fedezni, későbbi időkben a beszedett hadisarcokból megalapozott nevelési alapítvány nyújt támaszt;

VII. az anyósok községenként összegyűjtve állami kezelésbe fognak vétetni, de a szép és csendes viselkedésüek, erélyes vejeik által megfelelően kihasználhatók.

A bel- és hadügyminisztérium.

Az élelmiszer uzsora meggátlása. A m. kir. belügyminiszter 18454. szám alatt újabban is szigorú rendeletet intézett a kormányhatóságokhoz az élelmiszeruzsora meggátlása tárgyában. Utasítja az alispánokat és polgár- 1 mestereket, hogy minden lehetőt kövessenek I el arra nézve, hogy a piaci maximális árak betartassanak és szigorúan őrködjenek afelett, hogy azok áthágói úgy az eladók, inint a vevők a törvény teljes szigorával büntessenek. Különösen felhívja figyelmét az illeiékes hitóságoknak a közvetítő kereskedelem visz- szaélésére és szigorúan utasítja a rendőri hatóságokat, hogy a közönséget az i lelmiszer bevásársánál minden téren támogassák.

Nagyvásar. Hétfőn nagyvásár volt Nagy- I károlyban. Természetes hogy temérdek élelmiszer és baromfi került a piacra s a vidéki hiénák, abban a reményben, hogy aratni fognak, ellepték a piacot. Reményüket azonban alaposan lehütötte a rendőrség, aki csak a helybeli iparigazolvánnyal bíró kofákat engedte vásárolni a piacon, alaposan ügyelve arra, nehogy a maximális árakat átlépjék és a piacot megdrágítsák. így is, csakis hatósági segédlettel lehetet valamit vásárolni és a rendőrség alig tudott megfelelni feladatának. Volt lárma, veszekedés, egy pár uzsorás is horogra került, de a rendőrség csekély létszáma nem volt képes megakadályozni,

: hogy a termelők, különösen a tengerinél a í leglelketlenebb uzsorát ne űzzék. Huszonnégy koronát vettek a tengeri hectójáért és a megszorult közönség meg is fizette. Csak a tojás kérdés kisért még folytonosan, hiába ez kitűnő üzlet és a vidéken még mindig nem tudnak rendet teremteni . . . hiányzik az erélyes kéz . . .

Gyanús megbetegedés Mátészalkán. Mátészalkán november 1-én egy koleragyanus megbetegedés fordult elő. A járvány elterjedése azonban Péchy László lőszolgabiró erélyes intézkedése folytán még csirájában el lett folytva és a mai napig újabb megbe- l tegedés nem is fordult elő.

Öngyilkosság. Papp Jánosné reszegi lakos, folyó hó 6-án a házpadlására felakasztotta magát s mire reátaláltak halott I volt. Öngyilkosságának oka ismeretlen.

Bemutató szemle. A 36—42 éves népfel- I kelők bemutató szemléje december hó 3. és 4-én lesz a Polgári Olvasókör nagytermében.

Munkálni — szántani vetni ez legyen a mostani gondunk, harczunk itthon, írja a vármegyékhez küldött körrendeletében a föld- mivelési miniszter. Egv napig sem szabad ! tétlenkedni, mert minden barázda, amit hasítunk egy lövészárok elenségeink kiéhezte- tósi politikája ellen. A föld teljes kihasználásától függ a mi itthoni hadviselésünk si- j kere. Már pedig a miniszterhez érkezett jelentések szerint fele föld sincs megművelve I bevetve, a múlt év fényes eredményéhez képes. Mert ma egyrészt nehezebb a hely- ! zet; sokkal több a hareztéren levő munkás í kéz, azért több az árván maradt barázda is. A tapasztalat azt mutatja, hogy az idén az ithonlevők kevesebbet törődtek a földek megmunkálásával. (A lókupeczkedésekkel foglalkoznak sokan.) Nem tudtak felemelkedni a kötelességérzet ama fokára mely a termőföld elvesztését egynek tartja a lövészárok elvesztésével. Nyilvánvalóvá lett, hogy itt hanyagságról is szó van és nemcsak az igavonó jószágok hiányáról. Azért is a miniszter az alispánok utján felhívta az ithonlevő- ket, hogy ne sopánkodjanak, hanem öregje, fiatalja, még a gyermek-ifjak is fogjanak tüstént a munkához. Közöserővel oda kell hatni, hogy egy talpatnyi föld se maradjon