Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-11-06 / 19. szám

4-ik oldal.

KÖZÉRDEK

1915. november G. 19 ik szám.

Alapittatott 1882. Alapitiatott 1882.

Rosenberg' Sámuel, cipőraktára

az „Aranycsizmá‘(-hoz Nagykároly, Deák-tér.

Ajánlja (a háború dacára) dúsan felszerelt cipöraktárit, saját készitrnéuyü, valamint elsőrangú gyárakból való amerikai cipőikkel. Mértékszerint rendelt munkák a legrövidebb idő alatt készülnek. — Pontos és gyors kiszolgálás. — Állandóan raktáron tart nagy választékban mindenféle posztó- és bőrcsizmát, posztócipőt. Amidőn biztosítom a n. é. közönséget pontos és gyors kiszolgálásomról, kérve a n. é. vásárló közönség további szives pártfogását és maradok kiváló tisztelettel Rosenberg Sámuel.

Hőseink emlékezete.

Tizenöt hónapja már, hogy a ret'enetes háború szedi fiatal áldozatait. A halál meglehet elégedve dús aratásával. Pusztulnak a falvak és népesednek a temetők. A kripták néma lakói nyugalmát gyakran zavarja lárma, a vasajfó nyikorgása, a nyílást elzáró kövek zörgése ... uj lakót kaptak. De hányán vannak, akik nem térnek vissza apáik sírboltjába? Ott pihennek a közös sirban Galicia mezőin, Szerbia földjén, szomszédságában az ejlenségnek. A halál mindent kiegyenlít. És mégis továbbra is hekatom- bákat kell bemutatnunk a Mors Imperatornak, mert az engedékenység egyenlő volna gyávasággal, a meghátrálás nemzetünk bukásával. Énnek pedig nem szabad bekövetkeznie, mert akkor a hittanból ki kellene törülni az erényeket, a corpus jurisből az igazságot. Kitartásra intenek minket, azok a virágos sírok is, amelyeket november l én temetőnkben felkerestünk. Itt fekiisznek bős katonáink, akik a szabadságért vívott harcban halálos sebet kaptak és itt adták vissza lelkűket a Teremtőnek. Nagyobbrészt nem ismerjük hozzátartozóikat, de azért testvér gyanánt gyászoljuk őket. Kegyelettel tettük le imádságunk koszorúját sirukra azzal a forró óhajtással, hogy kihullott vérükből bárcsak a végleges győzelem és dicsőséges béke sarjadnék ki. Az irgalmasság Istene adjon elhunyt katonáinknak örök nyugodalmat I

November 1-én d. e. 10 órakor a mesterrészi temető kápolnájában Braneczky Jó zsef kegyesrendi tanár, meghalt hőseink lelkiüdvéért szentmisét mondott. A szentmise alatt a főgimnázium énekkara szép egyházi! énekeket adott elő quartettben. A közönség | zsúfolásig töltötte meg a kápolnát, úgy, hogy a kivonult katonaság legnagyobb rész-! ben a kápolna előtt hallgatta a szentmisét. Ennek bevégeztóvel a közönség a katonák! sírjához ment, ahol a főgimnázium énekkara egy szép gyászdalt énekelt. Az ének után a celebráns, Braneczky József tartalmas beszédet mondott, amely a közönséget könnyekig hatotta meg. Ezután az ifjúság a hymnuszt énekelte, mire a gyászünnep véget ért.

Délután 3 órakor a főgimnázium ifjúsága tanáraik vezetése mellett felkereste az elhunyt piarista tanárok nyugvóhelyót, hogy kegyelettel adózzon emléküknek. Hősök ők is, a kultúra hősei. Az énekkar gyönyörű éneke után Jenser Dezső Vili. oszt. tanuló szépen előadott és átgondolt beszédben fejezte ki az ifjúság háláját az elhunytakkal szemben, akik buzgó odaadással nevelték az előbbi évek ifjúságát. Jól nevelték őket, mert egytől-egyig hősök. Az énekkar újból énekelt és ezzel az ünnep véget ért. Az ünnepségek alatt az összes temetők katona- sirjai ki voltak világítva. Erről a Vöröskereszt vezetősége gondoskodott.

Katonaság Nagykárolyban. A katonai parancsnokság kiküldött tisztviselője és Nagykároly város vezetősége között tárgyalások folytak a katonaságnak városunkba való áthelyezése ügyében. A tárgyalások eddigi eredménye szerint — a városi hatóság minden ellenkezése dacára — vármegyénk szeretett alispánja közbelépésére, minden valószínűség szerint honvédséget kapunk, ha azonban a város tovább okoskodik, egy cseh ezredet helyeznek el Nagykárolyban és a vidékén. ,

A nagyhárolyi „Protestás Társaskör a reformáció 398-ik évfordulójának emlékezetét méltón ünnepelte meg október hó ! 31-én esle 6 órai kezdettel saját helyiségének nagytermében. A termet díszes, előkelő közön-1 j ség töltötte meg. Á 90-ik Zsoltár eléneklése i jután Kürthy Zoltán s. lelkész méltatta a nagyj nap áldásihozó jelentőségét ragyogó szónoki j I előadásban. Szálai Erzsiké s Asztalos Ilonka ■ kedvesen, ügyesen előadott szavalataikkal járu- J lak hozzá az est sikeréhez. A vormsi kihall- j gatás hatásos, drámai színekkel ecsetelt párjelenet előadásával Túróéi és Tasnádi avat tak osztatlan tetszést. Ezzel kapcsolatban ' Kürthy Károly vallástanár ismertette a kihall-j gatás történeti háterét lelkes beszédben. A parjelenetet Devrient „Luther“ című drámája után ifj. Porkoláb Gyula irta. Az estély a j „Térj magadhoz drága Sion“ meghatóan ked- j vés dallamu énekkel végződött.

Közérdek panaszkönyve. Igen tisztelt Szerkesztő ur! Szíveskedjék b. lapjában az alábbi közérdekű panasznak helyt adni. j Szombaton délelőtt 4 éves kis fiam hirtelen megbetegedett. Orvost hivattam, aki megvizsgálta, orvosságot irt fel és táplálókul tejbe-grizt rendelt el. Elküldtem cselédemet a legközelebbi fűszer üzletbe grizért. Azzal a válasszal jött vissza, hogy nincs, mert a malmok egyáltalán nem foglalkoznak griz készítésével. Bejárattam az egész várost. Egyetlen egy üzletben sem lehetet grizt, találni. Kétségbe estem, hogy mit fogok én j adni táplálékul beteg gyermekemnek? Végre j is egy ismerősöm segített ki a bajból, aki adott annyi grizt, hogy a kis beteg számára j megfőzhettem. Épen ezen esetből kifolyólag igazán megdöbbentő a városi tanács eljárása, hogy egyáltalán mit sem, vagy igen keveset törődik a lakosság élelmezésének kérdésével. Váljon nem lehetne a malmokat kényszeri- i teni ily fontos élelmicikk előállítására? Vagy elmenjünk Mátészalkára grizt venni ? Ott bizonyosan van, mert vaskezü főszolgabíró áll a közügyek élén. Csak ezt akartam el mondani, talán segitek vele a bajon. Őszinte tisztelője: P. Jánosné.

Órásból költő. Khón Antaltól, a Gróf Károlyi Györgytéri órástól, aki jelenleg az Orosz harctéren mint tüzér küzd a hazáért, kaptuk az alábbi versecskót. Azt Írja az öreg tüzér, hogy ágyudörgésk között irta e verseket, melyet ide iktatunk.

Vándor madárka, visszaszál honába Csak én nem mehetek szép Országomba De örömest szálnék, ha repülni tudnék Drága feleségem keblére borulnék. Mindenről lemondva, tovább kell szenvedni Tovább kell szivemnek fájdalmát viselni Tovább kell feküdni, bánattal ébredni,

Öreg baj társaim panaszát hallgatni,

Őszi szellő sivit végig a határon A madár se dalol zöldleveles ágon Néma lett már minden, csak az ágyú dörög Mi pedig itt vérzünk Galicia fölött.

Kofapimaszság. A múlt hetivásáron történt, hogy Vörös Zsigmond helybeli főmozdonyvezető köztiszteletben álló felesége egy pár csirkét vásárolt a piacón. Alig vegyült a vásárló közönség közé, egy piaci hiéna reá förmedt, hogy ellopta a csirkéjét és adja vissza. Az orcátlanságon felindulva védekezett az ocsmány rágalom ellen, de a kofa nem tágított és ráncigálni kezdte a csirkéket, miközben egyik jobblétre is szenderült. A kofa orcátlanságának dr. Falussy Alajos alkapitány vetett véget, aki felvilágosítván a

kofát Vörösné kilétéről, utasította, hogy a megölt csirkét cserélje ki. A kofa a csirke kicserélése után sírásra és könyörgésre vette a dolgot és Vörösné nemes szivére hallgatva megbocsájtott neki és elálwtt a megtorló eljárástól.

Vallásos estilyek A uagykárolvi Protestáns társaskör vozotösogo elhatározta, hogy már a mull években is sz >p sikerrel megkezdett s működő vallásos estélyeket f. hó 11-től, jövő csütörtöktől folytatni fogja. A/. előadások programinját ismeretterjesztő vallásos színezetű beszédek, felolvasások s szavalatok alkotják. Az estély kéthetenkint „ tartatik meg este 6 órai kezdettel. Belépődíj nincs. A persely tartalma jótékonyeélt szolgál.

Adókivetés, a helybeli adokivelö bizottság munkálatait f. hó 9-ón kezdi meg. A tárgyalások a városháza kistermében vasár- és ünnepnapok kivételével naponkint d. e. 8—12 óráig fognak megtartatni.

Fogcsigorgatva tesszük papírra az alábbi sorokat. A felháborodás okozta ingerültség alig fékezhet bennünket higgadt, meggpndolt hír megírására. Az oka a városi tanács indolentiája, aki még a Belügyminiszteri rendeletet sem hajtja végre a polgárság érdekében. A Belügyminiszter ugyanis elrendelte a fa, fafuvarozás és favágás maximálását. Szatmáron még a múlt hó 30 áu meg is állapították a maximális árakat. A kézi nap szám legnagyobb 5 K, fuvarozás egy ölért 8 K, egy öl fa felvágása 10 koronába kerül. Nálunk zsarolnak fuvarosok, favágók, dics himnuszt zengenek a várcsi tanács tehetetlenségről. De v Íjon meddig tarthat ez igy? Mikor ébred már fel a képviselőtestület lethargikus álmából ? ? ?

Hadiállapot a piacon. A piac mit sem változott a keddi hetivásár alkalmával. Veszekedések, zsarolások és a szokásos kofa- trükkök minden téren. A kofák lerakják kosaraikat a piac közepére s ezzel jelzik, hogy a zárás után ők következnek, ami a termelőket készleteik visszatartására késztetik. Újból kérjük a rendőrkapitány urat, rendszabályozza meg a kofákat. Ne engedje őket a piacra lépni záróra előtt, kosaraikat dobassa ki a piacról és védje meg a közönséget legalább a piacon a hiénáktól.

Kifli ára. Szatmármegye városai és nagyobb községeiben a maximális árakra vonatkozó rendelkezések mindenikében a kifli ára 4 fillérben van megállapítva. Egyedül Nagykároly városa az, ahol ezt a kérdést „kényes kérdésnek“ tartják, nem merik megbolygatni és a pékek 6 fillért vesznek a kifli darabjáért. Pedig Nagykároly határán annyi búza termett az 1915. évben, hogy elég lenne hat évre kiflire a vármegye közönségének. Nagybányán búza bevitel van, mégis 4 fillér a kifli. Érthetetlen tehát előttünk, hogy az bizonyos alispáni rendelkezés miért nincs teljes szövegében vérehajtva Nagykárolyban is. Vagy talán féltik a kifli gyárosokat? Ne tessék félteni őket, híznak ők szép gömbölyűre a kiuzsorázott közönség sovány zsiradókából. Sürgős és erélyes intézkedést kérünk, mert a lépten nyomon tapasztalható hatósági indolentia miatt elvesztjük türelmünket és felsőbb helyen kopogtatunk orvoslásért. B. L.

Gyilkossági merénylet. Csütörtökön este 10 órakor Kínál Antal Fazekas-utcai lakos 12 éves fiacskája az udvarra ment, hogy fát hozzon be a lakásba. Alig lépett ki a házból, a sötétségbe valaki neki támadt és egy kés-