Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1915-10-30 / 18. szám
Nagvkaroiy, i9!5. Oktober 30. 18-ik szám. MIM.' * r V» ‘ k t l fi VII!. évfolyam. KÖZÉRDEK 9í; ESH£LLEK ____ Sz atmár*, Bihar-, Hajdú- és Szilágy vármegyékre terjedő társadalmi hetilap. Megjelenik minden szombaton reggel. Nyiltte'r sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Károlyi György-tér 36. ==-: Telefonszám: 95. Felelős szerkesztő és laptulajdonos Simkó Aladár Előfizetési árak: Helyben és vidékre postán küldve egy évre 8 K, félévre 4 K Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételéi e a felelős szerk. jogosult. Közös cimer és közös lobogó. Irta: Ifj. Dániel Sándor. Beteljesedett mire oly régen vártunk és amit békében hiába hangoztattunk, most a fegyverek zaja közepette valóra vált. Van címerünk azon viszony kifejezésére, mely a Pragmatica Sanctio alapján a 1867. XII. t.-c. által létesült Ausztria és Magyar- ország között. Az eddigi cimer illegitimus volt, zavart támasztott a külső szemléletben és az „Össz- monarchia“ jnagasabb államiságát látszott kifejezni a két állam fölött. A viszony pedig Ausztria és Magyar- ország között határozottan világos. Két ország — két önálló állam — szövetsége „a kölcsönös és közös védelemre“, melynek intézményei is megállapitattak és ez intézmények a célszerűség szempontjából közösen szerveztelek. Szövetségben az államok csak nemzetközi szerződés alapján állhatnak, ez maga után vonja a paritást, melyet a törvény külön is hangsúlyoz (1867. XII. 28. §.) Tehát a viszony tiszta, határozott és érvényesült is, csak egy téren volt nagy anomália és ez a viszonyt kifejező címernél volt. Az eddigi cimer inconsequens ferde, sőt ellentétje volt a viszony szellemének. Mert akárhogy is vesszük kié volt a régi cimer? akár ha miniszterelnökeink által hangoztatott tényként fogadják el azt, hogy a cimer nem Ausztriáé, hanem a Dinasztiáé volt, egy tökéletesen ferde képet nyerünk. Hogyan lehet az? két szuverén állam szövetségét egy harmadik valaki Címere jelképezze? Jogtalanság mellett, teljes antagonis- mus két állam szövetséget az uralkodó család címerével jelképezni. Nem szólva arról, hogy 'éz volt alapja a „szövetségesállam“ construálásának, nem szólván arról, hogy igy a két állam patrimoniális hóhérként tűnt fel, ami pedig tudvalevőleg, ha az Osztrák örökös tartományokra állhatott is régen, reánk sohasem, tehát igy is jogtalan volt. A cimer kérdés rendezése égető szükség volt. Nézzük megfelel a két állam közti közjogi viszonynak és érvényesült e a régi 1848. XXI. t.-c. szelleme ? Az ami szembe ötlik újra és újra a „közös“ szó közös címerről szól a legfelsőbb rendelet, „azelválaszthatatlanul monarchiaként egyesült két államnak zárt egészet alkotó az uralkodóház címerével összekötött címeréről. Kérdezhető hát van a „Monarchiádnak külön címere? Van Ausztriának és Magyar- országnak közös címere ? Ez lehetetlenség, ezt nem érthetjük a rendeletből. Mert hiszen, akkor semmit sem nyertünk, csak hogy a közös cimer másalakot nyert, ami alapjában véve közömbös, mert igy is jogtalan — a közjogi viszony ellenére van. Nem, mi nem ezt vesszük ki a rendeletből a gramatikai magyarázatot el kell hagynunk és keresni kell a rátiot. Á rendezés szelleme mást mond, mint ahogyan kell is lenni, nincs a Monarchiának mint államnak közös címere, mint ahogyan nincs Monarchia sem mint állam. Hanem van a Monarchia, még pedig „Osztrák-Magyar monarchiák közösintézményeinek használatára szánt a közjogi viszonyoknak megfelelő“ cimer. így adja legalis interpretálását a közös elmernek, maga a legfelsőbb kézirat. És igy kell, hogy értsük és igy is értjük, bármit mondanak a későbbi szavak. Ezek után a posteriori mondhatjuk azt, a cimer rendezés közvetlenül nem a Pragmatica Sanction alapszik, mely nem ismer közös intézményeket, bnpem az 1867. XII. törvénycikken. Ily szempontból vizsgálható csak az uj cimer» Két állam közös intézményeinek használatára szánt cimer csak a két állam kapcsolatának megfelelő lehet. A" kapcsolatban két teljesen egyenjogú, függetlenségét minden irányban megtartott állam szerepel. Tehát a viszonyt természetesen csak a két állam külön címere egyenlőkép alkalmazva fejezheti ki az egyenjogúságnak és az állami méltóságnak megfelelően. Az egyik cimer nem kisebb mint a másik, egyik nincs a másik felett, sem egyik a másikon vagy másikban, hanem egyenlő nagyságban egymás mellett állanak minden belső összeköttetés nélkül. Az uj cimer a paritásnak teljesen megfelel és igy érvényesül itt is az ■ 1848. XXI. t.-c. szelleme. A cimer, két önnálló egyforma címerből áll. Az az.inkább címerek vannak, melyek egymás mellett állanak anélkül, hogy egybe olvadnának, igaz, hogy van összeköttetésük. Ez zavart támaszthat, mert valóban a leghelyesebb álláspont az lenne, hogy nincs semmi féle összeköttetés a címerek között, mint ahogyan nincs az Osztrák-Magyarbank pecsétjén levő cimer között az 1899. XXXVII. t.-c.-be iktatott bankalapszabályok 1. §-a alapján. Mondhatjuk első látásra az összekötő cimer, zavart okozhat, mert a külső szemléletben nem. mint összekötő szerepel, hanem úgy látszana, mint a Monarchia mint állam címerének egy része. Vagyis eszerint van egy „Monarchia“, melyet három alkotórészből álló cimer jelképez, egyik alkotórész Ausztria, másik Magyarország, harmadik a Habsburg uralkodóház címere. Ugye igy nézve a dolgokat megint csak dilemma előtt állunk? Csak hogy igy mi nem is fogadhatjuk el s nem is úgy van, mint az osztrák túlzó közjogi iskola tartja. Az uralkodóház címere csak összekötő kapocs a két cimer között, egy történeti , tényt fejez ki. Kifejezi azt, hogy kapcsolat Ausztria és Magyarország között mely a Pragmatica Sanctióban létesült, az uralkodóház közösvoltának köszönhető. Külsőképpen is denunciálni akarja azt, hogy az ok amiért Ausztria és Magyar- 1 ország szövetségre lépett és amelynélfogva szövetségben élnek és fognak élni ez az ok az uralkodóház közössége. Azt az okot, ami Ausztriát és Magyar- országot összehozta, összeköti és fogja összekötni külsőleg is jelzi. Épen olyan összekötő kapocs a cimer, mint az a szallag, melyen szavak vannak: „Indivisibiliter ac Inseparabiliter“. Mert miként a dinastia címere okát adja az osszeKOttetésneií e két törvényiszó mikéntjét adja annak. Azaz, az összeköttetés feloszthatatlanul és elválaszthatlanul értendő csak, ahogyon Deák és Szilágyi is értelmezték, úgy a két állam külőn-külön területére, mint a két állam együttes területére és birtoklására nézve. E két szó kétfélnek beszél. Nemcsak az uralkodócsaládnak, hanem nekünk is, a két országnak is. Ki mondja azt, hogy elválaszthatatlanul és felbonthatatlanul szövetségben leszünk egy közös fizikai személy uralkodása alatt. Közös intézmények használatára szánt közös cimert ismerünk. Ez a cimer úgy találjuk, megfelel a két állam viszonyának, a paritásnak. Még abban is, hogy az eddig államjogi- lag rendezetlen helyzetben lévő Boszniát és Hercegovinát, Ausztria és Magyarország címerébe külőn-külön felveszi. A két címerbe való felvétel talán sokaknak gyanús lehet, de alapjában véve helyes és neves közjogászaink által elfogadott doc- trinális theriának megfelelő. Boszniát és Hercegovinát, nemzetközi felhatalmazás az 1878. berlini kongresszus határozata alapján vette oltalmába az Osztrák- Magyar-Monarchia. így e tartományok a két állam között fenálló paritás alapján mindkét állam birtokát képezik. É felfogás szerint az Annexsió dacára is viszonya a régi, mivel az 1880. VI. t.-c. 5. §-a máig is érvényben van. Azaz Bosznia és Hercegovina egy conFogtöméseket, műfogakat, platinahidakat aranykoronákat teljes garancia mellett készít,• fog- gyökereket és fájós fogakat fájdalom nélkül eltávolít: Farkas Mór vizsgázott fogtechnikus Nagykároly, Jókai-u.
