Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)

1914-08-22 / 35. szám

1914. augusztus 22. 35. szám

KÖZÉRDEK

3-ik ©dal.

Menjetek {tehát, Honvéd Testvéreim, menjetek felvértezve a szent esküvel, hazafiságtok és Istenbe vetett megrendilhetetlen bizalmatok védő pajzsával előre, mindig csak előre! Veletek az igazság, a jog, Veletek a becsület. Veletek a mi szeretetünk, Veletek a mi buzgó imádságunk, Veletek Isten végtelen kegyelme, Veletek a hadak Urának áldása! Induljatok jó kedvvel és térjetek vissza a kivívott harc után mint hős, zsidó katonák, derék, vitéz bajtársaitokkal együtt a diadal pálmaágával, a dicsőség koronájával 1

„Jövorechöcho Hásém vöjismörecho . . (M.

IV. 6. 24.) Az Ég áldása kisérje minden lépteiteket és óvjon meg Tileket minden bajtól és szerencsétlenségtől. Az Ég sugároztassa Felétek az Ő világos színét és legyen Irántatok nehéz óráitokban kegyelmes. Az Örökkévaló irányítsa Felétek az nyájas színét „vöjoszém löcho solajm" és adjon Nektek, családtagjaitoknak, bajtársaitoknak, adjon magyar hazánknak és népeinek, adjon koronás királyunknak, fenséges uralkodó családjának, vitéz hadseregének, bölcs tanácsadóinak és hatóságainknak, adjon a Jó Isten mindnyájunknak és a népek összességnek tartós, haladást és gyarapodást biztosító áldásos békét!

Ámen !

HÍREK.

A mi ápolónőink.

Nagykárolyban 36-an álltak be a vörös kereszt egylet ápolónőinek és dr. Sternberg Géza korházi igazgató főorvos és dr. Blum József orvos, lelkesedéssel teli fáradhatatlansággal oktatják őket a legnemesebb emberbaráti kötelesség teljesítésére.

Ennek az emberszeretetnek a nevében rajongó bámulattal üdvözöljük hős orvosainkat, aszszo- nyainkat és lányainkat.

Nagyszerű a női szív.

Ilyenkor, mikor véres veszély kerülgeti em- társainkat, legyen az rokon, jóbarát vagy ide- \ gén, a nő szive fájdalmasan, szánakozva vonaglik meg.

Egyet dobog ilyenkor a nő szive : segíteni.

És gyönyörű dolog ez. Ápolni az ápolásra szorulókat, bekötni a vérzők sebeit, kedves, meleg tekintettel enyhíteni a fájdalmat. Könnyekig megható éreztetni azt, hogy segíthetünk bajba jutott embertársainkon

Igen, igen ! Szeressük egymást mi emberek, mert egyformán veszélyben forgunk. Szeressétek egymást ti is akik eddig gyűlöltet hordtatok a lelkekben, mert az élet nagyon szép és most azt veszítettük el, ha a gyűlöletet, föl nem váltja a krisztusi szeretet.

Ebben a sseretetben munkálkodnak ápolónőink.

üdvözöljük őket mikor már megkezdték a tanulás rendes munkáját.

Még nem ápolnak sebesülteket, de hiszen természetes, hogy a Közli harctérről talán napok, talán órák múlva hozzák majd azokat, akik ápolásukra szorulnak.

Ennek a krisztusi munkának a küszöbén bámidattal üdvözöljük őket.

Ófelsége születésnapjának évfordulóját szokásos fénnyel ünnepelte meg városunk kö- zönzége. A rom. kath. templomban Istentisztelet volt, amelyet Récsey Ede plébános tartott fényes segédlettel. A misén részt vett a vármegye, a város és közhivatalnokok tisztikara. A szokásos diszlövi seket a helybeli népfelkelő pótszázad látta el.

Személyi hir. Dr. Adler Adolf ügyvéd, lap- szerkesztő collegünk hat nap és hat éjjeli utazás után Karlsbadból haza érkezett.

Püspökünk adománya. Dr. Boromisza Tibor megyés püspökünk, különféle jőtékony egye-j sületek és a katonák segélyezésére 20000 koronát adományozott.

Bimbóhulás. Vajda Pál fővárosi olajgyáros kis leánykája vasárnap délelőtt városunkban elhunyt. A kis halottban Sternberg Sándor földbirtokos unokáját gyászolja;

Katonák-napja. Őfelsége születésnapjának évfordulója alkalmából, városunk jótékony szivü úrnői katona-napot rendeztek és urnákat állítottak fel a város különböző pontján. A gyűjtés igen szép eredménnyel járt.

Egy igazi honleány. Szombaton délután csoportosulás támadt a gróf Károlyi-utca, kastély előtti téren. Érdeklődéssel siettünk megtudni az okot, amely tömörülésre vonzotta a közönséget és ott láttunk egy előkelő úrnőt, aki letérdelve az aszfalton levelezőlapokat irt a katonák kérésére, azok hozzátartozóinak. Eláruljuk a nevét a lelkes honleánynak, őrizze meg kegyelettel az utókor. Az úrnő, ki nap-nap után irta a levelezőlapokat: Wagner Istvánná volt.

Újabb jelentkezések. A nagykárolyi szol- gabirói hivatalnál újabban Szimon Sándor, Gelléri Imre, Gnándt Alajos szaniszlói és Jánki Ferenc érondrédi lakosok kértek belépési bizonyítványt, hogy a hadsereg Kötelékébe, mint önkéntesek felvétessenek.

Járvány. Mezőpetriben a kőhurut járvány- szerüleg fellépvén, a hatóság az óvintézkedéseket megtette.

Trójai csataló.

A „Nagykárolyi Takarékpénztár Egyesület“ félretéve minden üzleti solidáritást, konkurenciális érdekekből a háborús időkre való tekintettel, egy körlevelet bo- csájtott ki, melyben betétállománya gyarapítása céljaira, aranyhegyeket igéi*, azoknak a boldog halandóknak, akik készpénzüket a Takarékpénztárnál helyezik el gyümölcsöztelés végett. A körlevélben azzal az ígérettel óhajt üzletfeleket szerezni, hogy :

a moratórium tartamára hajlandó betéteket bármily mennyiségben elfogadni, azokat a jelen viszonyoknak megfelelő kamattal gyümölcsöztetni s az egész tökét azonnal vagy részletekben visszafizetni.

Hát, magunk részéről csuk legmélyebb megdöbbenésünknek adunk kifejezést, hogy egy pénzintézet, aki teljes határo zottsággal ragaszkodik régi betevőivel szemben a moratorium előnyeihez és 200 koronán felöli betéteket egyáltalán nem. folyásit, éppen azokkal szemben, akik évek hosszú sorozata óta bizalomtól vezettetve tő- kéiketnála elhelyeztek jogtalan elönyöketakar biztosítani az uj betevőkkel szemben. De dz a kitétel is, hogy a jelen viszonyoknak megfelelő kamatlábat folyósít, csak a légi betétesek megrövidítését célozza, mert azoknak a kamatlábat nem emelte, inig az uj betéteseknél ezt esetleges alku tárgyává tette.,

Reméljük a közönség felismeri a körlevél intentióit és átlátva a szitán, nem ül fel a nagyhangú, a régi betétesek mellőzésével járó üzleti reklámnak.

Ez a különös eljárás arra késztette városunk többi pénzintézeteinek igazgatóságát, hogy érdekeik megvédése céljából, hasonló tartalmú hirdetéseket tegyenek közé lapunkban. így tehát az a manőver, amelyet a Takarék intézett a többi pénzintézetek ellen, előre láthatólag és érdemszerüleg csúf fiaskóval fog végződni.

A főispán a gazdákhoz.

A gazdasági cselédek érdekében.

Csaba Adorján főispán a következő átiratot intézte a Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület elnökségéhez :

Az 1907. évi XLV. t.-c. 49. §-a értelmében a gazdasági cseléddel kötött szerződés megszűnik, ha a cseléd mozgósítás alkalmával bevonul és a szerződés megszűnte miatt egyik fél sem igényelhet kárpótlást. A

törvénynek ez a rendelkezése, amely a szerződést kizárólag a jog szempontjából méri, nyilvánvalóan nem menthet fel senkint azon hazafias és emberbaráti kitelesség alól, hogy tehetsége szerint lehetőleg gondoskodjék annak a gazdasági cselédnek itthonmaradt családjáról, aki a békében a magyar földnek munkása és most annak vérével védelmezője. Jól tudom, hogy milyen nehéz helyzetben van most a gazda maga is, de azt is tudom, hogy hazafias hivó szóra minden áldozatra kész. Arra kérem tehát t. Címedet, szíveskedjék a gazdaközönséget alkalmas’módon fel hívni, hogy a gazdasági cselédek és munkások itthonmaradt családját végyék a gazdák párfogásukba, a munkaképes családtagok „ alkalmazása, a járandóságok méltányos kiszolgáltatása által és általában a jótétemény bármely alkalmas módján mentsék meg őket a nyomorúságtól és az emberszeretet cselekvő munkája által a hazáért küzdő harcosok könyező családjának szerezzék meg a szeretet, a részvét és kisegités^áldásait.

Csaba, főispán.

Viilágo8ságot II! Az Árpád- és Csokonay- utcai lakosok jeremiádáit vettük, hogy napok óta pokoli sötétségben van borulva az utcájuk. Arra kérjük a hatóságot segitsen a tarthatlan állapotokon.

Falusi idyl. A szaniszlói csendőrség feljelentést tett Juhász Márton és Juhász Pál csomaközi lakosok ellen a birósághoz, akik Kerekes Ilona és Mátyás Máriát vésővel és bicskával súlyosan megsértették.

Dráma a Kaszinó-utcában.

Leszámolás a csábítóval. Nemeslelkü férj.

Szombaton délelőtt, szenzációs hírként terjedt el a városban, hogy egy fiatal asz- szony csábitóját, aki feldúlta egész életét és boldogságát s ráadásul meg is rágalmazta, egy pisztolylövéssel súlyosan megsebesítette.

A hir valónak bizonyult, de a különös gondviselés folytán a csábító csak könnyű sérülést szenvedett és már el is hagyta a kórházat, a hova gyógykezelés végett szállították. A dráma hősnője: Tömpe Gyulánó, helybeli timármester felesége, áldozata pedig Balabán János polgári iskolai tanár.

A dráma előzményeit, a szerencsétlen szánalomraméltó asszony férje, következőleg beszélte el a sorok Írójának:

„Ezelőtt hónapokkal Balabán tanár abban az utcában lakott, ahol én, aki teljes boldogságban éltem feleségemmel.

Szemet vetett reá s addig üldözte szerelmével, házasságot ígért neki, míg végre kedvesévé lett.

A viszony három hónapig tartott, de mikor feleségem Ígérete beváltására figyelmeztette, a válasz az volt, hogy elköltözött abból az utcából és a Kaszinó-utcába tette át lakását.

Természetes, hogy a viszony nem maradt észrevétlenül és a jóakarók révén az ón fülembe is eljutott a dolog.

Faggatóra vettem feleségemet, a ki könnyek között vallotta be ballépését és egész őszintén elmondotta az egész viszony lefolyását és azt az üldözést, amellyel Balabán kínozta, ameddig kedvesévé lett.

Végtelen megsajnáltam a szerencsétlen teremtést, de a történtek után nem tehettem egyebet, mint elválni tőlle s közösen meg- állapodíuok abban, hogy {ő vasárnap Szat- márra utazik nővéréhez és addig ott is marad, mig válópöre lejár.

Pénteken este feleségem megkért, hogy kisérjem ki a vasúthoz. Két testvérem is be van hiva a katonasághoz és szeretett volna tőlük elbúcsúzni.

Nem éreztettem véle mélységes fájdalmamat és készséggel teljesítettem kórósét.

Ki is mentünk az állomáshoz és leültünk a peronon egy lócára.

Balabán, aki szintén az átvonuló katona- sogot várta, észrevett bennünket és többször fel s alá járt és tüntetőleg köszöngetett fe-