Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)

1914-08-22 / 35. szám

1914. augusztus 22. 35. szám KÖZÉRDEK 3-ik ©dal. Menjetek {tehát, Honvéd Testvéreim, men­jetek felvértezve a szent esküvel, hazafiságtok és Istenbe vetett megrendilhetetlen bizalmatok védő pajzsával előre, mindig csak előre! Ve­letek az igazság, a jog, Veletek a becsület. Veletek a mi szeretetünk, Veletek a mi buzgó imádságunk, Veletek Isten végtelen kegyelme, Veletek a hadak Urának áldása! Induljatok jó kedvvel és térjetek vissza a kivívott harc után mint hős, zsidó katonák, derék, vitéz baj­társaitokkal együtt a diadal pálmaágával, a dicsőség koronájával 1 „Jövorechöcho Hásém vöjismörecho . . (M. IV. 6. 24.) Az Ég áldása kisérje minden lép­teiteket és óvjon meg Tileket minden bajtól és szerencsétlenségtől. Az Ég sugároztassa Fe­létek az Ő világos színét és legyen Irántatok nehéz óráitokban kegyelmes. Az Örökkévaló irányítsa Felétek az nyájas színét „vöjoszém löcho solajm" és adjon Nektek, családtagjai­toknak, bajtársaitoknak, adjon magyar ha­zánknak és népeinek, adjon koronás kirá­lyunknak, fenséges uralkodó családjának, vitéz hadseregének, bölcs tanácsadóinak és hatósága­inknak, adjon a Jó Isten mindnyájunknak és a népek összességnek tartós, haladást és gyara­podást biztosító áldásos békét! Ámen ! HÍREK. A mi ápolónőink. Nagykárolyban 36-an álltak be a vörös ke­reszt egylet ápolónőinek és dr. Sternberg Géza korházi igazgató főorvos és dr. Blum József orvos, lelkesedéssel teli fáradhatatlansággal ok­tatják őket a legnemesebb emberbaráti kötelesség teljesítésére. Ennek az emberszeretetnek a nevében rajongó bámulattal üdvözöljük hős orvosainkat, aszszo- nyainkat és lányainkat. Nagyszerű a női szív. Ilyenkor, mikor véres veszély kerülgeti em- társainkat, legyen az rokon, jóbarát vagy ide- \ gén, a nő szive fájdalmasan, szánakozva vonag­lik meg. Egyet dobog ilyenkor a nő szive : segíteni. És gyönyörű dolog ez. Ápolni az ápolásra szorulókat, bekötni a vérzők sebeit, kedves, me­leg tekintettel enyhíteni a fájdalmat. Könnyekig megható éreztetni azt, hogy segíthetünk bajba jutott embertársainkon Igen, igen ! Szeressük egymást mi emberek, mert egyformán veszélyben forgunk. Szeressétek egymást ti is akik eddig gyűlöltet hordtatok a lelkekben, mert az élet nagyon szép és most azt veszítettük el, ha a gyűlöletet, föl nem váltja a krisztusi szeretet. Ebben a sseretetben munkálkodnak ápolónőink. üdvözöljük őket mikor már megkezdték a tanulás rendes munkáját. Még nem ápolnak sebesülteket, de hiszen ter­mészetes, hogy a Közli harctérről talán napok, talán órák múlva hozzák majd azokat, akik ápolásukra szorulnak. Ennek a krisztusi munkának a küszöbén bámidattal üdvözöljük őket. Ófelsége születésnapjának évfordulóját szo­kásos fénnyel ünnepelte meg városunk kö- zönzége. A rom. kath. templomban Istentisz­telet volt, amelyet Récsey Ede plébános tar­tott fényes segédlettel. A misén részt vett a vármegye, a város és közhivatalnokok tisz­tikara. A szokásos diszlövi seket a helybeli népfelkelő pótszázad látta el. Személyi hir. Dr. Adler Adolf ügyvéd, lap- szerkesztő collegünk hat nap és hat éjjeli utazás után Karlsbadból haza érkezett. Püspökünk adománya. Dr. Boromisza Tibor megyés püspökünk, különféle jőtékony egye-j sületek és a katonák segélyezésére 20000 koronát adományozott. Bimbóhulás. Vajda Pál fővárosi olajgyáros kis leánykája vasárnap délelőtt városunkban elhunyt. A kis halottban Sternberg Sándor földbirtokos unokáját gyászolja; Katonák-napja. Őfelsége születésnapjának évfordulója alkalmából, városunk jótékony szivü úrnői katona-napot rendeztek és urná­kat állítottak fel a város különböző pontján. A gyűjtés igen szép eredménnyel járt. Egy igazi honleány. Szombaton délután csoportosulás támadt a gróf Károlyi-utca, kastély előtti téren. Érdeklődéssel siettünk megtudni az okot, amely tömörülésre vonzotta a közönséget és ott láttunk egy előkelő úr­nőt, aki letérdelve az aszfalton levelezőlapo­kat irt a katonák kérésére, azok hozzátarto­zóinak. Eláruljuk a nevét a lelkes honleány­nak, őrizze meg kegyelettel az utókor. Az úrnő, ki nap-nap után irta a levelezőlapokat: Wagner Istvánná volt. Újabb jelentkezések. A nagykárolyi szol- gabirói hivatalnál újabban Szimon Sándor, Gelléri Imre, Gnándt Alajos szaniszlói és Jánki Ferenc érondrédi lakosok kértek be­lépési bizonyítványt, hogy a hadsereg Köte­lékébe, mint önkéntesek felvétessenek. Járvány. Mezőpetriben a kőhurut járvány- szerüleg fellépvén, a hatóság az óvintézke­déseket megtette. Trójai csataló. A „Nagykárolyi Takarékpénztár Egye­sület“ félretéve minden üzleti solidáritást, konkurenciális érdekekből a háborús időkre való tekintettel, egy körlevelet bo- csájtott ki, melyben betétállománya gya­rapítása céljaira, aranyhegyeket igéi*, azoknak a boldog halandóknak, akik készpénzüket a Takarékpénztárnál helye­zik el gyümölcsöztelés végett. A körlevél­ben azzal az ígérettel óhajt üzletfeleket szerezni, hogy : a moratórium tartamára hajlandó betéteket bármily mennyiségben elfo­gadni, azokat a jelen viszonyoknak megfelelő kamattal gyümölcsöztetni s az egész tökét azonnal vagy rész­letekben visszafizetni. Hát, magunk részéről csuk legmélyebb megdöbbenésünknek adunk kifejezést, hogy egy pénzintézet, aki teljes határo zottsággal ragaszkodik régi betevőivel szemben a moratorium előnyeihez és 200 koronán felöli betéteket egyáltalán nem. folyásit, éppen azokkal szemben, akik évek hosszú sorozata óta bizalomtól vezettetve tő- kéiketnála elhelyeztek jogtalan elönyöketakar biztosítani az uj betevőkkel szemben. De dz a kitétel is, hogy a jelen viszonyoknak meg­felelő kamatlábat folyósít, csak a légi be­tétesek megrövidítését célozza, mert azoknak a kamatlábat nem emelte, inig az uj betéteseknél ezt esetleges alku tár­gyává tette., Reméljük a közönség felismeri a kör­levél intentióit és átlátva a szitán, nem ül fel a nagyhangú, a régi betétesek mellőzésével járó üzleti reklámnak. Ez a különös eljárás arra késztette városunk többi pénzintézeteinek igazga­tóságát, hogy érdekeik megvédése céljá­ból, hasonló tartalmú hirdetéseket tegye­nek közé lapunkban. így tehát az a manőver, amelyet a Takarék intézett a többi pénzintézetek ellen, előre láthatólag és érdemszerüleg csúf fiaskóval fog vég­ződni. A főispán a gazdákhoz. A gazdasági cselédek érdekében. Csaba Adorján főispán a következő átiratot intézte a Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesü­let elnökségéhez : Az 1907. évi XLV. t.-c. 49. §-a értel­mében a gazdasági cseléddel kötött szerző­dés megszűnik, ha a cseléd mozgósítás al­kalmával bevonul és a szerződés megszűnte miatt egyik fél sem igényelhet kárpótlást. A törvénynek ez a rendelkezése, amely a szer­ződést kizárólag a jog szempontjából méri, nyilvánvalóan nem menthet fel senkint azon hazafias és emberbaráti kitelesség alól, hogy tehetsége szerint lehetőleg gondoskodjék an­nak a gazdasági cselédnek itthonmaradt csa­ládjáról, aki a békében a magyar földnek munkása és most annak vérével védelmezője. Jól tudom, hogy milyen nehéz helyzetben van most a gazda maga is, de azt is tudom, hogy hazafias hivó szóra minden áldozatra kész. Arra kérem tehát t. Címedet, szívesked­jék a gazdaközönséget alkalmas’módon fel hívni, hogy a gazdasági cselédek és munká­sok itthonmaradt családját végyék a gazdák párfogásukba, a munkaképes családtagok „ al­kalmazása, a járandóságok méltányos kiszol­gáltatása által és általában a jótétemény bár­mely alkalmas módján mentsék meg őket a nyomorúságtól és az emberszeretet cselekvő munkája által a hazáért küzdő harcosok könyező családjának szerezzék meg a szeretet, a részvét és kisegités^áldásait. Csaba, főispán. Viilágo8ságot II! Az Árpád- és Csokonay- utcai lakosok jeremiádáit vettük, hogy na­pok óta pokoli sötétségben van borulva az utcájuk. Arra kérjük a hatóságot segitsen a tarthatlan állapotokon. Falusi idyl. A szaniszlói csendőrség felje­lentést tett Juhász Márton és Juhász Pál csomaközi lakosok ellen a birósághoz, akik Kerekes Ilona és Mátyás Máriát vésővel és bicskával súlyosan megsértették. Dráma a Kaszinó-utcában. Leszámolás a csábítóval. Nemeslelkü férj. Szombaton délelőtt, szenzációs hírként terjedt el a városban, hogy egy fiatal asz- szony csábitóját, aki feldúlta egész életét és boldogságát s ráadásul meg is rágalmazta, egy pisztolylövéssel súlyosan megsebesítette. A hir valónak bizonyult, de a különös gondviselés folytán a csábító csak könnyű sérülést szenvedett és már el is hagyta a kórházat, a hova gyógykezelés végett szál­lították. A dráma hősnője: Tömpe Gyulánó, helybeli timármester felesége, áldozata pedig Balabán János polgári iskolai tanár. A dráma előzményeit, a szerencsétlen szánalomraméltó asszony férje, következőleg beszélte el a sorok Írójának: „Ezelőtt hónapokkal Balabán tanár abban az utcában lakott, ahol én, aki teljes bol­dogságban éltem feleségemmel. Szemet vetett reá s addig üldözte sze­relmével, házasságot ígért neki, míg végre kedvesévé lett. A viszony három hónapig tartott, de mi­kor feleségem Ígérete beváltására figyelmez­tette, a válasz az volt, hogy elköltözött ab­ból az utcából és a Kaszinó-utcába tette át lakását. Természetes, hogy a viszony nem maradt észrevétlenül és a jóakarók révén az ón fü­lembe is eljutott a dolog. Faggatóra vettem feleségemet, a ki könnyek között vallotta be ballépését és egész őszintén elmondotta az egész viszony lefolyását és azt az üldözést, amellyel Bala­bán kínozta, ameddig kedvesévé lett. Végtelen megsajnáltam a szerencsétlen teremtést, de a történtek után nem tehettem egyebet, mint elválni tőlle s közösen meg- állapodíuok abban, hogy {ő vasárnap Szat- márra utazik nővéréhez és addig ott is ma­rad, mig válópöre lejár. Pénteken este feleségem megkért, hogy kisérjem ki a vasúthoz. Két testvérem is be van hiva a katonasághoz és szeretett volna tőlük elbúcsúzni. Nem éreztettem véle mélységes fájdal­mamat és készséggel teljesítettem kórósét. Ki is mentünk az állomáshoz és leültünk a peronon egy lócára. Balabán, aki szintén az átvonuló katona- sogot várta, észrevett bennünket és többször fel s alá járt és tüntetőleg köszöngetett fe-

Next

/
Thumbnails
Contents