Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)

1914-09-05 / 37. szám

2-ik oldn'. KÖZÉRDEK 1014. szpptenib r 5. 37-ik szám. Egyesület által a legnagyobb gonddal és kényelemmel berendezett Kórházakban. A sebesültek kedden éjjel 2 órakor kü­lön vonaton érkeztek, akiket a vasúti állo­máson vármegyénk alispánjának ólén, Deb- reczeni István polgármester, Demidor Ig­nác rendőrkapitány és a város előkelősége fogadott. Az orvosi kar részéről dr. Sternberg Géza igazgató-főorvos, dr. Blum József or­vos, Moskovits, Járay, Rosenberg és Mandel orvosnövendékek jelentek meg az állomáson, ahová kivonultak a Vörös-Kereszt Egyesület önkéntes ápolónői is teljes számban. A sebesülteket a vonatból a legnagyobb gonddal emelték ki, azoknak, akiknél szűk, ségesnek mutatkozott, sebeikre újabb kötést alkalmaztak, majd kocsikra tették őket és beszállították az egyes kórházakba. A súlyo­sabb sebesültek közül többet hordágyra tet­tek s igy v tték be egyrészét a Kereskedő Társulat székházába, egyrészt pedig a köz­kórházba. Mindez a legnagyobb gond és figyelem mellett történt s óvatosan ügyeltek arra nehogy a szállítással a sebesülteknek fáj dalmat okozzanak. Alig másfél óra alatt be is lettek szál­lítva az összes sebesültek, még pedig 1 tiszt és 45 katona a Vörös-Kereszt kórházába a Kereskedő Társulat szék házába, 14 a Gazdasági iskola tantermeibe és 22 beteg pedig a kórház erre a célra berendezett kü lön termébe. A sebesültek kimerülve az ut fáradalmai­tól azonnal mély álomba merültek, amelyből csak reggel 9 órakor ébredtek fel. A főorvos ur kegyes engedelméből a reggeli órákban látogatást tettünk az egyes kórházakban. Legelső sorban is a Kereskedő Társulat székházában látogattuk meg a sebesülteket. Hófehér ágyakban feküdtek a szenve­déstől elcsigázott katonák, akiket meleg szeretettel vettek körül az ápolónők. Ebben a helyiségben Andrsssy Hona, Andrássy Irén, Andrássy Jenőné, Bara Zsuzsánna, Ilosvay Bella, Matesz Irén, Tö- Török Bálintné, Ózv. Petróczy Lajosné, Péter Jolán és Papp Béláné ápolónők teljesítették a legszebb női hivatásukat és Moskovits Lajos orvosnövendék felügyelete alatt, szak­értelemmel bontogatták ki a kötéseket, meg­mosván a sebeket, előkészítvén arra a felül­vizsgálatra, amelyet dr. Sternberg Géza és dr. Jékel László teljesítettek. Az orvosi vizsgálat előtt alkalmunk volt beszélgetni a sebesültekkel. Kivétel nélkül könyebb sebekkel feküsz- nek kórágyaikon, jókedvüek és hálásan fo­gadják az ápolónők gondoskodását. Kezükön, lábaikon van lőtt sebük, csak egy van közöttük, akit fején kardvágás ért. A szebeni hadtesthez tartozók a 21., 22., 23. és 24 ik ezredből és türelmetlenül várják gyógyulásukat, mert — állításuk sze­rint — még egy kis leszámolni valójuk van a muszkával. Az érdeklődés központja, akire a sebe­sültek is büszkén tekintenek, G . . . M . . . székelyudvarhelyi honvéd-őrmester. Nagy és hősi cselekedetet vitt véghez a derék góbé. Nem kevesebb, mint egy orosz tábornokot ölt meg, akinek melléről letépte a fehér sasrend kitüntetését is. Nem is adná a világ minden kincséért sem. Két hatalmas vágást kellett, hogy mérjen az exellentiás muszka fejére, amig sikerült belőle kioltani az életet. A másik hős V . . . I . . . nagyenyedi törzsőrmester, aki három orosz tisztet ölt meg, mig egy eltévedt puskagolyó harckép­telenné nem tette. És a közlegények! Mindenike reászol­gált a hős névre. Egy sem maradt adósa az ellenségnek és azok a sebek, amelyet kap tak, drága vérébe kerültek a muszkának. A román ajkú legények hősi bátorsággal vettek részt a rohamokban és a sebesültek addig küzdöttek, amig a kimerültségtől és vérveszteségtől össze nem roskadtuk. * * * A közkórházban a 20 sebesült mellett Luby Gézáné,, Spitz Mórnó, Spitz Ibolyka és Szikszay Agotha teljesítették az ápolónői tisztet és szeretetteljes gondoskodással veszik körül a sebesülteket. Ezek között sincs sú­lyosabb sebesült egy sem. Mind lőtt sebek karom és lábon. Van közöttük egy sebesült, akit egy ma­gyar korona mentett meg a biztos haláltól. A pénztárcájába hatolt egy muazka go­lyó, amelyet fentartott egy korona. A korona teljesen elgörbült, a golyó benn maradt a zsebben, amelyet most féltve őriz a gazdája. ♦ * * A Gazdasági Iskolában nem sebesültek, de betegek feküsznek, akiket Hintalan Ist­vánná ápol nagy gonddal és meleg szere­tettel. A harctéren betegedtek meg, de már részt vettek egyes ütközetekben. Van közöttük egy ulánus katona, aki mikor az ütközetben eltörött a kardja, bí­rókra kelt ellenfelével és sikerült kicsavarni a kardját, amellyel azután meg is ölte. A kardot, amelyen az ellenség vére reászáradf, magával hozta. * * * De ki tudná leirni mindazokat a hősi tetteket, amelyet sebesültjeink véghez vittek, akiket a legszeretetteljesebb gondoskodás­sal övez körül a város egész társadalma. Az a gondos ápolás, amelyben részesül nek, rövid idő alatt megfogja gyógyilani őket és elmennek újra a harctérre érettünk küzdeni s ha kell érettünk meghalni, hirt dicsőséget szerezni a magyar névnek, a ma­gyar becsületnek. Simkó Aladár. HÍREK Szállítsuk le a cselédek fizetését és adjuk jótékony célra. (Levél a szerkesztőhöz.) Igen tisztelt Szerkesztő ur! A most lolyó élet halál harcban, amikor vitéz hatonáink életüket és vérüket áldozzák érettünk és a hazáért, nekünk, mint magyar­nőknek és honleányoknak kötelességünk megragadni minden alkalmat, hogy részt ve­gyünk azoknak az egyesületeknek áldásos munkájában, amelyek a hátramaradott öz­vegyek és árvák segélyezését és a sebesültek ápolását tűzték ki céljukul. Ebből a mozgalomból nem is vonja ki magát egyetlen honleány sem, de viszont köteles­sége mindenkinek, hogy a társadalom összes rétegét megnyerje ehez a nemes célhoz. Nagykárolyban többen vagyunk olyanok, akik két sőt három cselédet is tartunk bu­sás fizetés és ellátás mellett, akik amellett, hogy havi 20-tól 30 korona fizetést élveznek nagyobb úrnőknek képzelik magukat náluk- nál, akikre hárulnak a háztartás összes gondjai. Szerény nézetem az volna : vegyék ke­zükbe a helybeli nőegyletek a cseléd kérdés ügyét és egyöntetűen mondják ki azt, hogy jelenleg szolgálatban levő cselédeiket csakis úgy alkalmazzák továbbra is, ha havi bérük­nek legalább 10°/0 át a fent említett jóté­kony célra fordítják. Azon cselédeknek pedig, akik ezen aján­latot elfogadni nem hajlandók, szolgálataikat azonnal felmondják, s egyben felkérik az I illetékes hatóságokat arra, hogy a harcba vonult katonáink hátrahagyott feleségeit szó­lítsák fel a cseiódi szolgálat teljesítésére, akiket esetleg gyermekeikkel együtt szikesen eltartjuk szivte'en és lelketlen cselédeink helyett. Soraim szives közlését kérve maradok kiváló tisztelettel: Egy háziasszony. Kisasszony napján az istentisztelet rendje a róm. kath. templomban a következő : reggel f 'I 7 és 8 órakor csendes szent mise 9 óra­kor ünnepi nagy mise után szent beszéd, ame­lyet Braneczky József kegyesr. tanár fog mon­dani, II órakor csendes mise és d. u. 3 óra­kor vecsernye. Esperesi hivatalátadás. Miklóssy István hajdudorugi gör. kath. magyar püspök Mitro- vics Elek nagykáro yi kerületi esperes kanonokká, való kinevezésével üresedésbe jött esperesi hi­vatal vezetésével Marchis Romulus gör. kath. főesperes, sz. széki ülnök helybeli lelkészt bízta meg. Az esp iresi hivatalt Milrovics Elek kano­nok augusztus 29-én Marchis Romulus főespe­resnek át is adta, miről az esperesi kerülethez lartozó lelkészek hivatalosan értesítve lettek. Istentisztelet a zsidó katonák részére. Az izr. anya hitközség nagytemplomában (sta­tus quo) ma szombaton d. e. fel 9 órakor a muszaf ima keretében a zsidó vallásu kato- n ik részére a dragonyos parancsnokság felké­résére Istenliszteletet tartatik, mely alkalommal Schönfeld Lázár főrabbi a katonákhoz buzdító beszedet fog intézni. Házasság. Kaufmann Lajos ákosi gyógy­szertártulajdonos vasárnap esküdött örök hű­séget özv. Ignátz Jenöné leányának : Margitnak városunkban. Bucauzóul. A helybeli honvéd menetszá­zad Berónyi István százados vezetésével va­sárnap 8 órakor szt misét hallgatott, amelyet Braneczky József kegysr. tanar celebrált. A szt misén a tisztikar minden tagja, s az intel­ligencia nagy számban vett részt. Mise után a harcbavonuló katonákat a celebráns megáldotta lelkes beszéd kíséretében, amelyet lapunk ve­zető helyén közlünk. Ezután Berényi István százados intézett a századhoz buzdító szavakat ét megujiltatta velük az esküt. — Isten Áldása kísérje derék katonáinkat! „Quo uske tandem“. Fenti cim alatt a vá­rosunkba hivatluuul betolakodott Szamos cimü napilapban egy durva, kíméletlen, férfiatlan cikk látott napvilágot, amelyben a cikkíró az udvariasság legelemibb szabályait is mellőzve, sérlöleg nyilatkozik városunk neineslelkü hon­leányairól, f'érfiairól s a hazafiatlanság vádját vágja szemükbe a sebesültek körüli gondosko- d.snál is. A lelketlen és csak lázas ágyból eredhető támadást, más utón is megfogjuk to­rolni, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a saját beismerése szerint ,,minden eszközzel dol- gozó'1 cikkíró aligha fog városunkban több cik­ket elhelyezni a Szamos cimü napilapban. Bírjuk városunk polgármesterének Ígéretét, hogy elégletelt szerez a rágalmakért városunk kö­zönségének, s mi a kivételes sajtórendészeti intézkedés keretében csak arra szorítkozhatunk hogy a cikknek a hölgyek áldozatkészségére vonatkozó minden sorát, hazugságnak, rágalom­nak és perfidiának minősítjük. Sebesültek megvendégelóse. Városunk hon­leányainak lelkes gárdája, polgárunk százai jelennek meg minden sebesültszállító vonotnál és igaz részvéttel, könnyező szemekkel, üdítő italokkal látják el az átvonuló sebesülteket. A nap, az éj minden órájában valóságos nép­vándorlás indul az állomás féle, megrakva eleséggel, tejjel, sültekkel és szétosztják azokat sebesültjeink között, akik elragadtatással be­széljek a nagykárolyiak nemesszivüségéröl. Önkéntes ápolónőink elén dr. Sternberg Géza főorvossal, a mentő csapattal várják sebesülte­ket, átkötik sebeik, vigasztalják a szenvedőket és a mentő állomás helyiségében is étellel, itallal megrakodt asztal várja szeretett vérein­ket. Alig van vonat, amelynél alispánunk, pol­Legszebb ruhatiszt itás Vegyileg száraz utón Hú fia Jer Pnl ruhafestő, vegytisztító és gőzmosö-gyárában Felvételi üzlet: Nagykároly, Széchenyi-utca 43. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents