Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)

Érmellék, 1914-07-04 / 27. szám

2-ik oldal. •ÉRMELLÉK 1914. julius 4. 27-ik szám a belügyminiszterhez intézendő feliratot elké­szítse és szervezve a küldöttséget, mely azt a miniszternek átadja. Úgy a szervező, valamint a végrehajtó bizottságba beválasztották Jakab Rezső érmihályfalvai főjegyzőt is. Jegyzőválasztás. Szombaton ellették meg Ottományban a jegyzőválasztást, amelynek le- fólyása hasonlított egy képviselőházi gyűléshez. A választó közönség ugyanis Fábián Bertalan érmihályfalvai adóügyi jegyzővel óhajtotta az állást betölteni, azonban elnöklő főszolgabíró — ismeretlen okokból — Fábiánt nem jelölte, s az állásra csak Szebeni József éradonyi jegyző mellett egy szalacsi segédjegyzőt jelölt, aki azonban a pályázattól visszalépett, s igy Sz'ebenit egyhangúlag megválasztott jegyzőnek jelentette ki. A választók látván azt, hogy óhajtásuk nem teljesülhet, a jelölés után egy­szerűen kivonultak a községházáról és elnöklő főszolgabíró egy taggal a vyülésteremben ma­radván, a választás eredményét annak jelen­tette ki. Úgy haljuk a választók a választást felebbezéssel támadják meg. Magánvizsgálat. Vasárnap junius 28-án vizsgázott magánúton Benedek Ágién, Benedek Zoltán leánykája az I. osztályból kitűnő ered­ménnyel. A vizsgálaton jelen voltak : Benedek Zoltán és neje, Rőth Adolf az első osztály ta­nítója és Blum Sámuel ig. tanító. Nyilvántartói állás. Az újonnan szervezett birtoknyilvántartói állásra egyedül Szekan Ferenc kézbesitő-irnok adta be pályázati kér­vényét. Mindenféle elsőrendű fűszer és cse­mege áruk, a legjutányosabb és szolid ki­szolgálás mellett, Koch Gézánál megrendel­hetők. Telefon 27. Telefon rendelést azon­nal házhoz küldök. Jégverés, Hétfőn délután Istenítélet vonult keresztül Érmihályfalva, Érsemlyén és Gá- lospetri községek határán. Előbb óriási zápor eső esett, melyet galambtojás nagyságú jég követett, a mely teljesen tönkretette^ a határ egy részét. Reméljük, hogy a biztositó inté­zetek, a hol a termények biztosítva voltak, haladéktalanul megteszik az intézkedést a kár felbecslése iránt és méltányolva a nehéz gazdasági viszonyokat, a gazdák teljes megelé gedésére fogják felbecsülni a károkat. Tisztátlan mészáros. A szalacsi csendőrség feljelentést tett Ehrenfeld Mihály mészáros ellen, akinek üzletében a vizsgálat alkalmá­val a legnagyobb tisztátlanság mellett hite- lesitlen súlyokat talált, amelyet az illető a kiméréshez rendesen felhasznált. Renitenskedö gazdálkodók. A szalacsi csend- őrség már több alkalommal figyelmeztette az ottani gazdálkodókat, hogy az udvarokon felgyülemledett trágyát hordják ki. A gazdák ügyet sem vetettek a figyelmeztetésre, amely­nek a következmóűye az lett, hogy a csend- őrzég több gazdát feljelentett a szolgabirói hivatalhoz, ahol szigorú megbüntetésüket kérte. Betörés. Csütörtökön éjjel ismeretlen tet- tettesek betörtek Vonna György csizmadia­mester Erdőalja-utcai házába, a honnan ru- nemüket loptak el. A tetteseket a csendőrség nagy eréllyel nyomozza. Árkok tisztítása. Dobozy Kálmán főszolga­bíró rendeletet adott ki, az összes járási köz- j ség elöljáróságoknak, hogy az állami és tör­vényhatósági utak mellett levő árkok haladék­talan kitakarításáról gondoskodjanak. Elfogott csirke tolvaj. Rátonyi József vasúti postásnak eltűnt 20 drb tyúkja. Másnap reg­gel Somogyi Imre — a szárnyasok iránti ra­gaszkodásáról közismert egyén — tyúkot árult a vasúti állomáson és merészsége anyira ter­jedt, hogy felajánlotta azokat megvételre Rá- tonyinak, akitől ellopta őket. Rátonyi reá is­mert a tyúkra és a csendőrség segélyével lefülelték a tyukászt, akit — minthogy lelkiis­meretet már több rendbeli hasonló lopás terheli — átadták a székelyhídi kir. járásbíró­ságnak. A csendőrség most a legnagyobb eréllyel nyomoz az orgazdák után, akiknek Somogyi rendes udvari szállítójuk, de őket elárulni nem akarja. Villámcsapás. Múlt hó 25-én Albison a villám beleütött Szabó József házába, amely a benne levő összes bútorzattal porrá égett. Az épület biztosítva volt, de az ingóság többi része ősi magyar szokás szerint biztosítatlanul maradt. Szerkesztői üzenet. Berecz István borbélynak Érmihályfalva Sietünk kije­lenteni, hogy ön ellen — dacára, hogy minden valószi- ! nüség szerint a perköltség a nyakunkba szakad — Dr. j Kovács Lajos ügyvéd ur utján a sajtópert meginditot- í tűk. Megbocsájt, de hírlapi polémiába nem elegyedünk I Önnel, azért nem, mert mig Ön kiváló tudományát a i borotválás és tyukszemvágás terén szerezte, mi 16 évig j koptattuk érette az iskola padjait. — Hogy azonban ki- 1 váló tehetségeit még_ jobban fejleszthesse, égy jó ta- ■ nácscsal szolgálunk Önnek. Olvasgassa kedves mester a 1 görög mithoszi olvasmányokat. Rendkívül tanulságos I dolgok ezek. Különösen van egy közöttük : A cime : „Az oroszlán és a szamár “ Megjegyezni kívánjuk azon- j ban azt, hogy mi hírünké* Ön felett magasan áló két úriembertől kaptuk, akik derék, tisztességes iparosok és j tagjai az érmihályfalvai tüzoltóegyesületnek. u Székelyhid. A több termelés kérdéséhez. Mezőgazdaságunk visszafejlődéséről megdöbbentő adatokat hallunk, nem ke- vésbbé illetékes férfiú szájából, mint Ma­gyarország földmiveiésügyi minisztere aj­kából. Nagyon szomorú és lesújtó tudni, hogy minél több nagyobb birtokot par­celláznak a földre éhes kis emberek fel- segitésére, Magyarország nemzeti terme­lése annál kisebb. Mióta ezer és ezer kis exz'stencia a maga földjén gazdálkodik, azóta sokkal kevesebbet termelünk, mint azelőtt, mig több volt a nagy birtok. Mi az oka ennek? Az az oka, hogy a kizgazdák még mindig a régi módi gazdálkodás mellett tartanak: a földből csak jövedelmet akar­nak kihúzni, mondhatjuk bátran kizsa­rolni, hogy a föld évröl-évre kevesebbet termel s ide-tova elkövetkezik, amit egy tudós mezőgazda, Cserháti Sándor, kinek szobrát a napokban leplezik le Magyar­óvá rótt, évek előtt megjövendölt, tudni­illik Magyarország gazdasági csődje. A helyzet az, hogy Németországban egy holdon átlagosan 6 méter mázsával, Ausztriában pedig 3 métermázsával ter­melnek egy holdon átlagosan több gabo­nát, mint nálunk. A mi hazánkban is van hektáronként 23 — 27 métermázsás búzatermés. Mezőhegyesen, a Debreczeni Gazdasági Akadémia gazdaságában játszva elérnek annyit, de mi az országos számvetések szerint, ha a kis földön gazdálkodó viszont holdanként négy vagy hat métermázsát arat már közepes ered­ménynek tartjuk. — Ezelőtt mi annyi földön, amennyien ma kalászost terme­lünk, többet arattunk. Józan számitás mellett annak kellett volna bekövetkeznie, hogy ezer meg ezer földesgazda a bol­dogulás révébe jutván, vélük az országos jólét, a nemzeti vagyon gyarapszik. És nem igy van. A kisgazdák számának sza­porodása a nemzeti vagyont apasztja, mert a magyar föld nem terem annyit, mióta ezer meg ezer kisgazda ekéje szántja, mint azelőtt. Micsoda merész állítás ez? Hogyan lehet ezt bebizonyítani ? Nem is kell bizonyítani. A kisgazda földje évröl-évre kevesebbet terem. Nem minden kisgazdáé, mert ebben is van hála Istennek kivétel; de annak a kisgaz­dának a földje, aki azt hiszi, hogy a föl­det elég megszántani, a magot elvetni, beboronálni, learatni és elcsépelni: de nem hell okszerűen mivelni, helyes vetés­forgót alkalmazni, kalászost, kapást, takar- j mánynövényt változatosan termelni, a ta­lajnak jó élőmunkát adni, de legfőképpen gazdagon trágyázni! Ugyan nyílnék már fel a szemünk! Nézzünk el egy nagybirtokra. Hiába tar­tanának-e annyi jószágot? Oktalanságból fordítanak oly nagy figyelmei a trágya­kezelésre ? Tékozlásból veszik a műtrá­gyát? Ostoba újításból javítják földjüket zöldtrágyázással? Mért választják a vető­magot ki oly nagy gonddal? Miért vesz- szük sokszor másutt drágán is ha jobbra akadunk ? Némelyik nemesíti magját, gondosan kiválasztja a bötermő kalászo­sokat s ezeket szaporítja. Mindez a pepe- I cseles költséges, mert napszámos ember hajtja ezeket a nagybirtokon végre és mégis megteszik. De azután másképpen is aratnak. A kisgazda az efélékre ilyene­ket mond: a galamb is odaszáll, ahol több galamb van; úgy van az az Isten áldásával is ! Pedig dehogy van úgy. Csak a szemünket nyissuk ki. Van mindenki­nek községében, — legyen érte hála a magyarok Istenének, mert ezek vannak hivatva példájukkal hazánk sorsát meg­változtatni, — vannak kisgazdák, akik gazdasági lapot, gazdasági könyvet olvas­nak, néznek, látnak, tanulnak, ujitanak, egy-egy gazdasági eszközt megvenni nem gyávák, évröl-évre több, jobb állatot tar­tanak ; évröl-évre több gondot fordítanak kincses bányájukra, a trágya gödörre. Ezeket lessed, nézzed felebarátom. (Ta­nulj serényen és ne engedj el egy napot sem tanulás nélkül.) A földmivelés tudo­mány. Ahogy apáink gazdálkodtak, annál mi meg nem maradhatunk. Ha a népek világversenyében utolsók (erkölcsileg és anyagilag is utolsók) nem akarunk lenni, akkor nekünk csak egy jelszavunk lehet: Előre ! Termeljünk többet! Érmelléki gazda. Töprengés.­Gyötrő szenvedés, undok zsarnokság, Miért él még az átkozott földön ? Miért küzd az itt, aki halni vágy ? Akinek ez élet: penészes börtön ? Milliók kínja, rémes sóhaja Hallatszik régen e zord világon, Vigaszt nékik a sírnak mélye ad, Vagy egy nyugtató, eltűnő álom. Miért szenved az, miért nem boldogul, Ki a gonoszok ellen küzd, fárad ? Jut néki bilincs, tövis — korona .. . S a gaz zsarnok kap kincseket, várat. .. Miért nem zugó vihar a lelkem, Mély elsöpörné a nép szennyeit? Hogy ne hallhatnék zord zarnokságról, Szeretet helyett ne bűn lenne itt . . . Nem, nem maradhat soká e földön A gonoszságnak undok szelleme, Isten, légy vélünk, hogy ha majd küzdünk, Te benned bízva, bátran ellene. Kovács Zoltán. Halálozás. Súlyos csapás érte Cseh Ferenc nyugalmazott székelyhídi tanítót. Felesége sz, Tóth Vilma élete 39 évében boldog há­zasságuk 7-ik évében, hosszas szeuvedés után kedden este elhunyt. Temetése julius hó 1-én folyt le nagy részvét mellett. Községházáról. Váry Árpád székelyhídi segédjegyző, szabadságáról hazaérkezett és

Next

/
Thumbnails
Contents