Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)
Érmellék, 1914-07-04 / 27. szám
2-ik oldal. •ÉRMELLÉK 1914. julius 4. 27-ik szám a belügyminiszterhez intézendő feliratot elkészítse és szervezve a küldöttséget, mely azt a miniszternek átadja. Úgy a szervező, valamint a végrehajtó bizottságba beválasztották Jakab Rezső érmihályfalvai főjegyzőt is. Jegyzőválasztás. Szombaton ellették meg Ottományban a jegyzőválasztást, amelynek le- fólyása hasonlított egy képviselőházi gyűléshez. A választó közönség ugyanis Fábián Bertalan érmihályfalvai adóügyi jegyzővel óhajtotta az állást betölteni, azonban elnöklő főszolgabíró — ismeretlen okokból — Fábiánt nem jelölte, s az állásra csak Szebeni József éradonyi jegyző mellett egy szalacsi segédjegyzőt jelölt, aki azonban a pályázattól visszalépett, s igy Sz'ebenit egyhangúlag megválasztott jegyzőnek jelentette ki. A választók látván azt, hogy óhajtásuk nem teljesülhet, a jelölés után egyszerűen kivonultak a községházáról és elnöklő főszolgabíró egy taggal a vyülésteremben maradván, a választás eredményét annak jelentette ki. Úgy haljuk a választók a választást felebbezéssel támadják meg. Magánvizsgálat. Vasárnap junius 28-án vizsgázott magánúton Benedek Ágién, Benedek Zoltán leánykája az I. osztályból kitűnő eredménnyel. A vizsgálaton jelen voltak : Benedek Zoltán és neje, Rőth Adolf az első osztály tanítója és Blum Sámuel ig. tanító. Nyilvántartói állás. Az újonnan szervezett birtoknyilvántartói állásra egyedül Szekan Ferenc kézbesitő-irnok adta be pályázati kérvényét. Mindenféle elsőrendű fűszer és csemege áruk, a legjutányosabb és szolid kiszolgálás mellett, Koch Gézánál megrendelhetők. Telefon 27. Telefon rendelést azonnal házhoz küldök. Jégverés, Hétfőn délután Istenítélet vonult keresztül Érmihályfalva, Érsemlyén és Gá- lospetri községek határán. Előbb óriási zápor eső esett, melyet galambtojás nagyságú jég követett, a mely teljesen tönkretette^ a határ egy részét. Reméljük, hogy a biztositó intézetek, a hol a termények biztosítva voltak, haladéktalanul megteszik az intézkedést a kár felbecslése iránt és méltányolva a nehéz gazdasági viszonyokat, a gazdák teljes megelé gedésére fogják felbecsülni a károkat. Tisztátlan mészáros. A szalacsi csendőrség feljelentést tett Ehrenfeld Mihály mészáros ellen, akinek üzletében a vizsgálat alkalmával a legnagyobb tisztátlanság mellett hite- lesitlen súlyokat talált, amelyet az illető a kiméréshez rendesen felhasznált. Renitenskedö gazdálkodók. A szalacsi csend- őrség már több alkalommal figyelmeztette az ottani gazdálkodókat, hogy az udvarokon felgyülemledett trágyát hordják ki. A gazdák ügyet sem vetettek a figyelmeztetésre, amelynek a következmóűye az lett, hogy a csend- őrzég több gazdát feljelentett a szolgabirói hivatalhoz, ahol szigorú megbüntetésüket kérte. Betörés. Csütörtökön éjjel ismeretlen tet- tettesek betörtek Vonna György csizmadiamester Erdőalja-utcai házába, a honnan ru- nemüket loptak el. A tetteseket a csendőrség nagy eréllyel nyomozza. Árkok tisztítása. Dobozy Kálmán főszolgabíró rendeletet adott ki, az összes járási köz- j ség elöljáróságoknak, hogy az állami és törvényhatósági utak mellett levő árkok haladéktalan kitakarításáról gondoskodjanak. Elfogott csirke tolvaj. Rátonyi József vasúti postásnak eltűnt 20 drb tyúkja. Másnap reggel Somogyi Imre — a szárnyasok iránti ragaszkodásáról közismert egyén — tyúkot árult a vasúti állomáson és merészsége anyira terjedt, hogy felajánlotta azokat megvételre Rá- tonyinak, akitől ellopta őket. Rátonyi reá ismert a tyúkra és a csendőrség segélyével lefülelték a tyukászt, akit — minthogy lelkiismeretet már több rendbeli hasonló lopás terheli — átadták a székelyhídi kir. járásbíróságnak. A csendőrség most a legnagyobb eréllyel nyomoz az orgazdák után, akiknek Somogyi rendes udvari szállítójuk, de őket elárulni nem akarja. Villámcsapás. Múlt hó 25-én Albison a villám beleütött Szabó József házába, amely a benne levő összes bútorzattal porrá égett. Az épület biztosítva volt, de az ingóság többi része ősi magyar szokás szerint biztosítatlanul maradt. Szerkesztői üzenet. Berecz István borbélynak Érmihályfalva Sietünk kijelenteni, hogy ön ellen — dacára, hogy minden valószi- ! nüség szerint a perköltség a nyakunkba szakad — Dr. j Kovács Lajos ügyvéd ur utján a sajtópert meginditot- í tűk. Megbocsájt, de hírlapi polémiába nem elegyedünk I Önnel, azért nem, mert mig Ön kiváló tudományát a i borotválás és tyukszemvágás terén szerezte, mi 16 évig j koptattuk érette az iskola padjait. — Hogy azonban ki- 1 váló tehetségeit még_ jobban fejleszthesse, égy jó ta- ■ nácscsal szolgálunk Önnek. Olvasgassa kedves mester a 1 görög mithoszi olvasmányokat. Rendkívül tanulságos I dolgok ezek. Különösen van egy közöttük : A cime : „Az oroszlán és a szamár “ Megjegyezni kívánjuk azon- j ban azt, hogy mi hírünké* Ön felett magasan áló két úriembertől kaptuk, akik derék, tisztességes iparosok és j tagjai az érmihályfalvai tüzoltóegyesületnek. u Székelyhid. A több termelés kérdéséhez. Mezőgazdaságunk visszafejlődéséről megdöbbentő adatokat hallunk, nem ke- vésbbé illetékes férfiú szájából, mint Magyarország földmiveiésügyi minisztere ajkából. Nagyon szomorú és lesújtó tudni, hogy minél több nagyobb birtokot parcelláznak a földre éhes kis emberek fel- segitésére, Magyarország nemzeti termelése annál kisebb. Mióta ezer és ezer kis exz'stencia a maga földjén gazdálkodik, azóta sokkal kevesebbet termelünk, mint azelőtt, mig több volt a nagy birtok. Mi az oka ennek? Az az oka, hogy a kizgazdák még mindig a régi módi gazdálkodás mellett tartanak: a földből csak jövedelmet akarnak kihúzni, mondhatjuk bátran kizsarolni, hogy a föld évröl-évre kevesebbet termel s ide-tova elkövetkezik, amit egy tudós mezőgazda, Cserháti Sándor, kinek szobrát a napokban leplezik le Magyaróvá rótt, évek előtt megjövendölt, tudniillik Magyarország gazdasági csődje. A helyzet az, hogy Németországban egy holdon átlagosan 6 méter mázsával, Ausztriában pedig 3 métermázsával termelnek egy holdon átlagosan több gabonát, mint nálunk. A mi hazánkban is van hektáronként 23 — 27 métermázsás búzatermés. Mezőhegyesen, a Debreczeni Gazdasági Akadémia gazdaságában játszva elérnek annyit, de mi az országos számvetések szerint, ha a kis földön gazdálkodó viszont holdanként négy vagy hat métermázsát arat már közepes eredménynek tartjuk. — Ezelőtt mi annyi földön, amennyien ma kalászost termelünk, többet arattunk. Józan számitás mellett annak kellett volna bekövetkeznie, hogy ezer meg ezer földesgazda a boldogulás révébe jutván, vélük az országos jólét, a nemzeti vagyon gyarapszik. És nem igy van. A kisgazdák számának szaporodása a nemzeti vagyont apasztja, mert a magyar föld nem terem annyit, mióta ezer meg ezer kisgazda ekéje szántja, mint azelőtt. Micsoda merész állítás ez? Hogyan lehet ezt bebizonyítani ? Nem is kell bizonyítani. A kisgazda földje évröl-évre kevesebbet terem. Nem minden kisgazdáé, mert ebben is van hála Istennek kivétel; de annak a kisgazdának a földje, aki azt hiszi, hogy a földet elég megszántani, a magot elvetni, beboronálni, learatni és elcsépelni: de nem hell okszerűen mivelni, helyes vetésforgót alkalmazni, kalászost, kapást, takar- j mánynövényt változatosan termelni, a talajnak jó élőmunkát adni, de legfőképpen gazdagon trágyázni! Ugyan nyílnék már fel a szemünk! Nézzünk el egy nagybirtokra. Hiába tartanának-e annyi jószágot? Oktalanságból fordítanak oly nagy figyelmei a trágyakezelésre ? Tékozlásból veszik a műtrágyát? Ostoba újításból javítják földjüket zöldtrágyázással? Mért választják a vetőmagot ki oly nagy gonddal? Miért vesz- szük sokszor másutt drágán is ha jobbra akadunk ? Némelyik nemesíti magját, gondosan kiválasztja a bötermő kalászosokat s ezeket szaporítja. Mindez a pepe- I cseles költséges, mert napszámos ember hajtja ezeket a nagybirtokon végre és mégis megteszik. De azután másképpen is aratnak. A kisgazda az efélékre ilyeneket mond: a galamb is odaszáll, ahol több galamb van; úgy van az az Isten áldásával is ! Pedig dehogy van úgy. Csak a szemünket nyissuk ki. Van mindenkinek községében, — legyen érte hála a magyarok Istenének, mert ezek vannak hivatva példájukkal hazánk sorsát megváltoztatni, — vannak kisgazdák, akik gazdasági lapot, gazdasági könyvet olvasnak, néznek, látnak, tanulnak, ujitanak, egy-egy gazdasági eszközt megvenni nem gyávák, évröl-évre több, jobb állatot tartanak ; évröl-évre több gondot fordítanak kincses bányájukra, a trágya gödörre. Ezeket lessed, nézzed felebarátom. (Tanulj serényen és ne engedj el egy napot sem tanulás nélkül.) A földmivelés tudomány. Ahogy apáink gazdálkodtak, annál mi meg nem maradhatunk. Ha a népek világversenyében utolsók (erkölcsileg és anyagilag is utolsók) nem akarunk lenni, akkor nekünk csak egy jelszavunk lehet: Előre ! Termeljünk többet! Érmelléki gazda. Töprengés.Gyötrő szenvedés, undok zsarnokság, Miért él még az átkozott földön ? Miért küzd az itt, aki halni vágy ? Akinek ez élet: penészes börtön ? Milliók kínja, rémes sóhaja Hallatszik régen e zord világon, Vigaszt nékik a sírnak mélye ad, Vagy egy nyugtató, eltűnő álom. Miért szenved az, miért nem boldogul, Ki a gonoszok ellen küzd, fárad ? Jut néki bilincs, tövis — korona .. . S a gaz zsarnok kap kincseket, várat. .. Miért nem zugó vihar a lelkem, Mély elsöpörné a nép szennyeit? Hogy ne hallhatnék zord zarnokságról, Szeretet helyett ne bűn lenne itt . . . Nem, nem maradhat soká e földön A gonoszságnak undok szelleme, Isten, légy vélünk, hogy ha majd küzdünk, Te benned bízva, bátran ellene. Kovács Zoltán. Halálozás. Súlyos csapás érte Cseh Ferenc nyugalmazott székelyhídi tanítót. Felesége sz, Tóth Vilma élete 39 évében boldog házasságuk 7-ik évében, hosszas szeuvedés után kedden este elhunyt. Temetése julius hó 1-én folyt le nagy részvét mellett. Községházáról. Váry Árpád székelyhídi segédjegyző, szabadságáról hazaérkezett és
