Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)
1914-08-01 / 31. szám
4-ik oldal KÖZÉRDEK 1914. augusztus 1. 31-ik szám. Megérkeztek "rel4‘ a legszebb gramofon-újdonságok Lilienfeld Sándor rés* ttube' Nagykároly, Nagypiac. Aranyeső, Cigányprímás, Buksi, 2angó stb. Egy lemez ára 2 korona 50 fillér. 3 d-arstTo lemez ^rétéinél 200 d.axa,"b tij. Ingben. HÍREK A nagy károlyi kávéházakra rossz idők járnak. Sok a kiadás, nem megy az üzlet. Az idők oly mizeráblisak, hogy a vendég nemhogy nem pezsgőzik, de — rémes lecsúszás! már kocsis bornál tart és hazárd játékot nem is játszanak a kávéházban. A vendég egyáltalán nem költ, ellenben sok az igénye. Olcsó szórakozást keresnek, sakkoznak és dominóznak. Mások elfoglalják az asztalokat sorra és egy feketekávé mellett olvassák lapokat és gibicelnek. A rossz gazdasági viszonyok miatt a kávéházi vendégek egy részének nincs dolga, sok az idejük, mit csináljanak ? Órahosszát ülnek a kávéházban, délelőtt egy pohár sör, egész délután egy feketekávé mellett — néha még a nélkül is — és olvassák a „Pesti Hirlapu-tól kezdve az összes lapokat, egészen az „ stökös“-ig. A kávésok jeremiádókat sírnak a hírlapi kérdésről. Azt állítják, hogy mennél gyalázatosabban megy az üzlet, annál többe kerülnek a lapok. A vendégek már nem elégednek meg a fővárosi napilapokkal, de sport, divat és Isten tudja milyen lapokat kívánnak. Egyik kávés azt állítja, hogy a hírlap számlája 1000 koronával haladja meg a múlt évi kiadását. A jeremiádák közölt van a cigánykérdés is. Minden kávésnak olyan drága pénzében van a cigány, hogy az a jobb viszonyok mellett sem fizetödik ki. A cigány diktál a kávésnak. A kávéházi zene teljesen elmúlt és a cigányoknak is élni kell. A kávésok most azzal foglalkoznak, hogy kötelezzék a cigányokat az esteli zene megtartására és ezzel szemben ők maguk honorálják őket. Beszüntetik a tányérozást, ellenben este 9-töl éjjel két óráig behozzák az esteli árakat, amelyek valamivel magasabbak lennének ételnél és italnál, kávénál, mint a nappali árak. így talán a kávésok is több bevételhez jutnának és a közönség is jobban jön ki, mert inkább fizet mindenki pár fillérrel többet egy feketéért, mint sem egy este ötször adjon a cigánynak. Hát ez egészen helyes dolog. Elvégre a kávésnak is élnie kell éppen úgy, mint a cigányoknak. A kávéházba járó közönség megszokja ezt is, mint megszokta annak idején a pícoló árának felemelését. De . . . talán helyesebb lenne a kávésok részéről — a közönség zsebére való rendelkezés előtt — gondoskodni az első fökellékről, a pontos jó kiszolgáltatásról. Mert a mostani mizeráblis kiszolgálás mellett, elmegy azoknak is a kedve a kávéházba járástól, akik az esteli picoló nélkül aludni sem lennének képesek. özvegységének 40-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó évi julius hó 26-án elhunyt. Temetése folyó évi julius hó 28-án délután 4 órakor folyt le nagy részvét mellett. Elnökválasztás. A hetek óta tartó folytonos korteskedésnek meg lett az eredménye. A vármegyei gazdasági egyesület julius hó 30-iki gyűlésén — jóllehet az alelnökök közöttük Csaba Adorján főispán is, a lázas napokra való tekintettel a választó gyűlés elhalasztását hozták javaslatba, sőt ezt a lapokban közé is tettek — a berendelt zabo lázatlan mezei had, megválasztotta elnökül: Szuhányi Ferenc cser.geri földbirtokost. A választás azonban jogtalan lefolyású volt és igy még kérdés, hogy ki is lesz hát a gazdasági egyesület elnöke ? ! ?! A biztosítási kötvény szerint ha a biztosított csatában, ütközetben, egyáltalában hadi szolgálatban, vagy az ott kapott sebek következtében hal el. A cs. és kir. közös hadsereg, a m. kir. honvédség, a cs. kir. Landwehr kötelékébe és a népfölkelós első vagy második osztályba tartozó nem hivatásos katonák életbiztositása pótdij nélkül a háború veszélyeire is kiterjed, az ide vonatkozó feltételek mellett. Ezen feltételek, valamint az erre vonatkozó bővebb felvilágosítások megtudhatók a Nagykárolyi Önsegélyző Népbanknál, mint az Clső TPagyar Ált. Biztosító Társaság főügynökségénél, Krónikás. Személyi hírek. Péchy István vármegyei főjegyző, Mangu Béla első aljegyző, Luby László és Gyene Pál árvaszóld ülnökök szabadságidejük megszakítása mellett állomáshelyükre hazaérkeztek. Uj királyi tanácsosok. A királyi kegy legutóbb két ismerős nagykárolyi volt tisztviselőt tüntetett ki. Nagy Gergely brassói és Hegedűs Ferenc nagyenyedi pénzügyigazgatók ugyanis megkapták a királyi tanácsosi címet. Gyászosét. Egy köztiszteletben álló nagykárolyi matróna haláláról értesültünk, özv. Klie Antalnó szül.Gindele Jozefa, életének 72-ik, Előléptetés a nagykárolyi pénzügyigazgatóságnál. Hetey Zoltán dr. nagykárolyi pénzügyi segódtitkárt a pénzügyminiszter pénzügyi titkárrá léptette elő. Államsegély tagosításhoz. A m. kir. földmi- velésiigyi miniszter a tagosítással kapcsolatos vizlecsapolási munkálatokra Szamosdob község részére 10,000, Nántü részére 3000 kor. államsegélyt engedélyezett. Választás és megbízatás. A tiszavidéki ág. hitv. ev. egyházmegye Szatmáron folyó hó 21-én tartott közgyűlése az egyházmegyei számvevőszék rendes tagjává egyhangúlag Redei Károly nagykárolyi evang. leikészt választotta meg. Ugyancsak őt egyhangúlag megválasztotta, illetve kiküldte az egyházmegye képviselőjeként az egyházkerületi — püspökség! — közgyűlésre rendes tagul. Postakezelönöi szakvizsga. Ajaki Ottilia — Ajaky János domahidi gör. . kath. magyar esperes leánya — a posta és távirdakezelői szakvizsgát — a nagyváradi posta- és táv- irdaigazgatóság előtt — kitüntetéssel letette. Kivándorlás. A in. kir. belügyminiszter f. hó 27-étől kezdődőleg eltiltotta az 52 éven aluli férfiak kivándorlását. Az elmúlt hónap statisztikája már kedvezőbb az eddigieknél, j Útlevelet kért julius hónapban 239, nyert 212 egyén. Visszavándorolt 78 magyar, a j kik között alig sgy pár nő szerepel a kimutatásban. Úgy látszik jó dolguk lehet az asszonyoknak a szabadság földjén, mert elvétve egy kettő jön vissza belőllük. Lesz-e moratorium? Az 1912. LXIII. t.-c. a háborúra szóló kivételes intézkedésekről általános felhatalmazást ad a kormánynak, hogy a pénzbeli követelések érvényesítését bizonyos időre eltilthassa, illetve bírói utón való érvényesítésüket, meg ne engedj«. Az úgynevezett moratóiiumra vonatkozó intézkedés szószerinti szövege ez: — A minisztérium a magánjogi követelések étvényesitése tekintetében — ideértve a váltókövetelések érvényesítését is — további a polgári peres és nem peres eljárás s általában a polgári igazságszolgáltatás, végül a jegybank ügylete tekintetében rendkívüli intézkedéseket is tehet s evégből a fennálló törvényektől eltérő intézkedéseket is állapíthat meg. — A moratórium elrendelésének a váltókövetelésekre ; vonatkozólag van a legnagyobb fontossága, miután háború esetén a váltóeljárás gyors foganatosítása nehéz, sőt lehetetlen. Az egyéb peres ügyeknél a moratóriumot az a körülmény teszi szükségessé, hogy a bírósági eljárást a háború eseményei meggátolják és a hadi szolgálatra igénybe vett egyéneket különleges oltalomban kell részesíteni. Különösen abban a tekintetben, hogy az ilyen egyének ellen való végrehajtási eljárás csak biztosítási jellegű legyen. Természetes, hogy a moratórium elrendelése nem feltétlenül szükséges mindjárt a mozgósítással egyidejűleg, különösen nálunk egy kultur államban, mi- I után előnyös hatásai mellett meg van az a lehetőség is, hogy a gazdasági életet esetleg megzavarja. A bankok, kereskedők és tőkések ugyanis biztosan számítanak olyan követelések behajthatóságára, amelyek a moratórium elrendelése esetén elmaradnak. Éljen a háború! A háborús hangulat nálunk is visszhangra talált. Az egyetemi ifjúság kezdeményezésére kedd este a nyolc órai gyorsvonat előtt egy kisebb tömeg gyülekezett össze és éltette a háborút és a királyt. A tömeg mindig nagyobb és nagyobb lett, került hamarosan egy zászló is és zászló alatt megindult a tömeg a város felé. Első útja a városháza elé vitte, ahol a Hymnusz, a Szózat eléneklése után a honvód- és esendőrlaktanya elé mentek hazafias harci (dalokat énekelve és éltetve a honvédséget. A tömeg ekkorra már hatalmas lett és innen Konc alezredes, zászlóalj-parancsnok lakásához vonult, éltetve a háborút és abeu- golva a szerbeket, az alezredest kivánta volna hallani, de az nem volt otthon. A tömeg még nagyobb lett, csatlakoztak hozzájuk a városbeli iparosok és kereskedők és igy a vármegyeház elé vonultak. A vármegyeház erkélyéről Kálnay Gyula beszédet intézett a néphez — kijelentette, hogy megtörtént a hadüzenet, melyet a tömeg lelkesen megéljenzett. — Voltak még Debreczeni István polgármester és Adler Adolf függetlenségi pártelnök háza előtt, de ezek nem voltak otthon.
