Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)

Érmellék, 1914-07-25 / 30. szám

1914. julius 25. 30-ik szám

ÉRMELLÉK

3-ik oldal.

A kis fiú elesett, de lezuhant Masztán is. Az esés folytán a kis Béla súlyos sérüléseket szenvedett, fején a bőr leszakadt és a kerék oldalán is sérüléseket ejtett. Az első orvosi segélyt dr. Klein Jenő nyújtotta a sérültnek, aki bevárta a sebet és szülői gondos ápolása mellett bizonyára egy hónap alatt fel is épül. Az elgázolás ügyében a hatóság megindította a vizsgálatot.

Tűz. Szerdán délután elégett Érsemjénben Salamon Vilmos 1240 kereszt gabonája. A tűz okának kiderítése tárgyában, nagy erély- lyel nyomoz a csendőrség.

Községi marhakezelési szabályrendelet. Ér- mihályfalva község képviselőtestülete 38/192. határozatával kimondotta, hogy a község érvényben levő marhalevél kezelési szabályrendeletét módosítani nem akarja. A határozat felebbezés folytán a belügyminiszter elé került, a ki utasította a vármegye törvényhatóságát, hogy ebben a kérdésben újabb határozatot hozzon. A véghatározatban utasítást ad ■a miniszter egy uj szabályrendelet alkotá- tására nézve, illetőleg a régi szabályrendelet egyes §-ai törlésével egy teljesen kifogástalan szabályrendelet alkotására.

íe.nyészállatok beszerzése. Biharvármegye törvényhatósága 1913. évi junius 11-én hozott határozatával a tenyészállatok beszerzésére vonatkozó 4800 kor. költségvetési tételt törölte azzal az indoklással, hogy ezek a -költségek kizárólag a közös tenyészállatot ttartó gazdákat terhelik. Az ügy, a képviselő- testület felebbezése folytán, a közigazgatási bíróság elé került, a mely elutasítva a kép viselőtestiilet panaszát és jogerős határozatával kimondotta, hogy az apaállatok beszerzési és tartási költségeit nem a községi pénztár, hanem az állattenyésztésben résztvevők tartoznak viselni. A közigazgatási bíróság határozata a. kisgazdáknak teljesen lehetetlenné fogja tenni az állattenyésztést és a virágzásnak indult állattenyésztés teljesen meg fog szűnni Ér- mihályfalván.

Mindenféle elsőrendű fűszer és csemege áruk, a legjutányosabb és szolid kiszolgálás mellett, Koch Gézánál megrendelhetők. Telefon 27. Telefon rendelést azonnal házhoz küldök.

i

——————— M .................................

' ----------------------------------------------------------- 1

Szé

kelyhid.

Jfiin ft >

■a bírói és ügyvédi talár. Nem igen lehet ugyan még róla hallani semmit, részemről nem is hinném, amíg nem látnám, de olvasom és amit a lapokban olvasok, azt majdnem mind elhiszem. Ki hinné el, ha mi magunk nem ?

Valami nagyszerű dolognak képzelem én azt a talárt, amint délcegen fog feszülni bírón, ügyvéden, ügyészen egyaránt.

Mert bizonyos, hogy feszülni fog, hiszen a \ mai divatos világban el sem képzelhető, hogy a talár viselői ne adjanak valamit a divatra és ne ehhez alkalmazkodjanak a talárviseletnél, hogy csak egy idomtalan, formátlan talárt viseljenek.

Nem, bizonyára nem. Lesz majd testhezálló talár, kivágott talár, reform talár és a divat királyai tudják még jobban, hogy miféle talár.

Varrónők szalonokat fognak felállítani, divatlapok fognak mogindulni, amelyek hozni fogják a talárviselet hótesz nuvóteszeit.

— Az enyém Pacpuet-töl való Párásból — fog dicsekedni a sikkes biró.

— Én Szidinél dolgoztatok Budapesten — feléli rá a flancos.

Nagy szégyenkezve hallgat, aki csak Székely- hídon csináltatja a kosztümjét, mig háziasságával dicsekszik az, aki otthon, házilag ' készítteti el a talárjait.

Elképzelem, amint a székelyhídi kir. ügyész oldalt, kacéran felfogja talárját, amely alól kivillog igéző bokája (járásbiróknál idéző boka jön alkalmazva) s mivel nem lehet már csak úgy találomra beszélni, igy fogja végezni nagyhatású vádbeszédét:

— Taláromra mondom, tek. bíróság, hogy az elvetemült vádlott halált érdemel.

— Jól kösse fel a talárját a vád igen tisztelt képviselője, — mondja jogi érvekkel dúsan felszerelt beszédében a védő, miközben talárja ujjába törli védence ártatlanságának tudatában hullajtott könnyeit.

De visszatérve a divatra, sikerült hirtelenjében összeállítani nehány ügyes divatmintát, amelyre nézve a szerzői jog nem tartatik fenn.

A bírók talárján például igen tetszetős lenne némi disz, mondjuk: előléptetési allűrök a mellrészen.

Jegyzőknek igen jól állana a talár feltűnő helyén viselendő türelmi folt, amely viselendő mindaddig, amíg a bírói kinevezés megérkezik. Hosszú, ősz szakáll a türelmi folthoz viselve lesz.

Per tárnokoknak bő, lezser otthonka lenne ajánlatos.

Vállópörben dolgozó bírák a taláron oldalt választékot viselnek : ágytól és asztaltól elválasz- tékot.

Sommás bírák talárjához ajánlatos anyag: a perkál, leginkább sommás perkál.

Telekkönyvi tisztviselők talárján alkalmazni lehet dns zálogjog előhimzéseket matyó módra.

Irodatisztek, Írnokok, dijnokok könyökben madeira-likat, esetleg máslikat viselnek, amit azonban kezd kiszorítani a hasított talár.

A sujtás és zsinór teljesen mellőzendő a tisztviselők talárjáról.

A sujtás, mint egyszerű és szerény disz, átoksujtás formájában a végrehajtói taláron alkalmazandó, mig a zsinór a végrehajtást szenvedett által viselendő. Ez utóbbiban testhez álló, nyakban szűk viselet a divat.

A becsüs kettős fényezett újakkal hordja a talárt.

Ügyvédeknél mellben fegyelmi applikáció, hátrészen silentium komplikáció igen keresett modell, oldalt részvényspekidáció díszek erősen tartják magukat lombard csipkékkel.

Szövetek közül alkalmazni lehet kliensbört nyers formában, mellben ki-, illetve végrehajtó- kával, bár slilszerü anyag a Deákné vászna is.

Brókát nem ajánlatos, rnert egy brókát csak kétszer lehet mcgnyuzni. És ez nem kiadós.

Fiatalkorúak védői a hátidgombolós talárt xnselik, mig tömegyondnckok bő észsebbel dúsan ellátott talárban láthatók, ha a zöldbe kirándulnak. Vagy a csőidbe.

A jelen tervezet azonban tud menne liberor- j lizmus tekintetében a hivatalos tervezet határain.

Miért ne kapjanak az ügyfelek is talárt a j pénzükért ?

Az adósoknak például direkt jól állana a talár, persze gyolcsból, mert hiszen a nóta is azt mondja, hogy az adós, az adós, kinek a talárja gyócs.

Felperesnek pompásan állana az élőrészen némi előleg disz, a hátrészen hátullag kapcsok. |

Alperes mindössze egy testhez álló kötelet viselne a derekán, erre már törvényes intézkedés van. A felsőbíróságok ugyanis több ízben kimondották, sőt curiai dölvény is van rá hogy: alperes köteles. Ezenkívül viselik az összes perköltségeket, amelyeknek kiegyenlítése után a kötelet igen praktikusan használhatják fel önakasztás céljaira. Fa van a Stubenberg erdőben elég.

És a tanuk ? A derék tanuk ? Hiszen ők állandóbb alakjai a bíróságnak, mint maguk a bírák, ők ne kapjanak semmit, csak mindig az öt évig terjedhető fegyházat ? Nem, a sem mellőzendők. Részükre ajánlatos egyszerű, tanuk, de különösen az érmihályfalvai tanuk könnyen letehető, gyorsan felvehető talárka, minthogy sohasem tudni, melyik percben kerül rá a sor. Derékban hamis rajtacsipkék kitünően állanak a lelki üdvössséghez.

Az ember igazán csak igy látja, ha belemélyed a dolgokba, hogy milyen szép is lesz az a talárviselet.

Milyen szép lesz például a jelenet, amikor az ügyvéd, aki átalakíttatni adta a talárját, odafordul a kartársához:

— Ugyan, kollega ur, adja kölcsön a talár- sát egy tárgyalásra.

És a kollega ur tétováz, zavarba jön.

— Na és én? Talán meztelenül menjek haza ?

d.

Orvvá d ászaiért

ártatlanul elítélve.

Ujrafelvéteí egy jogerős Ítéletben. ITlikor * mezőőr tévedett???

Érdekes kérvényt intézett ifj. Végh Mihály érköbölkuti íöldbirtokos ügyvédje, dr. Biró Sándor utján, a székelyhídi csendőrség parancsnokságához.

A kérvényben előadja, hogy Komsa Imre 37 éves, református vallásu. poklosteleki lakos, a székelyhídi járási főszolgabíró, mint rendőri büntető bírónál 1913. kih. 229—1. szám alatt az 1883. XX. tt. c. 26. §-ába ütköző és minősülő vadászati kihágás miatt ellene folyamatban volt büntető ügyben, az 1943. julius hó 31-én tartott tárgyaláson, mint felesketett mezőőr a. hivatalos esküjére történt figyelmeztetésre a következőket adta elő: „Láttam, hogy f. évi; junius hó 14-én terhelt (t. i.. ifj. Végh Mihály) vadászfegyverrel járt egy másik ismeretlen társával raagánvádló (t. i. Tunyoghy Emil) lóheréjében, ahol nyulat kerestek,, melyet később magánvádló kondásai meg. is leltek. A lövést, melylyel az említett nyulat lelőtték, hallottam, de hogy melyikük lőtte- le, azt nem tudom. Mikor feléjük mentem^, az erdőbe, magánvádló erdőjébe, bemenekültek, de később, lL, óra múlva ismét a lóherére mentek a nyulat keresni. Ezt több napszámos és cseléi látta.

A rendőri büntető bíróság ezen tanúvallomás alapján, tagadásával szemben is, az 1883. XX t.-c. 26. § ába ütköző vadászati kihágásban itéletileg bűnösnek mondotta ki, melyet azáltal követett el, hogy Érköbölku- ton f. évi junius hó 14;én magánvádló (Tunyoghy Emil), földjén, annak engedélye nélkül vadászott, ezért u. u. §. alapján 3 napi elzárással helyettesítendő 50 korona pénzbüntetésre, fegyvereikobozásra Ítélte.

Ifj. Végh. Mihály ezen Ítélet ellen feleb- bezéssel élt ugyan,, de az célravezető nem volt s az ítélet már jpgerőssé vált.

Ezzel szemben — Végh állítása szerint — a való tényállás az, hogy nem ő követte el a vádban és ítéletben körülírt büntetendő cselekményt, hanem ifj. Erdei Sándor és Egeressi Imre érköbölkuti lakosok.

Ezen tényeket Keczeli Mihály, id. Végh Bálint, legifj. Végh Mihály, ifj. Erdei Sándor, Egeressi Imre, ifj. Boros * Imre mezőőr érköbölkuti és Lupócz János poklosteleki lakosokkal, tanukkal tudja bizonyítani.

Keczeli Mihály és id. Dormúny Elek tanuknak — Végh állítása szerint — arról van tudomásuk, hogy Komsa Imre nem őt, hanem id. Végh Mihályt és másokat gyanúsított a vádbeli vadászati kihágás elkövetésével ifj. Erdei Sándor, Egeressi Imre és Lupócz Jánosnak pedig arról is van tudomásuk, hogy nem ő, hanem a fentnevezettek követték el a vadászati kihágást.

Egyébként ifj. Erdei Sándor és Egeressi Imre egy nyomozás foganatosítása alkalmával az ismeretlen nevű járőr és hatósági tanuk előtt ezen tettüket; be is ismerték.

Ifj. Vágh Mihály kérte a nyomozás elrendelését és annak eredményéről az illető- kés székelyhídi kir, járásbírósághoz a jelentés megtételét.

Ha az ifj. Végh Mihály kérelmében felhozott indokok megfelelnek a valóságnak, akkor előáll az az eset, hogy Végh egy el nem követett kihágásért jogérvényesen meg lett büntetve, azért, mert a mezőőr eskü alatt tett vallomása nem felelt meg a valóságnak.

Az ügy fejleménye elé nagy érdeklődés’ sei né«ünk.

Személyi hirek. Kovásznay Marcelné úrnő a járás köztiszteletben álló főszolgabírójának kedves neje, két heti Karlsbádi üdülés után f. f. hó 22-én hazaérkezett. — Koresmáros Sándor kir. járásbiró szabadságáról visszatért. Az első tömegtárgyalás szerdán volt, amikor 42 sommás ügy került elintézésre.

Áthelyezés. A debreceni csendőrségi kerület parancsnoksága, báró Orbán Bodog csend-»