Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)

1914-07-18 / 29. szám

1914. július 18. 29-ik szám.

KÖZÉRDEK

5-ik oldal.

arra, hogy a két éves súlyos gazdasági helyzet, az ez évi gyönge tarmés anyira megviselte a gazdák fizető képességét, hogy a nehéz helyzet indokolttá teszi azt az elhatározást, hogy a kirendeltségektől vásárolt vetőmagvak árának megf'izeteserere kamat nélkül hosszabb halasztás adas -k. A rendelet, többek között intézkedik: ,,Oiy községek gazdakörök és magánosok rész re, akik a múlt év őszén, vagy a l’olyó év tavaszán a kirondelségtöl vetőmagvakat utólagos fizetési kötelezettség ellem-ben vásároltak s szorult helyzetük következtében tartozásukat a folyó évben egy/Hlalán nem, vigycsak terhes áldozatok mellett lennének képesek kifizetni egy évig terjedhető s legkésőbb 1915 évi oki. 1-én lejáró kamatmentes fizetési halasztást engedélyezek és felhatalma zom a kirendel Is get, hogy az az ily adósfeleinek vetőmag vételár ezimun fennálló tartozását indokolt esetekben a mondott időpontig meg- hosszabilsí’.“

Panasz a Pék utcáról. „Adtál uram esőt, de nincsen benne köszönet“, ennek a közmondásnak az igazságát érzik a Pék-utcai lakók is. Az uleit ugyanis lapunk félévi je- remiádai után, végre kikövezték, de elfeled keztek az úttest, mellé vizvezető árkot készi teni. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a kikövezett úttest mellett meggyülem ledett az esővíz és pocsolyává válva, dögle- tes bűzzel árasztja el a levegőt. Bizony a Széchenyi utca árkai helyett, jobb lett volna ennek az utcának a levezető árkát kikövezni, mert hát a Pék-utcán is épen úgy fizetik a városi pótadót, mint a Széchenyi, vagy Wes selényi utcán.

Ahol bizony mégis harangozlak. A ^szalmárme- gyei Közlöny“ Felsőbányáról az a hit kapta és e tud--siluis nyomán közli is, hogy „a felsőbányái k'-reszlény hi I felekezelek templomaiban mindonü 1 megkondu lak a harangok Ferenc* Ferdinand és hiivesu tömítése idején csak a szeretet válásnak lemp urnában, a rom. kath. templomban nem1'. 11 it a dolognak ilyen cél- zalos beállít.isa bi/.o iy bántó es kegyeletsérlö volna. De hír nem felel meg a valóságnak. A róni. kalli. templomban bizony harangoztak. Ugyan abban az időben, a temetés előtt való estén ahogy azt az ottani esperes illetékes egyház hatósága elrendelte. És ahogyan az egyházmegye minden templomában, öt politikai vármegyének kath. templomaiban törtmit. Kvarjuk iatársunk ismeri lojalitástól, hogy e bántó és ezélzato- hírrel szemben helyreigazitassal fog élni.

jelentette ki s ezután megalakította a választmány az országgyűlési képviselők választói öszeirását teljesítő küldöttségeket. Városunkban az első küldöttséghez megválasztattak: elnökké : Rubletzky Ignác, helyettes elnökké : Fiók Albert rendes taggá: Csernyi József, póttaggá: Fézer János, a második küldöttséghez elnökké Schifluck Károly, h. elnökké : Pénzéi Mihály, rendes taggá : Papp István, póttaggá : Oro-z Lajos.

Szabadságolási Gallasz Ödön járási számvevő f. hó 14-én kezdte meg 5 hétre terjedő szabadságidejét. Helyettese : Mihályka János számvevő gyakornok.

Táncmulatság. A nagykárolyi kath. legóny- egyosület 1914. július 26-án saját kerthe lyiségében, kedvezőtlen idő esetén zárt termeiben könyvtárának gyarapítására, zártkörű nyári táncmulatságot rendez. Belópti-dij: személyjegy 1 K 20 f., családjegy fi K (fi személyre). A tánc kezdete este 8 és fél órakor.

Uj bőrkereskedés

Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Nagykárolyban a Könyök-utca sarkán (Vadnay Llelka ui no házában) a inai modem kor igényeinek megfelelően felszerelt o o

bőr «cipőfelsőrész

kereskedést rendeztem be, mely hétfőn f. hó 29-én megnyílik. o o

Raktáron tartok nagy választékban mindenféle bőröket, cipész és csizmadia szakhoz szükséges kelléket, o o Mérték utáni felsőrész készítését jutányos áron vállalom. o o

BERSON gummi- sarok nagyraktár. A ii. e. közönség kegyes pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel o o

IEZ lein. T. borkereskedő.

Harc a mérki vadászterületért.

Egy sérelmes alispáni határozat. Valószínűién vaav bizonyára???

Dr. Koszorús levele, ügy helyben megjelenő, összeházasított végtelen hosszunevü ujságpapirosban, dr. Koszorús tollából egy levél jelent meg, amelyben az ügyészség felebbezésa dacára felmentett orvos védeke zik és újabb vádakkal lép fel Szabó Dezső csanálosi jegyző és sógornője ellen. Nehogy a közönség tévedésben legyen a dolog állásá ról; a való tényállás a következő: Dr. Koszorús és az „Az Újság“ szerkesztője ellen sajtóper folyik a budapesti kir. törvényszék előtt, amely főtárgyalásra vár. A Koszorűs- féle sajtóper pedig 8 hónapig hevert a deb- reczeni kir. ügyészségnél és ebben a kérdésben a vizsgálat még befejezve nincsen, amely sajtóperben dr. Koszorús kizárólag Szabó Istvánnéval kerül szembe. A levél közzététele miatt pedig hasonlóan sajtóper lett indítva a soknevü lap felelős szerkesztője ellen.

Egy nagykárolyi gimnazista halála. Egy szép reményekre jogoéitó itju haláláról értesültünk igaz részvéttel. Dukász Albert, a helybeli főgimnázium jeles téliéis -gü volt növendéke az elköltözöl!, kinek ez évben kel eti volna gimnáziumi tanulmányait befejezni. A jó előmenetelő és minta viseletű ifjú egy baleset következtében a gyulai állami közkórházba ke rült, hol egyik lábalejét amputálni kuliéit. A sikerült operáció dúcára az ifjú.élet mégis megszűnt. Aradmegyében, egyik nőleslvérénél hunyt el hétfőn a fiatal, alig tizenkilenc éves ifjú. Halálát özvegy édes anyja, nötestvérei, valamint Dukász Endre vendéglős és Dukász László szabómester fivérei gyászolják.

A nagykárolyi választók összeíró kiildötsége. Az J913. évi XIV ik törvényeik alapján újonnan alakított vármegyei központi választmány jul. 8-án lartolta első ülését Ilos- vay Aladár alispán elnöklete alatl. A tagok eskütétele után a választmányi megalakultnak

A f. évi május hó 2-án megtartott árlejtésen Mérk község területének vadászati jogát Láng István jómódú és különféle ipari ágakat folytató birtokos vette bérbe hat évre, ovi 801 korona bér mellett.

Az árverés alkalmával a vadászterület elnyeréséért a gróf Károlyi uradalom képviseletében versenyzett Simái Aladár uradalmi kasznár is, akinek azonban minden valószínűség szerint felebbvalóinak utasítását kellett követni és csak 800 koronát Ígért a vadász- területért.

Mérk község képviselőtestülete 1914. évi junius 18-án tartott gyűlésén utasitotta az elöljáróságot, hogy a szerződést hat évre a legtöbbet Ígérő Lang István földbirtokossal kösse meg.

Mikor a szerződés jóváhagyás végett fel lett terjesztve az alispáni hivatalhoz, ott egy szeiüen megsemmisítették a képviselőtestület határozatát és „valószinüleg“, „bizonyára“ indokolással utasították az elöljáróságot, hogy a bérleti szerződést a 800 kor. csekélyebb bér dacára a mérki uradalommal kösse meg.

Lang azonban nem nyugodott bele az alispáni határozatba és dr. Bolemann Márton ügyvéd utján panaszt adott be a közigazgatási bírósághoz.

A panasz érdekes indokolását az alábbiakban ismertetjük :

Az 1886, XXTI. t.-c. 120. §-a szerint a községi vagyon bérbeadása rendszerint csak nyilvános árverés utján eszközölhető. A bérbeadás, az árverés helyben hagyása a képviselőtestület joga, — az alispán ellenőrzési joga azonban kétségtelen. A községi vagyon bérbeadása nyilvános árverésen közérdekből történik. Az alispáni határozat jelen

esetben a közérdeket törvény által elérni kívánt módon nem támogatja.

Annak elbírálására, hogy bennem van-e kellő erkölcsi garancia, képesebbnek tartom a községi képviselőtestületet, mint az Alispán urat, a helyi viszonyok közvetlenebb ismereténél fogva. A képviselőtestület minden egyes tagja tudja, hogy nekem italmérési engedélyem, Mérk községben vendéglőhelyiségern van, tudják, hogy nekem szatócs-üzletem és trafik engedélyem van, tudják, hogy ón mészáros-iparos is vagyok. Ilyen körülmények között személyemben az anyagi és er kölcsi garancia megtalálható annyi, mint, amennyi egy vadászterület bérlőjétől megkívánható és úgy látszik a képviselőtestület ennyi erkölcsi garanciát bennem fel is talált, mert bérlőként elfogadott. Sőt ingó és ingatlan, azaz anyagi fedezetben is több található meg nálam, mint Siinai Aladár kasznár urnái.

Az alispáni indokolás egyéb része tarthatatlan. Joggyakorlat szerint árverési feltételként bevett olyan kikötés, hogy a vadászati kihágásért bűntett egyén a vadászati jog bérletét meg nem szerezheti, joghatály- lyal nem bír. Az alispáni határozat „magán“ társaságomnak előlegezi, hogy kihágásért büntetett egyénekből akarom megalakítani. Az alispáni határozat szerint Simái Aladárral azért is inkább megköthető a bérleti szerződés, meit én „valószinüleg“, vagy „bizonyára“ többed magammal akarom gyakorolni a vadászatot. A vadászterület bérlője az alispáni határozat szerint azért sem lehetek, mert ón a „hasznos és célszerű vadászatot nem tudom gyakorolni“, Ki hallott, ki látott inég ilyen árverési feltételeket ? 1 ? Ilyen árverési feltételek mellett megtartott és megkötött árveréseket, mind megszokták és meg is kell semmisíteni. A községi vadász- terület bérbeadásánál az árverési feltételek közzé fel nem vehető az a kikötés, hogy a község az árverelök között minden indokolás nélkül válogathat. Az Alispán ur határozata szerint mégis válogathat.

Ha az alispáni határozat indokai megái Iának, akkor a következő esetben az alispán egyszerűen kinevezhetné a vadászbérlőket. Az alispáni határozat az 1886. XXII. 12U. §-a szelleme ellenére Mérk község anyagi megkárosítását idézheti elő Az alispáni határozat szerint a legmagasabb ajánlat azért lett mellőzve, mert egy korona kiilömbsóg volt az utána következő legmagasabb ajánlat között. Az Alispán ur nem tudhatja, hogy az esetben ha Szimai Aladár nem áll meg 800 koronánál, én milyen összeg erejéig árverezek. Szóval, ha árlejtés utján kell Szimai Aladárnak azt a vadászbórletet megszerezni mindenáron, — már pedig elvitathatatlan, hogy az árlejtés a szerzés rendes, •törvényes útja, akkor a külömbség nem egy korona, hanem egy pár száz korona lehetett volna. Az alispáni határozat feltevései, úgy vélem, bizonyos rossz májú információn alapulnak, de valószinüleg és minden bizony- nyál informálódhatott volna az Alispán ur arról is, hqgv én a vadászterületért árlejtés utján, akkor fiOOO koronát is megadtam volna.

Hasonló alispáni határozat indokolásával ismételt esetekben megkerülése lehet a törvénynek és a község anyagi érdekeinek mellőzése.

Mert hiszen, aki olvassa az alispáni határozat indokolását, az megérzi, hogy az indokolás erejét az adn i, hogy az én ajánlatom 801 kor. Simái Aladár ajánlata pedig 800 kor. Ezen alispáni határozat nyomán veszedelmes precedens fejlődhetne ki. A községi lakosság a szó mindennapi értelmében „legtöbb igéret“-nek tekinti azt is, ha a legmagasabb ajánlat 10 fillérrel több, mint az azt megelőző. Kétségtelen, hogy jogászi felfogás szerint is megáll ez az okoskodás, de számtanilag is több 801 K, mint 800 K. Megtörténheti k ezután, hogy 8—LO ember a vadászterület árlejtéséhez kikiild egy megbi zottat, aki teszem fel, egy kasznár úrral szemben mindig 1 koronával igér többet, mint pl. az árlejtési jegyzőkönyv szerint én is. Én a kasznár ur 2ÖÓ K ás Ígéretére 201 K-l ígérek, mire a bérletet reám leütik. Igen, de jön az alispáni határozat, amelyben a va-