Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)
Érmellék, 1914-07-04 / 27. szám
4 AZ OTTHON 1914 AZ EGÉSZSÉG TEMPLOMA. A régi rómaiak s a görögök tudvalevőleg több istenben hittek s azok valamennyiének remeknél-remekebb templomokat építettek, melyekben az illető istenség oltára állott. A régi klasszikus remekművű szobrok itt adtak tápot a teremtő géniusznak, hogy csodásnál-csodásabb remekművekkel gazdagítsák a halhatatlan művészetet. A modern ember egyistent hívő templomot csak az Örökkön-Egynek állít. Ám szereti a régi mythoszt s a színes képek, melyek a régi klasszikus valláshoz fűződnek, még a legmodernebb ember lelkét is kellemesen érintik. Mármost, ha cikkünk címéül: „Az egészség templomát“ írtuk, nem a régi mythosz feltámadásának egyik megnyilvánulását akarjuk szóvá tenni, hanem a modern ember művészeEz öt évvel ezelőtt volt s azóta a fejlődés újabb bámulatos korszaka következett. A szentkirályi-utcai kis intézet hiába költözött át a vas-utcai óriási palotába, csakhamar az is kicsinek bizonyult, a jelentkezők számához elégtelennek s újból szükségessé vált a szentkirályiutcai telep, amelyen megépült a dr. Pajor szanatóriumának e kiegészítő része, maga is négy- emeletes, remek palota. Ennek a pompás épületnek a megnyitását bátran mondhatjuk a magyar kultúra ünnepének. Ahol a szenvedőket a gondoskodásnak ilyen pazarló bőségében részesítik, ott erős és emberséges kultúrának kell virágoznia. Mert a szórakozás számára ott is építenek nagyszerű palotákat, képpel, szoborral, márvánnyal ékeset, ahol a civilizációnak még csak a legkezdetén kevésbbé bemutatásra. Ismerik Budapesten, az egész országban, de sőt a külföldön is és éppen nem tartozik a ritka esetek közé, hogy kiváló bécsi professzorok is az intézet nagyszerűen felszerelt operáló termeiben végezzenek el egy-egy műtétet. Amikor a nemzetközi orvoskongresszus alkalmával Budapesten jártak, a világ legjelesebb orvostudósai meglátogatták a főváros nevezetességei között a szanatóriumot is. Hogy mennyire hízelgő volt vélekedésük, fölösleges hangoztatni. Érdemes azonban és tanulságos, de szükséges is beszélni a Szanatóriumnak a másik feléről, amely most épült a szentkirályi-utcában. Az új, gyönyörű épület, amely Pajor igazgató orvosi és tudományos eszméi alapján Hültl műegyetemi tanár művészi tervei szerint épült főképen arra szolgál, hogy benne anyai örömöA dr. Pajor szanatórium: Szentkirályi-utcai újon épült része. A dr. Pajor^szanatóriuin: Vas- és^Szentkirályi-utcai épületeinek hosszlátképe. tének s tudásának dythirámbusát óhajtjuk zengeni akkor, amikor a fővárosban egy új intézményt adtak át rendeltetésének, egy hatalmas, gyönyörű palota kapui tárultak ki az emberiség előtt. Akik ebbe a nemesvonalú, művészien méltóságos épületbe belépnek — nem a könnyű szórakozásnak, mulatozásnak egygyel megszaporodott alkalmát találják, hanem az idegek nyugalmát, a test és lélek pihenését, a munkában, az élet harcában, megviselt szervezet megújhodását, az életerők növekedésének a lehetőségét lelik fel, a külsőségeiben is gyönyörű, rene- szánszstilű palotában, az egészség templomában. Minden budapesti ember emlékezik arra a kicsi, de országoshírű vízgyógyító intézetre, amely a Szentkirályi-utca elején évtizedeken keresztül állott. A kicsiny épületben, a szerény falak között az évek folyamán száz és százezer ember nyert enyhülést és gyógyulást, akik azután országszerte elvitték az áldástosztó intézet hírét. Egyszer azután eltűnt a szerény épület, hogy helyet adjon a szomszédos Vas-utcában, egy új, hatalmas, szép épületnek, mely új otthont adott a saját falain túlnőtt intézetnek. vannak, de arra, hogy a beteg embernek javát és örömét keressék a legféltőbb gonddal, arra csak a legműveltebb nemzetnél látni példát. Aki járt Londonban, Berlinben, sőt akár csak Bécsben is, a nagyszerű múzeumok, képtárak, színházak mellett kétségtelenül észrevette a csodásán szép, pazarul épített, tökéletes kórházakat és főkép szanatóriumokat is, amelyek külsőségeikben méltán vetekednek egy-egy művészi galléria szépségeivel és harmóniájával. Nálunk is alakultak egyes kisebb, speciális gyógyintézetek, de hogy egyetlen óriási palotában egyesüljön minden, ami kényelem- gyógy- eszköz és gép, csodás szer az orvosi tudás, az operálás művészete és a modern higiénia tek- nikája fölfedezett — arra dr. Pajor előtt senki vállalkozni nem tudott, nem merészkedett. Ő is csak akkor, amidőn több évtizedes tapasztalás után meggyőződött arról, hogy gyógyintézetének nemcsak a fővárosban, de az ország minden részében vannak hivei, ragaszkodó páciensei és az orvosi karban — ajánlói, hívei. A szanatóriumnak az a része, mely a Vasutcában van, már nem szorul ismertetésre, még két váró asszonyok találjanak elhelyezést, ápolást és orvosi segítséget nehéz pillanataikban. Az a szokás, hogy ilyenkor a gondozásra szorultakat szanatóriumban helyezzék el és az a meggyőződés, hogy ez igy a leghelyesebb — mindinkább kezd terjedni Budapesten s fokozott mértékben az egész országban is. A külföldön már régtől fogva igy van, mert ott rájöttek, hogy ennek a súlyos problémának az a legbölcsebb és egyúttal a leggazdaságosabb megoldása is. Még ha a természet különös kedvezéséből minden a legsimábban végződik is, akkor is tömérdek pénzbe kerül, ha ez a szűk és erre a célra kevéssé alkalmas lakásban történik. Ha pedig, ami éppen nem ritkaság, kisebb-nagyobb komplikáció következik, ennek az elintézése a szerényebb anyagi helyzetben lévő családokat szinte elviselhetetlenül megterheli kiadás tekintetében. Ezt külföldön már régen átlátták és ott még a leggazdagabb családok nőtagjai is szanatóriumba vonulnak, ha egy-egy új élet világrajöveteléről van szó. Megnéztük ennek a szanatóriumnak a lakószobáit és orvosi berendezéseit és — túlzás
