Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)
1914-07-04 / 27. szám
2 ik oldal' KÖZÉRDEK 1914. julius 4. 27-ik szám. Fogászati műterem Nagykároly, Könyök-utca 11. szám. Készítek a gyökér eltávolítása nélkül- is: természetim fogpótlásokat aranyban és vulkánit kautschukban; szá.j- badlás nélküli fogpótlások u. mi; aranyhidat koronák, csapfogak, a legmüvészesebb kivitelben. Fohuzás. Fogtömés. László Jenő vizsgázott fogtechnikus. nagykárolyi KERESKEDELMI ÉS IPARBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Alaptőke: 1.200,000 korona. Tartalékalapok; 492,000 korona. FolyÓSlt ■ váltókölcsönöket bekebelezés, értékpapír fedezet vagy kezesség mellett. Leszámítolja, jparosok és kereskedők tárcaváltóit a legjutányo- sabb kamattétellel. Torlesztéses jelzálogkölcsönöket nyújt földbirtokokra a becsérték 50°o-a erejéig 20—50 éves időtartamra, a kölcsönkérvénnyel egyidejűleg beterjesztendő az ingatlan hiteles telekkönyvi kivonata és kataszteri birtokive. Vesz eseiad. mindennemű tőzsdei értékpapírt, sorsjegyeket a legelőnyösebb napi árfolyamon. Takarék és folyószámlái betéteket igen jutányos kamattétel mellett gyümöicsöztet; a tökekama!adót az intézet viseli, mindern íiv.ü bank- szerii ügyletet. Közelebbi felvilágosítást készséggel nyújt az intézet Igazgatósága. f FEFSENCZ FERDINAND f HOCHENBERG ZSÓFIA Lebonyolít: A borzalmas végzet ismét egy véres lappal gazdagította Magyarország történelmét. A vad indulat, fékevesztett gyülöltség kioltotta a magyar és osztrák trónvár- mányosa és felesége életét. Kábultak vagyunk az iszonyattól, megdermedt lélekkel állunk e véres tragédiával szemben és őszinte és meleg részvétünk Szent István utóda, a mi jó öreg királyunk felé fordul, aki ezúttal második trónutódját veszítette el természetellenes halállal. Hogy meg ne rendüljön e tragédia véres látományán: egész nagy lelki erejére, hivatásának teljes átérzésére, balsorsokban megedzett jellemére van szüksége. Járuljon ezekhez az a tudat, hogy alattvalói szeretettel, hűséggel, részvéttel állanak mellette bánatában s a hívők imádsága ostromolja érette az eget, hogy viselni tudja, amit Isten iámért, hogy a leggonoszabb, legelvetemültebb, legalávalóbb szándék is, mely a merényletben tetté lett, célját tévesztve, a gondviselés kezében Rá és Nemzetünkre ne átkot, hanem áldást legyen kénytelen hozni. Elszorult szívvel, könnyes szemmel tekint a magyar nemzet a gyilkos őrület két áldozatára is. A teljében levő, férfias és kemény karakterű trónörökösre, akire kötelessége és hivatása teljesítése közben sújtott le orvul a halál. Zárkózott szivén, amelyben nemzetek sorsa szuny- ny.idott s tán históriai elhatározások érlelődtek, a gyilkos golyó nyitott rést először, s ez a rés ölökre elnémít minden kérdést, minden gondolatot, hogy mi lett volna, ha egykoron átveszi őseinek nagy és terhes örökét. Emlékét, mint a férfias, lovagias és nagymüveltségü trőnvármá- nyosát fogja megörökíteni a história S fel fogja jegyezni róla, hogy mölyérzésü, meleglelkü ember volt, aki szivének sugallatát a hagyományok és az udvari szabályok fölé helyezte. S akiért e nagy és messzire kiható elhatározásra képes és kész volt, lelkének és szivének osztályostársa együtt szenvedte vele a bíboros mártírok borzalmas h.dalit. Mintha a végzet vas törvénye szabta volna az eseményeket: akik együtt mentek a boldogságba, együtt mentek a halálba. Az elárvult fejedelmi sarjuk felé fordul tőlük a könnyes tekintet, akiket a legnagyobb, a legrettenetesebb csapás ért: apát és anyát egyszerre veszítettek. Nincs emberien érző lélek, amelyben a szörnyű felháborodás mellett, amelyet az eszeveszett merénylet kelleti, a mély és igaz részvét érzetét ne váltaná ki a szerajevói tragédia. A mi belőle a tanulság és az igazságszolgált dús lapjaira tartozik, az mind eltörpül a döbbenet első pillanatában ahhoz az emberi érzülethez képest, amely szívfacsaró szánalommal és fájdalommal osztozik a fejedelmi árvák szenvedéseiben. A Polgári Olvasókör nyári helyiséget megnyílott. Mindennap friss villásreggeli. Jégbehütött Dreher sör. Pontos kiszolgálás. Legszebb ru/iatisztitás Vegyileg száraz titon Hű ß tűjer ruhafestő, vegytisztító és gőzmosó-gy<írában Felvételi üzlet: N a g y k á r o t y, Széchenyi-utca 43. szám. — No ha igen, akkor szedje elő azt a csepp eszét és mondja meg, ismeri-e a ro hamjelt ? — Igenis őrmester ur. — Halljuk hát, fütyülje el. — Nem tudok fütyülni őrmester ur. — Bánom is én; hát akkor énekelje el. — Nem vagyok zeneileg kiképezve őrmester ur. — Ejnye gazember, ... no megállj csak ... ha holnap az őrnagy urnák is igy felelsz, akkor biztos lehetsz benne, hogy ő fog téged zeneileg kikópeztetni, de abban nem lesz köszönet. No Csikós, hát te tudod-e mi a katonai tisztelgés ? — Fogadjunk őrmester ur, hogy tudom. Csikósnak megszokott és megrögzött szavajárása volt, hogy „fogadjunk.“ Még gyermekkorában szokott hozzá és azt elhagyni vagy arról leszokni nem birt. Bármi volt a szóbeszéd tárgya, Csikós a fogadjunkkal állt elő. „Fogadjunk“ nélkül egyáltalán beszélni sem tudott. Fogadok te jármos ökör — szólt Bogári, — hogy tizennégy napig ülsz az „ajcelben“ ha holnap az őrnagy urnák is a fogadjunkkal felelsz; nos hát miből áll a katonai tisztelgés ? A katonai tisztelgés az, ha jobb kezem a caákóm széléhez emelem. — Igaz is, meg nem is. A katonai tisztelgés az a tiszteletadás, amellyel feljebbvalóink iránt tartozunk. Gerbasics ismételd amit mondtam. Gerbasics, egy a muraközből származó, félig horvát, félig magyar fiú, akinek ujjnyi nagyságú betűkkel volt a természetes butaság a homlokára írva. —■ A tisztelgés az, ami tartozik a hadnagy ur, meg a főhadnagy ur, meg a kapitány ur, — szólt tört magyarsággal Gerbasics. — A vak apád te buta. Nem adósság az hanem kötelesség. Az ur Isten kegyelmezzen az én árva lelkemnek — meg nektek is. Szinte látom már, hogy mit hoz a holnap. No, és miből áll a katonai tisztelgés ? — Ha felemelek a jobb kéz a sapkához. — Hát ezenkívül még milyen katonai tisztelgés létezik ? — Ha prezentálok a fegyver. — Nagyon jól van fiam Gerbasics de mit csinálsz akkor, ha nincs veled a puskád? — Akkor kihúzok a bajonét. — Kihúzod az apád szakállát, te szamár. Ha te a bajonétodat húzod ki, akkor téged húznak nyolc napi „ajcelbe.“ Szablits (Szab lits Gerbasicsnek volt falubelije), mond meg ennek a tökfejünek, hogy mit kell tennie, ha nincs vele a puskája. — Ha nincs meg van a puska, akkor frotot kell megcsinálni. — Meg van az már csinálva fiam; csak frontállásba kell helyezkedni, c^s ki előtt kell frontba állani? — Minden fellebvaló, akinek meg van az arany csillag. — Derék ember vagy fiam Szablits, a te fejedben kezd már a piros hajnal derülni. A várva várt és rettegett holnap is bekövetkezett és vele együtt ... No, de ne előzzük meg a történeteket. — Nagyon meg vagyok elégedve kapitány ur, szólt az őrnagy a gyakorlat befejezésével, — kitünően ment minden. Bogári őrmester ismét bebizonyította, hogy nincs párja az ujj one kiképzésben. Bogári őrmester ön derék ember, szólt dicsórőleg az őrnagy Bogárihoz fordulva, — gratulálok önnek — úgy ment minden mint a karikacsapás, az idén csakugyan kitűnő anyagot szállított a sorozó bizottság. Kapitány ur adjon a legénységnek huszonnégy órai „dienstfreit-t“. — Apropos; hát az iskolázással, hogy megy a dolog? Reményiem ép oly jől mint a gyakorlati kiképzéssel. Bogári, kérdezze csak ki a legénységet. Most következett még csak, amitől Bogári rettegett. Golyóbis nagyságú izzadtság cseppeket törölt le tarka zsebkendőjével homlokáról. De hát Bogári még az eleven ördögtől sem rettent volna meg és igy merészen nekivágott. — Bakos — szólt az egyik újonchoz fordulva, mit kell tennie a katonának ha feljebbvalót lát ? — Tisztelegnie kell őrmester ur. — Miből áll a tisztelgés Gerbasics ? —- Felemelek a jobb láb — Bogárit a guta keringette, de csakhamar magához tért, mert Gerbasics önmagát korrigálva folytatta :