Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

Érmellék, 1914-04-11 / 15. szám

II. évfolyam. Melléklet a ,.Közérdek.,-hez 15. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1914. április II. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADAH. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF, JAKAB KÁLMÁN. Értarcsa : SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton dél­után, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi Gyórgy-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. (S.) Feledhetleniil fényes és emléke­zetes ünnepe volt vasárnap Érmihályfalva közönségének. A ref. egyház kiváló fő­papja, a béke és a szeretet dicső apos­tola, dr. Balthazár Dezső tiszántúli ref. püspök — abból az alkalomból, hogy a református hivek Végh József esperest hivatalába iktatták — látogatásával tisz­telte meg Érmibályfalvát és személyesen iktatta be hivatalába az uj lelkészt. A város polgársága — fclekezetre való tekintet nélkül — önkéntes hódo­lattal, meleg ovációkkal ölelte öt keblére. A lélekemelő momentumok egymást föl­váltó sorozata kisérte ezt a látogatást, attól kezdve, hogy az egyházfejedelem Biharvármegye földjére tette a lábát, véges-végig és egész ottléte alatt a leg­mélyebb tisztelet, szeretet és hódolat kö­szöntötte őt. Mi, akik az egyházfejedelmet ezen gyönyörű fogadtatáson és az ezt követő ünnepségeken elkísértük, alig győzzük annak magasztos emlékeit összeszedni. A hitnek, melyet fenkölt egyéniségé­ben láttunk megtestesülve s a saját maga lebilincselő szelidségnek, jóságnak és böl­csességnek varázsa, egyaránt meghódí­totta a szivek ezreit és áldást fohászkodó imákra buzdította a lelkeket. Mindéhez hozzájárult, hogy ily magasztos ünne­pélyre már csak elfakuló krónikákból em­lékezhetnek azok, akiknek a válát közel egy félszázad nyomja, hiszen a tiszántúli püspök, mely eddig soha nem volt Ér­mihályfalván és kitudja mikor — s láto­gatja-e — meg még egyszer a községet. Hálával, szeretettel, kegyelettel és hó­dolattal köszönjük ezt a Püspök ur Ömél­tóságának és tiszta szivből kívánjuk, hogy apostoli szent törekvései nyomán bő ál­dás fakadjon : a béke és szeretet! Magára az egyházfejedelemre, de Ér­mihályfalva polgáraira is. Végh József megérkezése. Külső fényében valóságo's diadalut, belső hatásában és következményeiben pedig ki­számíthatatlan volt Végh József esperes lel- készi beiktatása és az a látogatás, amelyet a tiszántúli ref. egyházmegye püspöke dr. Balthazár Dezső vasárnap tett Érmihály­falván. A kora reggeli órákban zászlóerdőbe borult a város, lovasbandérium és az embe­rek százai lepték el a debreczeni országutat, amelyen küldöttségek várták az Érsemjén- ből érkező uj lelkipásztort, Vég'i Józsefet. A közvágóhíd előtti részen a ref. egyház presbitériuma, a város utolsó háza előtt emelt diadalkapu előtt pedig a község elöljárósága várta az uj lelkészt, hogy szeretetnyilvánitá- suknak adjanak kifejezést, a községbe lépése alkalmával. Reggel 7 órakor — volt érsemjéni híveinek kocsitábora mellett — érkezett meg Végh Jó­zsef esperes Érmihályfalvára. A presbitérium newben Konrád László egyházmegyei tanács- biró üdvözölte rövid, de rendkívüli meleg szavakkal, amelyre Végh-József meghatottan válaszolt. Majd a diadalkapu előtt Jakab Rezső községi főjegyző adott kifejezést a köz­ség nevében örömének, hogj7 Érmihályfalva ref. hívei választása oly férfiúra esett, akit eddigi leikészi működése és a község érde­kében kifejtett tevékenysége minden tekin­tetben predesztinálnak arra, hogy egy oly nagy egyház — mint az érmihályfalvai egy­ház — vezére és lelkes pásztora lehessen. Meleg szeretettel üdvözli a község határánál ftrmihályfalva legújabb polgárát és működé­séhez áldást és sikert kívánt. Végh József válaszában megköszönte a szives fogadtatá­sát, amelyben az elöljáróság részesítette s kifejtette, hogy nemcsak híveinek lelkes pász­tora, de a község érdekeinek is előmozdítója akar lenni és szívesen vesz részt abban a munkában, ahol a polgárság érdekei előmoz­dításáról van szó. Ezután kocsisorok mellett, — a Katona Ferenc által vezetett lovasbandériummal élén — amelyben részvettek Garnai Sándor és Vin- cze István érkörtvélyesi birtokosok is, lelkes éljenzés között vonult be az uj lelkész a városba és innen a leikészi lakba. Püspökfogadtatás. Zászlós diadalkapu, lovasbandérium, fenyő- galyokkal díszített távirdaoszlopok, ünnepi díszbe öltözött urak, gazdák, várták a község határánál a püspököt. A vármegye határánál pedig Barantó állomáson 25 tagú küldöttség lesi az autó felbukkanását az országúton. — Reggel féinyolcat mutatott az óra. A hűvös idő miatt a lovak fiekándoznak, de Fráter István gálospetri-i nagybirtokos négy szür­kéje büszkén tartja fel a fejét, mintha érezné, hogy ők viszik be a várva-várt kedves ven­déget a városba. Elmúlt nyolc óra, a vendég sehol, pedig az érkezés a/4 8-ra volt kitűzve. Minden perc órának tűnik fel. Mindenki nyugtalankodik, csak egyedül Dobozy Kálmán főszolgabiró — akinek a vármegye és a járás nevében kell üdvözölni a püspököt — nem veszti el hidegvérét, biztat: csak kitartás uraim, mind­járt itt lesz . . . A nap már magasan áll az égbolton, ki­lenc az óra, amikor az előre küldött biciklis­ták jelezik, hogy autó közeleg az ország­úton. Az autó tényleg feltűnik. Mintha egy nagy feketetestü szörny hömpölyögne az ország­úton mifelénk. Lassan jön. Pöfékelése úgy haitik, mint egy esetlen víziló szörtyögese, Kiegyenesedik a küldöttség, a diszhintó elő­áll, a kocsis kevélyen ül a bakon. Az autó megáll. Lelkes éljenzés közben egy fiatal, kedves megjelenésű főpap száll ki belőle. — Kiszállanak a kíséretében lévők is, Márk Endre udvari tanácsos, Kiss Ferenc egyház- megyei főjegyző, dr. Lencz Géza jogaka­démiai tanár és Rózsa Sándor egyházmegyei pénztárnok. Dobozy Kálmán főszolgabiró az alábbi szép beszéddel üevözli a magas vendéget: Méltóságos és Fötiszteletü Ur! „Mint az érmihályfalvai járás főszolga- birájának, csekély személyemnek jutott a szerencse, hogy Méltóságodat, a megye és a járás közönsége nevében örömmel és hódo­lattal üdvözöljem Biharvármegye határánál. Igazi örömmel mutatom be hódolatunk adó­ját, annnyival is inkább, mert úgy a község, mint a járás közönségét — felckezetre való tekintet nélkül — jogos büszkeség és öröm tölti el abban a tudatban, hogy falai között tisztelheti azt a férfit, akinek a haza és az egyház javára kifejtett áldásos munkássága, a személye iránti szeretetet nemcsak ápolja, de fokozza is. Midőn tehát Méltóságodat üd­vözölni szerencsés vagyok, teljes és őszinte szívből kívánom, hogy érezze szerény kö­rünkben otthonosan magát és kérem az Egek Urát, hogy adjon Méltóságodnak hosszú és áldásos eredményében gazdag életet és te­tézze azt a megelégedés áldásával.“ A püspökre rendkívül melegen hatott a beszéd, de különösen megragadta figyelmét az a rész, amelyben az üdvözlő szónok az összes felekezetek ünnepélyét hangoztatta. Szí­vélyes szavakban válaszolt, köszöni a szives fo­gadtatást, egyben bocsánatot kér a küldött­ségtől, hogy megvárakoztatta őket. Automo­bilja az országúton elromlott s közel öt ki­lométert gyalog kellett megtenniük. Hangja férfiasán mély, kedves fülbemászó és nagyon hasonlít az aranyszáju rém. kath. püspök, Prohászka kiejtéséhez. A diszhintóba felül a püspök, baloldalon Dobozy Kálmán főszolgabíróval, utána a püspök kísérete, végül a járás előkelősége. Megindul a menet s rövid egy negyed óra alatt elér a község határához. A diadalkapu előtt a bandérium, a község elöljáróság és küldöttségek várták a püs­pököt. A község közönsége nevében, Jakab Rezső főjegyző üdvözölte, amelyre meleg szavakban mondott a püspök köszönetét. Földest Béla villamos világítási és erőátviteli vállalata Debrecen, Hatvan-utca 18, szám. gjjg|p- Fióküzlet: Érmihályfalva Elvállal szavatosság mellett villanyvilágitási beren­dezéseket, villámhárító felszerelést, telefon- és csengöberendezést és javításokat és évi jókarban ■" — = tartását — ....— ju tányos árak mellett Csillárokban óriási választék. Pisiitléieiaiis es lelleszleiíieiis ÜniMliIaltíi.

Next

/
Thumbnails
Contents