Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-02-07 / 6. szám
'1914. február 7. 6-ik szám delemügyi miniszterhez. — Elutasította a Tóth József illetőségi ügyét és ezzel a gyűlés véget ért. Elfogyott a kenyér . . . Szivekhez beszéltünk, szivekhez szólott a tél nyomorultjai segélyezése iránti esdő szavunk és a nemes szivek megértettek bennünket. Alig látott napvilágot Érmihályfalván a fenti cim alatt megjelent cikkünk, a város nemesszivü lakossága körében megindult a mozgalom, hogy segítsenek az éhező, a didergő lakoságon. Elsőnek a nemesszivüségéről és áldozatkészségről általánosan ismert Lovass Sándor nagybirtokos sietett a tél nyomorultjai segélyére és 200 koronát tett le Jakab Rezső főjegyző kezéhez, hogy abból kenyeret és tűzifát vásároljanak a nélkülözők számára. Ebből az összegből 100 korona áru kenyér és 100 korona áru tűzifa lett azonnal kiosztva a lakosság között, akik könytelt szemekkel áldották a nagylelkű nagybirtokost, aki mindenkor ott van, ahol a legnagyobb a szükség. Kedden, Benedek Zoltán bankigazgató egy fél vaggon tűzifát küldött a községházára kiosztás végett és az a sok-sok hálás köszönet, amely a szegény nélkülözők ajkáról elhangzott, bizonyára meghalgatásra talál ott, ahol jutalmazni szokták a nagylelkűségét. De Érmihályfalna urinői sein maradnak tétlenül a nyomor enyhítésénél. Csütöitökön délután Lovass Sándorné úrnő értekezletre hívta össze a hölgyközönséget, hogy megbeszéljék a teendőket és megállapítsák az intézkedéseket a segélyezés iránt, .römünkre szolgál ezekről a nemes tényekről beszámolni és őszinte hálával mondunk köszönetét mindazoknak, akik közrejárulnak abban, hegy letörölni segítsék a szenvedés okozta könnyet, a nélkülözők és nyomorgók elgénberedett, arcáról. Hitelszövetkezet Érmihályfalván. Fenti cim alatt megirt hírünk, érthető megütközést keltett azok körében, akik félve a nyilvánosságtól, a sötétség leple alatt akarták megalakítani a szövetkezetek Siettek .világgá kiír tölni, hogy a cikk a bankok érdekében és pénzért Íródott és azok az igazságok, amelyeket abban kifejtettünk, csak arra va:ók, hogy a lakoságot visszatartsuk a szövetkezet megalakításától és az érmihályfalvai pénzintézetek továbbra is zsarolhassák a kiszipolyozott, kiuzsurázott közönséget. Ha komolyan lehetne venni azokat, akik ezeket a piszkos rágalmakat terjesztik, elégtételt vennénk érette, de ismerve a forrást, ahonnan erednek, egyszerűen nevetünk rajtok, mert mi sokkal íelettebb állunk azoknál a sötét ségben bujkáló iparlovagoknál, — akik az önös cél által vezéreltetve, még rágalmaktól sem riadnak vissza, — • semhogy komolyan vennök röfög'»eiket. Minket kizárólag a „köz“ vezet. A közérdek iráuyitotta eddig is lépteinket és fogja ezután is. Mi a szövetkezet ez időszennti megalakítását ma is ellenezzük. Ellenezzük a még mindig fenyegető pénzválság miatt, de ellenezzük azért is mert a lefolyt év alatt, a hasonló szövetkezetek közül 60 V0 volt kénytelen megszüntetni tevékenységét a, hitelképtelenség és a garantia hiánya miatt. Épen ezért intettük a lakosságot a szövetkezetbe való belépéstől, mert a kölcsönökért a szövetkezet igazgatóságán kívül a tagok az üzletrészeik arányában felelősek és igy ha a szövetkezet prosperálni nem tudna, a befizetett üzletrészek tulajdonosai lennének könnyenhivőségük áldozatává. Épen azért, hogy bebizonyítjuk azt, hogy mint mindenkor, tehát ennél a kérdésnél is a lakosság érdeke vezérel bennünket, lapunk jövő számában részletesen ismertetni fogjuk a szövetkezet rendeltetését és célját, hogy ebből ismerje meg a lakosság, helyesen cselekedtünk akkor, amikor óvatosságra intettük a megalakulás tekintetében. Szives készséggel adunk tért azoknak is lapunkban, akik a szövetkezet lelkes apostolai. Tessék tisztázni a dolgot, nyíltan becsületesen. De sötétségben, dajka mesékkel bolonditani a könnyen hivő népet és rágalmakkal illetni a mindenkiért, bátran, férfiasán, nyíltan síkra száló újságírót, nem tartjuk sem tisztességes, sem férfias eljárásnak. Porondra tehát tisztelt uraim I Mert ha nem teszik ezt, azt kell hinnünk, hogy gyávák és félnek a mindent ■éltető napfénytől, a nyilvánosságtól . . . ÉRMELLÉK 3-ik oldal. Köszönetnyilvánítás. Lovass Sándor nagy- birtokos és Benedek Zoltán bankigazgató urak előbbi 209 koronát, utóbbi 50 métermázsa tűzifát adtak át a községi elöljáróságnak, a községi szegények között leendő kiosztása végett. — Fogadják a nemes szivű adományozók ez utón is hálás köszönetünk nyilvánítását. Ermihályfalva, 1914. február 4, Jakab Rezső főjegyző, P. Kovács Sándor főbíró. Körorvosi lakbér. Biharvármegyo törvény- hatósága 1809—8415. sz. határozatával az érmihályfalvai körorvosi lakbérét évi 800 koronában állapította meg. Kérelem az érsemjéni postahivatalhoz. A közönség részéről megnyilvánult óhajtás folytán, arra kérjük az érsemjéni postahiva- ! tál igen tisztelt kezelőjét, hogy szakítva az eddigi rossz szokással, a községbe érkező I levelek kiadását, a hivatalos óra beálta, vagyis [ reggel 8 órakor megkezdeni szíveskedjék. Elfogott tyuktolvajok. Az érmihályfalván J rendkívül elszaporodott tyuktolvajlások tettesét kerítette kézre a napokban a szemfüles csendőrsóg. Elfogta ugyanis Somogyi Imre napszámost, — ki rendszeresen űzte a tyúkketrecek megdézsmálását. A vallatás során kiderült, hogy ő lopta el a Rubinstein és Weisz-féle majorságokat is, de ő volt az, a ki előtte való este Fábián Bertalan községi jegyző négy tyúkját emelte el, amelyet azonban még éive találták meg a csendőrök bir- 1 tokában. Szerkesztői üzenetK. R. Ermihályfalva. A „Magyarország“ ban megjelent vers szövege a következő : Verjen meg az Isten . . . Mosoly soh’se üljön sötét szemeidben, Foganjon meg rajtad a fekete átok. Ezernyi csapás közt éld le a .ílagot, Kerüljenek messze, kik egykor szerettek, Mint az árokszéli rothadó dögtestet Üldözzön a nappal, kínozzon az éjjel, Verjen meg az Isten mind a. két kezével. S még ott lenn a sírban, Ahol a legfájóbb sebekre is ír van, Még ott se találj te csendes nyugodalmat, Ott is az átoknak súlya legyen rajtad. Égesse hulládat a hazának földje, Egyetlen virág se teremjen fölötte, Kerüljön el ember, napfény, virág állat, Villámok csapkodják elhagyott kriptádat. Verjen meg az Isten, Aki miatt gyász van a mi sziveinkben, Aki önön véred a földig alázád, Aki felgyújtottad jogaink egyházát, Amit ez a mártír, szegény, árva nemzet Vérével pirosra milliószor festett, Légy mind a két élet átokvert bolygója, Magyarok ördögtől megszállt árulója. Székelyhid. Az ország1 mostohái. A munkások részére hoztak szociális törvényeket, nevezetesen : betegsegélyezési, balesetbiztosilási és több jóléti intézményt, csupán a kisiparosok voltak azok, akiket ígéretekkel eléghettek ki — sanyarú helyzetükben. Helyesnek és szükségesnek tartjuk, hogy a munkásokról gondoskodnak, de nem helyes, hogy amit a jobb kéz megcsinál, azt lerombolja a bal kéz. Már pedig akármint tagadjuk is, ez igy van. Mert hiszen bedugultak azok a források, ahonnan a munkások táplálkozhatnának s melyekből munkájuk után pénzkeresetre tehetnének szert, hát napról-napra fogy a munkadók száma. A kisiparosok nagyrésze nemcsak, hogy munkást nem tud tartani és annak kenyeret adni, de' nagy körültekintésre van szüksége, hogy a maga tés családja szükségletét be tudja szerezni. Állami intézmény pedig nincs, mely a ki-iparost támogainá. A kisiparosok évtizedeken keresztül nemcsak súlyos adóval járulnak az állam, város, vagy község fenntartásához, nemcsak munkás ifjakat iparkodnak nevelni, hanem egyúttal mindenféle társadalmi kötelezettségeiknek is eleget tesznek. S vájjon meg van-e azért a kellő eléytétel ? Bizony nincs. Az állam, a község, a magánosok egyaránt figyelmen ki- vül hagyják az ő munkájuk kellő méltánylását. A magyar kisiparosság mindig számottevő része volt a társad dómnak s ezért megérdemlik, hogy ha valamit akarnak a saját jövőjük biztosítására megtenni. eme törekvésükben az állam is se- gitségükie legyen. Me csak a terheket rójuk a kisiparosok vállára, de arra is törekedjünk, h gy a teherbírást betegség és öregség eseten is fenntartsuk az által, hogy reményt ős jókedvet nyújtunk nekik ahhoz a munkához, amely ugv is elég sovány jövedelemmel látja el őket. Auszterlitz Margit és dr. Jakobovits Emánuel, f. hó 11 én délután 1 és fél órakor tartják esküvőjüket Debrecenben, Simonffy utca 13. szám alatt. (Minden külön értesítés helyett.) Személyi hir. Korcsmáros János székelyhídi kir. aljárásbiró f hó 2-án foglalta el hivatalát és a perenkivüii ügyek előadójává osztatott be. — Az uj járásbiró kedves és megnyerő modorával egy csapásra meghódította a közönséget, akinek tevékenységéhez nagy reményeket fűz az egész intelligens társadalom. Uj telekkönyvvezetö Kató János vezető- járásbiró, Takáts János járásbirósági írnokot, telekkönyvvezetői minőségben, a telekkönyvi hivatalba osztotta be. Najylolkü adomány. Dr. Garán János az „Érmedéin Takarékpénztár“ pénztárnoka 38 drb értékes könyvet — közöttük a „Magyar Lexikon“ összes köteteit az „Iparos Ón- képző Kör“-nek ajándékozta. A nemeslelkü adományért ez utón is hálás köszönetét nyilvánítja: az elnökség. Gazdasági és Iparbank mérlege. A „Székelyhídi Gazdasági és Iparbank Részvény- társaság“ lapunk jelen számában teszi közzé 1913. évi mérlegét. Örvendetes jelenségnek tartjuk azt, hogy az átlag csekély alaptőkével rendelkező intézet a pénzválságot szilárdan állotta ki és a hoszantartó fergeteg, gazdasági életét egyáltalán nem érintette. Ha szerény köntösben is, de állandóan rendelkezésére állott a hitelkeresők tömegének és valósággal áldás volt a gazdákra nézve, akiket nehéz helyzetükben szeretettel istápolt. Éppen ennek az eljárásnak köszönhető az, hogy betétállománya folyton gyarapodott és az év végén 107161 koronát ért el. Az intézet reális vezetését mi sem bizonyítja fényesebben, mint az, hogy a nyereség 30u/0-át tartalékok gyarapítására fordítja, hogy ez által is szilárdítsa az intézet fudamentumát és ópitse a közönség körében a bizalmat. Az intézet évi nyeresége 10,579 K 61 fillér, amelynek hovaforditására nézve az alábbi javaslatot teszi a közgyűlésnek: Osztalék 500 drb részvény után 5°/0 5000 K. Tartalék- tőke gyarapítására 3000 K. l2u/0 igazgatósági jutalékára 1269 56 K. 3% vezérigazgatói jutalékául 317'40 K. 3% tisztviselői jutalékául 3i7'40 K. Elnöki külön tisztel jtdij 100 K. Felügyelők jutalékául 300 K. Jövő évi átvitelre 275'25 K. A kedvező eredmény dr. Biró Sándor vezérigazgató és Kalmár Marcel főkönyvelő eredmónydús működése, akik kivételes talentumokból folyó nagy megértéssel, a piac érdekeit jóindulattal felkarolva, eléggé nem méltányolható értékes ténykedéseikkel valamennyi közgazdasági tényező osztatlan elismerését vívták ki.
