Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

Érmellék, 1914-02-07 / 6. szám

VII. évfolyam. Melléklet a „Közérdek.,-hez 6. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1914 február 7. Felelős szerkesztő SIHI&Ó ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. t TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfaiván és Szé- lceíyhitlon minden szombaton dél­után, a „K ö z é r ti e k“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróí Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Ermihaiyfalva. A eselédügy rendezése. (dr.) Meg kell oldani ezl a kérdést. A sürgős elintézésre szoruló ügyek egyik legsürgősebbike ez. Nem társadalmi, nem is politikai, hanem családi kérdés. Ami talán még többet jelent. A családi élet nyugtalanságát és az ilyen cseléd mizé­riákkal s egyéb hasonló nyavalyákkal való belepödését megérzi és megsínyli a családok összesége : a társadalom is. Meg kell oldani hát ezt a problémát. Fel kell szabaditeni a cseléd mizéria kínos hatása alól a családi életet. De hogyan ? Ez most a nagy kérdés. Amelyre megfelelni, elismerjük, nem éppen könnyű. De nem is lehetetlen. E dolog megjavításához, illetőleg a cselédügy célszerű ésJ megnyugtató ren­dezéséhez a hatóságnak és a cselédtar­tóknak a közreműködése egyaránt megki- vántatik. A cselédtartók ne legyenek túl­ságosan nvgylelküek a cselédbizonyitványok kiállításában. Ne vezessen bennünket e nagylelkűség gyakorlásában az a cseppet sem altonisztikus szellemű felfogás, hogy hát hiszen mi már amugyis megszabadu­lunk a rossz cselédtől, más megboldo­guljon vele, úgy, ahogy tud . . . Helytelen és önző felfogás ez, amely­ben a cselédmizeria egyik főoka gyöke­redzik. A törvény értelmében rossz bizo­nyítványt az elbocsátott alkalmazott ré­szére kiállítani nem szabad. Helyes, en­nek a törvényes intézkedésnek van vala­melyes morális és szociális alapja. Annak azonban már semmi néven nevezendő ok­szerű alapja nincs, hogy a másik szélső­ségben : a jő bizonyítvány kiállításában derüre-borura, okkal és ok nélkül a szer­telen gavallérosság álláspontján-a helyezked­jünk. Ezzel csak ártunk magunknak, ártunk embertársainknak és növeljük a cseléd­mizériának nevezett bajt. Nagyon üdvös dolog volna, ha a cselédtartók legalább a féligazság szempontja szerint való egyöntetű eljárást alkalmaznák olyképpen ugyanis, hogy a rossz cseléd munka­könyvébe a feltétlen szükséges adatokon kívül egyebet ne Írjunk. Ha ez az eljá­rás általánossá, következetessé és egyön­tetűvé válik, feltétlenül meg fognak ja­vulni a cselédügy beli viszonyok. A hatóság is sokat, nagyon sokat te­hetne ez ügy megjavításában. Mindenek­előtt megtehetné pedig azt, hogy cseléd- könyvet csakis minden tekintetben kifogás­talan előéletű személynek szolgáltatna ki. Nem vétene ez intézkedéssel sem a szo­ciális, sem a morális törvényekkel szem­ben. Sőt éppen azoknak a szellemében való intézkedés volna ez. Hiszen ezzel nincsen megfosztva egyúttal a megélhe­tés minden módjától, A gazdasági, mezei és ipari vállalatok, a napszámos és gyári munkák elég módot és alkalmat nyújta­nak' a munkálkodásra és megélhetésre. Meg aztán senkinek sem okoz ebbeli munkálkodásában bajt és boldogtalansá­got. Az sem volna utolsó dolog, hogy ha a munkakönyvekbe egy külön rovat; volna bevezetve az .igazán jó viseletű j cselédről való megelégedésünk és elis­merésünk kifejezésére. Ilyen módon le-. hetségessé válnék a jó és nem jő cseléd I közti disztinkció, annak dacára, hogy rossz bizonyítványt egyáltalában nem ál­lítunk ki S ez az intézkedés a jó szán­dékú, becsületes gondolkozásu jó cseléd­nek az érdekeit is nein kis mértékben mozdítaná elő. Mert amellett, hogy az első pillanattól fogva nagyobb méltány­lásban részesülne. A jó szándékú cseléd érdekeit tehát legcsekélyebb mértékben sem bántaná az efajta módosító intézke­dés, sőt jelentékeny erkölcsi és anyagi haszna volna belőle, Arra pedig épenség- gel semmi okunk sincs, hogy a hanyag, könnyelmű és rosszhajlamu cseléddel szemben a humánusság álláspontjára he­lyezkedjünk. A hatóság végül igen nagy, általános érdekű szolgálatot tenne, azáltal is, ha a eselédszerzést a mostaninál célszerűbb és kielégítőbb alapon valamelyest megformálná. Mert az még hagyján, hogy a cselédnek szolgálatba szegődtetésével iparszerüleg foglalkoznak egyesek. De hogy az ipart a lelkiismeretesség legparányibb érzésé­nek mellőzésével, kizárólag a spekuláció és a mások rovására való szertelen ön­érdek hajhászás szempontja szerint űz­hessék a cselédszerzők: ezt nem sza­badna a hatóságoknak továbbra is eltűr­niük. Meggyőződésünk szerint ugyanis nem csupán a rossz asszonyok, meg a rossz cselédek a kizárólagos okbeli tényezői az már általánossá vált cselédmizériának. A cselédszerzők talán sokkal inkább lu­dasak abban a szinte divattá lett nép- vándorlásban, mely a cselédet egyik konyhából a másikba viszi. A cseléd­szerző felfogása ugyanis az, hogy az a jó iparos, aki minél többet tud keresni. Minél többször szerez tehát cselédet, an­nál virágzóbb az ipara, minél több cse­léd, minél többször változtatja a helyét, annál jobb a keresete. S hogy ez a fel­fogás cseppet sem mozdítja elő a vele összeköttetésben álló egyetlen félnek, sem a cselédkeresőnek, sem magának a cse­lédkeresőnek, sem magának a cselédnek az érdekeit, ebből a csekélységből esze- ágában sincs leikiismereti kérdést csinálni. A fő és egyetlen szempont: a saját ér­deke. Nem is tagadja ezt; hivatkozva arra, hogy más iparos is elsősorban a maga érdekeit tartja szem előtt. Ha tehát a cselédmizérián csak félig- tneddig is segíteni akarunk: mindenek­előtt a cselédközvetités rendszerén kell gyökeresen változtatnunk. Aki a cselédmizérián igazán segíteni akar, ne nézzen se jobbra, se balra, ha­nem operálja meg a bajt — rideg szív­vel. Akkor fog csak igazán humánusan cselekedni. Holmi kicsinyes tekintetektől irányított apró-cseprő toldás, reperálás s egyébb ilyen egyoldalú gyönge operáció itt már nem segít. Mert a baj már nagyon is a nya­kunkra nőtt! Tessék elfáradni, vagy tessék elküldeni ^ ^fűszer- és csemege-üzletébe, ahova naponta érkezik friss debreceni virslii, f x l\ pariser, sa/aládé, prágai sonka. Továbbá sajtok: ementáli, trappista, ULLiM imperial, valódi finom tea-vaj, liptói turo. — Halak: sardella, Sardinia, bihari pont, őst see hering, bükiing, farsangi hering stb. Ajánlom a legfinomabb tea-rumokat és tea-süteményeket, valódi zamatos császár-tea és orosz karaván teákat, továbbá kitűnő ka­lács- es kenvér-iiszteimet különösen ajánlom. 1 liter amerikai petróleum 34 f. Sütni való gesztenye 48 í. i kg. cukor 88 fillér, Valódi Guba kávé 4‘40 K, zamatos pörkölt kávé 4 K. — Dús raktár valódi finom dessert csokoládé és Stollwerk-bonbonokban. Tungsramm villanykörte 5, 10, 13, 23, 32, 10, 30 gyertyafényig csak lkorona 30 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents