Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-31 / 5. szám

C-ik oldal. KÖZÉRDEK 1914. január 31. 5-ik szám. Hogyan temették el a mezöteremi plébánost. Újabb nóta Csikós Mihály intézőről. Gróf Károlyi László ur figyelmébe! Olvasóink bizonyára emlékeznek még a mezőteremi botrány krónikákról Írott cikke­inkre, a melyben nem épen hízelgő sorokban ismertettük Csikós Mihály uradalmi tiszttar­tónak a grófi tisztekkel szemben tanúsított eljárását, anélkül azonban, hogy ezért a tiszttartó ur — Ígéretéhez képest — lapunk ellen sajtópert indított volna és elégtételt szerzett volna magának, állítólag — méltat­lan meghurcolásáórt. Most újabb adatokkal szolgálunk az ed­digiekhez, amely egy szomorú alkalommal van kapcsolatban — a múlt hót folyamán elhunyt mezőteremi róm. kath. plébános el­temettetésének történetével. A mezőteremi plébánia tudvalevőleg Gróf Károlyi László kegyurasága alatt áll, aki gondoskodni tartozik a plébános anyagi ja­vadalmazásáról is. A nemes gróf ezen kötelességet minden­kor a legnagyobb gonddal és szeretettel gya korolta. De számtalan kegyurasága alatt álló plé­bániáján áldva emlegetik nevét a plébánosok, mert a nemes gróf nemcsak az anyagi jó­létről gondoskodik, de horribilis összeget ál­doz arra is, hogy a lelkészeit külföldi uta­zásokra küldve, gyarapithassa ismereteiket, hogy felhasználhassák azokat a nép javára. Bezzeg nem részesült szegény mezőteremi plébános efféle jókban, sőt haldoklásában, eltemettetésében is tőle messze álló érdek­telen emberek jószívűségére, kegyeletére szorult. Nem láttuk itt a kegyurnak sem kisegítő anyagi, sem a kegyelet külső jelei­ben való legcsekélyebb részvétét sem, pedig a joggyakorlásában a kinevezés alkalmával ugyancsak előljárt, ott volt és szembeszált a mezőteremi hívek határozott akaratával szem­ben és bevitte a saját emberét, a most meg­boldogultat. De mikor bevitte nyomban hátat is fordított neki. Magára hagyta egy érzel­meiben, jogaiban megsértett, mondhatni el­lenséges hivő táborral özemben. Ott hagyta szegényt, úgy, hogy még halála órájában sem vett róla semmi tudomást. Tüntető nemtörődömséggel éppen csak úgy temették illetve temethették volna el felőle, mint a falu legutolsó szegényét. Akik nem ösmerik a viszonyokat, megrójják a kegyurat Gróf Károlyi Lászlót. Pedig igazán' ártatlan a dologban. Seholsem állítható be ez a jel­lemző közmondás, mint itt: „hi ba akar Krisztus urunk jót tenni, ha az apostolok elrontják“. Bizony Gróf Károlyi László ur­nák igen-igen rosszindulatú apostola van Csikós Mihály főmandarinsága személyében, akinek kötelessége volna föidesurát nem­csak a hatalomban, de a mindennapi élet és társadalmi conventiókban is lelkiösmeretesen representálni. A mezőteremi plébános orvos nélkül halt el. Nem volt az uradalomban fogat, amely orvosért menjen, nem volt az uradalomban fogat, amely koporsóért menjen, nem volt fogat arra, hogy a temetésre megjelent kö­zönség részére kéznél legyen, nem volt az uradalom részéről még csendes részvét sem. Bizonyára a mandarin intézkedése révén nem jelenhetett meg a nagyszámú tisztikarból egy sem, aki kikisérje a kegyúri papot utolsó útjára. Őmandarinságát talán e fonákságból eredhető bajra valaki bizonyára figyelmez­tette s igy a temetés legutolsó aktusára meg­mutatta végre rövid percre b. személyét va­dászatra alkalmas harisnyás mindennapi ru­hában. Ilyen szép gyászkosztümben repre­zentálta a Grófját akkor talán már, mikor az utolsó hantokat dobálták a sírra. Ebből a sorokból tudja meg Gróf Károlyi László ur, miként istápolja az ő nagyhatalmú főtisztje az ő jóhirnevét. A szegény megboldogult, elagott nő rokonai részben mert a hirtelen csapásra nem voltak elkészülve, másrészben pedig lelkileg is lesújtott helyzetűkben nem tudtak idejében gondoskodni arról, hogy a temetésnél funkcionáló papság és a többi vidékről levő gyászolók a temetés befejezté­vel valami ellátáshoz jussanak, de meg senki nem gondolhatott arra, hogy a kegyúri kép­viseletre hivatott főtisztség bem teljesiti kö­telességét és széles e világ bevett szokása szerint nem gondoskodik e tekintetben. Minden gond a falu humánus, érdemes jegy­zőjének a fejére szakadt, aki, hogy a község becsületét megvédje, vendégszeretettel látta el az^egész gyászoló papságot és előkelősé­get. Őmandarinsága pedig mintha mi sem történt volna, földöntúli nyugalommal tért rá mindennapi passziójára, hiszen ugyanazon nap uj anyagokat kapott t. i. tisztváltozás volt, amelyen az ő jóvoltából az esztendőnek minden napjára esik egy. Kiváncsiak vagyunk, mit szól ehhez az eljáráshoz a magyar mágnás világ egyik ki­magasló tagja : a nemesszivüség és vallásos kegyeletéről országosan ismert Gróf Károlyi László ur ? ! Szives értesítésül! A vasutas teaestély rendezősége tisztelettel felhívja a nagyérdemű közönség figyelmét, hogy mulatságukat ne tévesszék össze febr. hó 2-án a vasúti szol­gák és fékezök által rendezendő táncmulat- .-. .-. Sággal. .\ .'. A mi teaestélyünk a vasúti állomás I—II. oszt. éttermében és várótermében lesz megtartva febr. hó 7-én szombaton este. Eltiltott informátióadás. Lapunk múlt heli számában arra kértük járásunk köztiszteletben álló főszolgabíróját, hogy tiltsa el — különösen ügyvédek részére — útlevél ügyben a felvilá­gosítások adását. Erre vonatkozólag a szolga- birói hivatal folyósóján az alábbi rendelet lett kifüggesztve: Útlevél igyben, figyelmezte­tem a feleket, hogy tekintettel arra, miszerint az útlevél ügyek hivatalomban még a beérke­zés napján elintézést nyernek, továbbá arrra, miszerint az indokolatlan sürgetésekkel hivatali személyzetem munkájától van nagy mérvben elvonva: útlevél iránti sürgetésekben hivatali személyzetemnek a felvilágosítás adását megtil­tottam. Madarassy István főszolgabíró. Mikor a katonáék lövöldöznek. Mezőterem- röl Írják: Érdekes kérvény beadását határozta el a község képviselőtestülete a legutóbbi ülé- j sén. Ugyanis utasította az elöljáróságot, hogy I intézzen kérelmet a főszolgabíró hivatalhoz, a j melyben kérje fel a járás főszolgabíróját, hogy j tegyen előterjesztést a felsőbb hatós. gboz, hogy a katonai lögyakorlatok alkalmával a Nagykároly—mezőteremi üt szabaddá tétessék. A képviselőtestületet a kérés beadására azon sajnálatos körülmény indította, hogy a katona­ság megakadályozta azt, hogy belső elvérzés­ben súlyosan megbetegedett Bötscb Károly pléh nos részére orvo-i segélyt lehessen hozni,' aki ennek következtében orvosi közreműködés nélkül halt el. A színházi műsor. A színigazgatónk a közönség iránti figyelmetlenségét bizonyltja az, hogy a jövő heti színházi műsort, dacara több rendbeli sürgetéseinknek pénteken délután 3 óráig sem küldte be a nyomdába. Minket a legkevésbbó sem érdekel a műsor, de érdekli a közönségét, amely joggal elvárhatna több udvariasságot, a pártolás hiánya mialt panasz­kodó szindiroktortól. Zsidó ifjúsági kör estélye. A hamvai­ból főnixként feltámadt Zsidó ifjúsági kör e hó 25-én este 5 órakor tartott felolvasó esté­lye méltó partnere volt a dec. hő 24-en tar­tott bemutatkozó estélynek s az intelligens kö- zöns g, mint akkor, most is megtöltötte a tá­gas termet, s figyelemmel hallgatta az érdekes felolvasások nagymesterét, Liszer Jakab igaz­gató tanítót. Ezúttal a Bar Kochba-féle zsidó szabadságharcról szóllott a téma, aki tárgyát alaposan kimerhette s különösen szellemes be­fejezésével, mely szerint hiába győzte le Róma nyers ereje a legmagasabb ideálok szolgálatába szegődött Jeruzsálemet: a győző csak Jeruzsá­lem maradt, mert az itteni légkörben nagyra- nőtt örökigazság egy fénysugarának Rómába való behatolása elég volt arra, hogy u római evezredes kultuszt, ősrégi pogány hitet ha­lomra döntse. A Grósz Adolf szavalásáról szólva, elismerésünket kell, hogy kifejezzük a végzett kulturmunkáért s hisszük, hogy vele még többször fogunk e szép virányon talál­kozni. Hiszen, aki oly szépen, értelmesen és vonzóan ecseteli a költészet nemekeit, mint Ő, az nem vonulhat félre ezen szép tehetségevei. Meghívó a főgimnázium ünnepélyére. A hely­beli tőgimn. Kalazunti szt. Jozset, a kegyes- rend alapilójának emlekére február 2-án d. u. 5 órakor a tornacsarnokban ünnepet rendez, amelyre a szülőkot és tanügy minden barátját tisztelettel meghívja az igazgatóság. Beiépti-dij személyenkint 50 fillér. Műsor a következő: U. e. 8 órakor a plébániatemplomban szent­mise, amely alatt a főgimnázium ének- és zene­kara Schweitzer miséjét (opus 17.,) adja elő. D. u. 5 órakor: 1. Auber: Mauer und Schlos­ser nyitány. Előadja: A főgimn. zenekar. 2. Mindszenty Gedeon: Mária méhei. Szavalja: Kovács István V. o. t. 3. Serly: Bone Deus. Előadja: A főgimn. énekkar. 4. Ünnepi beszéd. Mondja: Vidákovich Dániel főgimn. igazgató. 5. Doss: Omni die. Előadja: A főgimn-. ének­es zenekar. 6. Varadi Antal: A Boldogasszony táncosa. Szavalja: Csaky Sándor VI. o. t. 7. Schnabel: Karácsonyi étiek. Előadja : A főgimn. ének- és zenekar. Nagykárolyi vasutasbál. A Máv. al­kalmazottak nagykárolyi csoportja a nagykáro­lyi árvahá és szegény gyermekek felruházása javára Aczól Ferenc főellenör, állomásfőnök védnöksége alatt 1914. február hó 2-án, hét- lön a Polgári Olvasókör összes helyiségében zártk-örü táncvigalmat rendez. Belépődíj: sze­mélyjegy 1- K 60 f, családjegy (3 személyre) 4 K, karzati jegy — mely a terembe lépésre nem jogosít. — 80 f. A „Protestáns Társaskör“ vasárnap este 6 órai kezdettel igen kedves, s igen jól sikerült felolvasó estélyt tartott a közönség felette nagy irdeklődésével. Az estélyt Redei Károly evang. lelkész, nyitotta meg: „A köny­vek olvasásának módjáról és hasznáról“ szóló tetszéssel fogadott élvezetes és tanulságos hoszabb felolvasásával. — Bartha Erzsiké ked­ves monológot adott elő kedvesen, finom ér­zékkel. Méltán megérdemelte a szívből jövő tapsot. — Pálur István ref. s. lelkész nagy hatást ért el, igen szellemes szabadelőadásá- val, melyben —■ a farsangi szezonra való te­kintettel — a vidám kedeiy hangulatról tartott ▲ A A A ▼ ¥ ▼ ▼ Szives tudomásul!!! Tisztelettel értesítjük a n. é. ...... közönséget, hogy ez égünk képviseletét és gyüjtődéjét \AAAAAAAAAAAAAAAAAA | Lefkovits Sámuel kereskedőnek Nagykároly, Petőfi-utca 16. sz. adtuk át, ki a legnagyobb pon­tossággal fogja a nagyérdemű közönséget kiszolgálni. Tisztelettel: Kováid Péter és Pia vegyészeti gyára Budapest. ▲ A A A ▼ W ▼ ▼

Next

/
Thumbnails
Contents