Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-31 / 5. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK 1914. január 31. 5-ik szám. Szenzációs újdonság! Royal kávéházban minden szerdán, szombaton és vasárnap mozielőadás tartatik. Változatos műsor 1 '.£3t Belépti-dij nincs A nagyérdemű közönség jó- akaratu támogatását kérve, vagyok kiváló tisztelettel: Braun Márton tulajdonos. Polgári Takarék a csőd ellőtt. Takarékpénztár kétes szereplése. Meddig hallgat az Osztrák-Magyar Bank vezetősége ? (Saját tudósitónktól.)* A nagykárolyi Polgári Takarékpénztár négy hó óta v 'judo ügyét a helybeli pénzintézetek — a Takarékpénztár mellőzésével — végleges kibontakozás helyzetéig jutatták. Az utóbbi időben a Takarékpénztár — he­lyesebben id. Vetzák Ede -—• folyton adta a jóakaró szerepét és midőn a vegleges meg­egyezés a pénzintézetek közölt oly formán léte sült, hogy a Polgári Takarékpénztár felszámo­lását az igazgatósad által nyújtandó 100,000 korona készpénz és 00,000 korona igazgatósági betét lekötése mellett a helybeli Önsegélyző Népbank fogja eszközölni, a Takarékpénztár újabb kívánság­gal állott elő, mely nyilvánvalóvá tette a célt, t. i. eljárásából azt lehet következtetni, hogy talán családi érdekből mindenáron a nagyká­rolyi pénzpiac tönkretételét célzó csőd meg­nyitására törekszik. A helybeli pénzintézetek igazgatói látván a célt, elhatározták, hogy a Takarékpénztárt mellőzik és szükség esetén áldozatok árán is keresztül viszik a Polgári Takarékpénztár bé­kés kibontakozását, oly formán, hogy az összes visszleszámitoló intézetek és betétesek követe­lésüket az utolsó fillérig megkapják.. A helybeli pénzintézetek áldozatkészségét azonbán az ulolsó percben Komódy Lajos és Müller József igazgatósági tagok eljárása feles­legessé tette és mintegy kétszáz betevő a Polgári Takarékpénztárban elhelyezett betétjé­nek elvesztését sirathatja. Minden elejtett könny ezt a két igazgatósági tag lelkét fogja terhelni, mert ez a két igazgatósági tag a hónapok óta tett azon ígéretét, hogy a Polgári Takarékpénz­tárban levő saját és felesége nevén kezelt be­tétjeiket lekötik oly formán, mint azt a többi igazgatósági és feiügyelőbizottsági tag lekötöt­te, t. i., hogy az ő betétjük legutoljára és akkor fog kifizettetni, midőn a Polgári Taka­rékpénztár többi tartozása kifizetést nyert — nem akarja beváltani. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági ta­gok említett két igazgatósági tag kivételével a Polgári Takarékpénztárban levő saját és fele­sége nevén kezelt összes betéteket lekötötték * Midőn a fenti tudósítást egész terjedelmében közöl­jük, megkívánjuk jegyezni, hogy biztos tudomásunk Tan arról, hogy ha a törvényszék az intézet ellen a csődöt elrendelné, a két igazgatósági tag ellen a részvé­nyesek a bűnvádi feljelentést a bírósághoz azonnal megteszik. és dr. Váradi János ügyvéd fél év óta folyta­tott fáradságos munkája már sikerrel befejezett­nek látszott, midőn a lekötést tartalmazó ok­mány aláírására került a sor, Komódy Lajos és Müller József igazgatósági tagok megtagad- I ták annak a betétnek a lekötését, melyre négy hónap alatt szóbelileg számtalanszor tanuk előtt kötelezték magukat. Müller József időköz­ben a sok rábeszélés folytan az előbb felaján­lott 16,000 kor. lekötött betét helyett 420Ó K lekötését felajánlotta. Miután Komódy Lajos és Müller József ezen eljárásuk által a Polgári Takarékpénztárt a biztos csőd elé állították és mintegy kólszáz betétest — köztük igen sok szegény özvegy­asszonynak, cselédnek és más szegény embe­rek véres verejtékkel keservesen megtakarított betétjét az elvesztés esélyének tették ki, raj­tatok a sor, Ti szegény, szerencsétlen betéte sek, hogy ezt a két igazgatósági tagot, akik önző eljárásukkal — szakítva minden emberi érzéssel — benneteket földön futóvá lesznek, a jól megérdemelt büntetésük elnyerése végett, biróság elé állítsátok. Tegyetek bűnvádi feljelentést ez ellen a két lelketlen ember ellen a kir. törvényszékhez és kérjétek sürgüsen a legszigorúbb eljárást ellenük, mert aki saját betétje veszeiyeztetése nélkül mintegy kétszáz szegény, szerencsétlen embernek keservesen- szerzett betétjét ily mó­don megsemmisíti, az megérdemli az igazság sújtó kezét. A Polgári Takarékpénztár ellen a csőd már meg van kérve, annak elrendelese csak pár nap kérdése. A szegény, szerencsétlen betétesek érdeké­ben most már az a hő óhajtásunk, hogy az isteni gondviselés annak a k t izgatósági tag­nak világítsa meg az elméjét és adjon nekik egy olyan gondolatot, hogy áz áltál önmagukat is, de száz szegény embert a károsodástól és megsemmisüléstől megóvják. Csodálatos ilyen körülmények között az, hogy az Osztrák-Magyar Bank vezetős ge szó nélkül tűri a Takarékpénztár kétszínű játé­kát és el nem vonja mellékhelyét egy olyan pénzintézettől, amely ilyen eljárásával a hely­beli pénzpiac teljes, tönkretételére törekszik. HÍREK. Ön is rajta van, mindenki rajta van azon az uzsi-filmen, melyet a tek. szatmári kir. Ügyész ur készített az I 1913. évi vármegyei pénzpiac kamatlábon forgó tündérkastélyairól (természetes felvétel). Min­denki rajta van, beszéljünk magyarul: mind­nyájan ott vagyunk, amint háromhavonkint meghosszabbított orral kilépünk a bankból, mi­közben a zongorista játsza a dalt, hogy : tek. kir. Ügyész ur. ne pártoljon oly nagyon. Mert, valljuk be őszintén: nincsen, nincs a földön semmi, ami uj. Tudtuk azt eddig is, \ hogy egyik bank 19. a másik egy hiiján 20 — percent. És mégsem mentütik panaszra min­dennap hatszor, annyiszor, ahányszor a ke­gyelmes Alah, a bankdirektor meghosszabbiiotta — a váltónkat. Nem mondjuk : egy 1 kis külömbség mégis van, hogy az Avasban dolgozik-e az a bank avagy Nagykárolyban tarlólckodik. Mert nálunk fino­mabban csinálják mégis. Narkózissal, kéjgázzal. Szépen nézne ki azonban az ügyészség, ha minden ember, aki csak akkor lát egy pontosan 8-as számot, ha a gallérja magasságát nézi vagy ha Székely Mihály repül neki egyel, ha mind ez az ember odahordotta volna a tör­vénybe a sérelmes leszámítolási jegyzékeket. Könyveim átvizsgálása alkalmával úgy talá­lom, hogy magam is tudnék annyit odahordani hogy szükebb lenne tőle a törvényszék palotája, mint a jelen pénzviszonyok. És ha mindenki elkezdené odahordani a kis korpusz delihtiket, nincsen olyan butorszállitó kocsija a kis Orosz­nak, amelyik el ne lenne foglalva vele. Szüle lenne a törvényszék épülete, bővíteni kéne és az I építkezéshez kölcsönt kellene felvenni — hiszen I tetszik tudni tek. kir. Ügyész ur — a jelenlegi kamatláb viszonyok mellett. Szó sincs róla, a zongorás kiasszony állan dóan eljátszhatja a filmszerű blanketták mellett a „jaj de magas . . .“ kezdetű gyászdalt is, de nem ez, ami bajunk. Nem az fáj nekünk, a kik valóságos elfogadó-szobákban lakunk töme­ges elfoyadványainak miatt és futunk egy iste­nes harmadik után, aki megszívlelje az Írás ke­netes szavait, hogy : itt az irás, forgassátok, — nem az fáj nekünk, hogy egy találékony bank- direktor olyanformán tartja be a törvényes 8 százalék határoÁt, hogy nyolcat vesz nappalra és nyolcat éjszakára, merthogy ö a pénzt éjnek idejére is kihelyezte. A nagyobbik baj abban van, hogy eljött az alkalom, ami ritkán adódik az életben, hogy ha ami drága előfizetőink kiegyenlíte­nék hátralékaikat mi is visszafizethetnök a banknak tartozásainkat és nem tudunk élni az al­kalommal. Hej, ha én mindenkinek vissza­fizethetnék Dg csak a bankokkal szemben tehetném ezt. Tehetném, de tehetetlen vagyok. Na már most, ha én elmegyek a kir. ügyészségre és panaszt emelek amiatt, hogy a kamatláb kinőtte a gyermekcipőket, a bank, aki­nek ilyen formán a felmenő rokonát sértettem meg — van-e felmenőbbje neki, mint a kamat ? — mondom, ha rálépnék a kamattyukszemére, akkor csak természetes dolog, hogy a bank — egész jogosan — azt fogja mondani: itt erő­szak nem lesz alkalmazva, akinek nem tetszik, ne vegyen, lehet visszafizetni a nap bármely szakában. Szóval lejáratja a tételt azonnal és vele egyidejűleg az adóst is. Már pedig tessék megszavaztatni az adóso­kat. mit fizetnek inkább : 20 százalék kamatot vagy 100 százalék tőkét ? Ugy e, hogy a 20 sok­kal kevesebb ? Hanem játszunk mást. Ha igazán szivén fekszik a törvénynek a sorsunk, akkor csinál­junk olyan törvényt vagy csináltassuk meg a kormánnyal, hogy uzsorásnak minősíttetik és hi­vatalból üldöztetik az, aki másnak anyagi rom­lását idézi elő azáltal, hogy 8 százaléknál ma­gasabb törlesztést követel. Lehet kevesebb a mér­tékhatár, nem ragaszkodom a nyolchoz. Ez legyen hivatalból üldözendő, nem az a szegény passas, aki most törlesztés nélkül hosz- szabbitást kér a bankoktól és akit most ugyan csak kiüldöznek kérésével a banki hivatalból. Addig, amig ez nincs rendezve, addig csak hadd nyúzzanak bennünket. De adjanak pénzt, ami után nyúzhatnak. (5). f Rubletzky Miklósnó. Az emberi szivbe ___________________akkor markol bele éleseb ben és kifejezettebben a múlandóság fájó érzése, amikor a halál egy-egy sudár töl­gyet tör ki, amikor elszakasztja szeretettéitől a legdrágábbat, a legkedvesebbet, hogy örök gyásznak adjon helyet az elhagyottak szivé­ben. — Ilyen gyászba borította Rubletzky Miklós kereskedőt felesége korai elhunyta, aki rajongásig szeretett hitvesét és 6 élő gyermeke édes anyját vesztette el a korán, élete leg­szebb éveben elhunyt fiatal asszonyban. Vá­rosunk társadalma körében mély részvét nyil­vánult meg a súlyosan meglátogatott család iránt, mely úgy a kondoleálasban, mint a te­metésen való megjelenésben impozánsul meg­nyilatkozott és ez vigaszul szolgálhatott a nagy kiterjedésű családnak, mely a gyász­esetről az alábbi jelentést adta ki: Rubletzky Miklós mint férj ugv a maga, mint a nagy­számú rokonság nevében is mély fájdalommal jele.iti, hogy a forrón szeretett hitves és pél­dátlan jó édes anya Rubletzky Miklósné szül. Friedl írén folyó évi január hó 27-én délelőtt Huszthy Zoltán műtermében Nagykároly, Kossuth-utca 5. készülnek a pompás kidolgozású Othonban vagy a hely­színen eszközlendő bár­miféle csoport, épület stb. felvételre kész­séggel vállalkozom úgy helyben mint vidéken, aeleg műterem!!! Jutányos árak!

Next

/
Thumbnails
Contents