Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

Érmellék, 1914-01-17 / 3. szám

1914. január 17. 3-ik szám ÉRMELLÉK 3-ik oldal. ő jogaira azokban az évükben, mikor segítségünkre és pártfogásunkra szorul. A kormányhatalommal karöltve a társadalom is széles rétegben megindult a gyermekek védelmében és az elfogult közvélemény számos érthető panaszt vál­tott ki a szülőből. Ez az érem másik ol­dala, mely az aktiónak halárt szab és árrá int, hogy túlzásokba át nem csap­junk. Jóravaló munkások felszólaltak, hogy a gyermekvédő mozgalom zsarno­kokká nevel e a gyermekeket, kik joguk tudatában tiszteletlenek és engedetlenek. Az a panasz, hogy a modern gyermek eem ismeri a családi szeretet és össze­tartás szellemét és önzővé lesz. A gazdag ember — mondják — még segíthet ezen a bajon, mert gyermeke nevelését ellenőrizheti, de a szegény munkás, ki egész nap távol van és mar bölcsőjében kénytelen azt idegenekre bizni, ha ugyan bízza, vajmi kevés be­folyással van alakulására. Később azután sok szülő keserüségg -l veszi észre, hogy köztük és gyermekük között semmi sem rokon. Mindenesetre ferde helyzet, de álta­lánosítani nem lehet Annyi bizonyos, hogy az államnak a polgárokra szüksége lévén, a gyermeket meg kell védelmezni, még esetleg szülőjével szemben is. 8 épen az alsó néposztály körében az ál­lami és társadalmi beavatkozás nagyon is indokolt. 'Mert a munkás-osztályban a szülők és gyermekek közli viszony bi­zony nem fejlődött a közérdek előnyére s e bajhoz a legtöbbször a szülőknek egymásközti viszálya járul hozzá fokozó­lag. Ami a védelmet illeti, elsősorban az élet és egészség védelmezendő, de nem kevésbbé fontos a gyermek erkölcsisé­gének megvédelmezése. — Erre szolgál­nak azon intézkedések, mely a gyerme­kek csavargását szigorúan bünteti. S szigorúan büntetendő« azon szülök, kik gyermeküket felügyelet nélkül az utcára teszik ki, vagy például, ami igen gyakori, rosszlelkü koldusoknak bérbeadjak. — Csaknem minden bűnös gyermek meg­büntetésénél enyhítő körülményül hozzák fel az utca ragályosságát. Mindenki tudja, mennyire szaporodtak az utolsó években a 15—16 éves gyilkosok gonosztettei és nem ritkák azok az esetek sem, hogy már 12 éves banditák esnek a rendőrség ke­zébe. A kérdőre vont szülök gyakori mentsége : egész nap a műhelyben vagy gyárban el vagyunk foglalva, a gyerme­kek rossztársaságba keveredtek s tették amire a többiek tanították. Mindazok az államok, melyeknek si­került a kriminalitás statisztikáját az utolsó években csökkenteni, csak úgy ér­tek célt, hogy kíméletlen háborút üzentek a gyermekcsavargásnak s állandó felügye­let alatt tartották a szüleiktől elhagyott gyermekeket. A gyermeket elsősorban szülei védik meg. de meg kell azt védeni szülei el­lenére, sőt szülei ellen is, ha kell. Egy délvidéki fiancia város elöljárósága meg­hagyta közegeinek, hogy minden iskola- köteles gyermeket, kit a tanítási időben az utcán találnak, vezessenek be a rend­őrséghez oly célból, hogy szüleiket szi­gorúan megbüntessék. Ez az intézkedés bevált. Vannak ugyan kik ebben az apai jog megsértését látják, reklamátiók azon­ban komolyan nem vehetők. Ha az atya oka annak, hogy gyermekei szerencsét­lenek. ho y gonosztevők, bűnös a gyer­mekkel, de az összérdek, a társadalom, az állammal szemben is. D/. N. J. Kaland a szőlőhegyen. A padlásra zárt udvarló. Baglyot fogtam hegybíró uram! A pikáns izii esemény, Székelyhidon a szőlőhegyen történt. Szereplői egy deresedő udvarló, egy idősebb korú, de kívánatos szép menyecske és a felszarvazott férj. B ............k Sándor székelyhídi gazdál­kodó az eset hőse, aki már régen szemet vetett a szőlőhegyen lakó barátja tempera­mentumos feleségére és a menyecske sem vonakodott az udvarló tüzes csókjaitól. A gazda azonban csak ritkán távozott el hazulról és igy alkalom hiánya miatt, nem turbékolhatott kedvére — ger'e módra — a szerelmes pár. Péntek este végre alkalma nyillott arra B ............nek, hogy bevalja forró szereltnél a szép menyecske előtt, mert a gazda Mar- gittára készült a szombati vásárra és még az estéli vonattal elutazott hazulról. A sötétség leple alatt belopódzott a me­nyecskéhez és a felszarvazott férj helyét foglalta el a puhára vetett hitvesi nyoszo- lyában. Egész az éjféli órákig zavartalanul tur- békoltak együtt, amikor nagy dörömbölésre ébredtek fel. Margittán ugyanis a vásár nem lett megtartva és a férj uram, a szép menyecske puha karjai és forró ölelésére vágyakozva alkali szekérrel camogott vissza Székely­hidra. A szerelmes pár megijedt. Az udvarló félve a felszarvazott férj hatalmas tenyerei­től, felbujt a ház padlására, abban a hiede­lemben, hogy egy alkalmas pillanatban sikerülni fog észrevétlenül távoznia a szo­bából . . . A gazda azonban megsejtett valamit és amidőn hosszas várakozás után a menyecske kinyitotta az ajtót, azonnal tisztába volt a helyzettel, hogy kutya van a kertben . . . Egy hatalmas fügyköst vett a kezébe és azzal akart indulni a padlásra, hogy a házi­baráton elégtételt szerezzen, de B ............k ur am félve a következményektől, őrült mó­don kezdett segélyért kiabálni. A nagy kiabálásra felriadtak a szomszé­dok, akik azután Karc a Sándor* kegy bíróval élén, segélyére siettek a padlásra került ud­varlónak, aki váltig tagadta, hogy közötte és a szép menyecske között bármi is történt volna . . . A gazda végre is ezen kijelentéssel „baglyot fogtam hegybiró uram“ futni en­gedte a gyáva szerelmest, de előbb megfo­gadtatta vele, hogy soha sem teszi be a lábát idegen portára. B............k e'szaladt, de előtte örökké emlékezetessé marad 1914. január 10-ike. Hogy a házastársak megbékültek-e ? ar­ról haílgat a krónika. Kinevezés. Őfelsége Korcsmáros Sándor nagyváradi kir. törvényszéki aljegyzőt, a székelyhídi kir. járásbírósághoz atbiróvá ne­vezte ki. Az uj biró állását f. hó 25-én foglalja el. Hivatalvizsgálat eredménye. Szombaton fe­jezte be Szunyogh Barna szolgabiró és Ma­tis Dezső járási számvevő, a székelyhídi községi hivatal és a pénzkezelés megvizsgá­lását. Az ügykezelésnél kellő rendet találtak a vizsgálók, a számadásoknál azonban több költségvetési hiteltullépós fordult elő, amely­nek igazolására és kellő indoklására utasí­totta az elöljáróságot a járás főszolgabirája. Lemondott alelnök. Az izr. egyház leg­utóbbi közgyűlésén alelnökkó választott Kup­fer Márton a választást nem fogadta el. Le­mondását azzal indokolta meg, hogy nincs szüksége semmiféle egyházi tiszteletbeli ál­lásra. — Derogál az egykori nagyon is sze­gény7 zsidónak a hitsorsosaival való gyakori érintkezés. — Hiába a bankdirektorság és palagyár igazgatóság feledteti, veie azt, hogy , hajdanában örömmámorban úszott volna az ilyen kitüntetésre. — Az egyháztagok a le­mondás hírére nem öltöttek gyászt, még csak ruhájukat sem tépték be, de betöltötték — minden jegyzőkönyvi sajnálkozás nél­kül — az állást, Farkas József kereskedővel, az egyház derék és hitbuzgó tagjával. Egy érdekes statisztika. Székelyhidon az elmúlt évben 61 házasságot kötöttek. — A születések száma 179volt. — Elhatakll2 en I és igy a természetes szaporulat 87. Tancestély. A székelyhídi kér. ipartestület ! az elaggott iparosok segélyalapja gyarapítá­sára, ma este a Központi-szállods termében felolvasással és tombolával kapcsolatosan zártkörű tánestélyt rendez. Belépti-dij sze­mélyenként 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Pénzintézeti közgyűlés. Az Érmellék egyik legjobb hirnevii pénz­intézete a „Székelyhídi Népbank“ holnap délelőtt 10 és fél órakor tartja VIII-ik évi rendes közgyűlését az intézet székely­hídi gyönyörű épületében. — A pénzin­tézet az elmúlt évben, a pénzügyi válság dacára is fényes bizonyságot tett arról, hogy milyen erős és biztos védvára Szé­kel yhid és vidéke közgazdasági életének. Bizonyítja ezt a közre adott mérleg is, (lásd „Közérdek“ utolsó oldalán) mely 5505 kor. leírása után, 51.331 korona 24 fillér nyereséget tüntet fel, melynek hova for­dítása iránt az alábbi javaslatot teszi az igazgatóság a közgyűlésnek. Osztalékul részvényenként 15 kor. (71,2 %), tartalék- alapra 10,000 kor., jutalékok és jótékony­célra 3331 kor. 24 fillért és 500 koro- . nát a jövő évi nyereség számlára átvi- letni kér. — A „Székelyhídi Népbank“ az elmúlt évben igazi missiót teljesített Székelyhid és vidékén. Valóságos istápo­lója volt ügyfeleinek és a kisgazdáknak, akik a nehéz gazdasági válság folytán nagyon is reászorultak a pénzintézetek támogatására. Az egész krízis alatt állan­dóan folyósított kisebb kölcsönöket s ha­bár ügyfelei sok esetben válságba is ju­tottak, minden esetben elment a méltá­nyosság legszélsőbb határáig és csak a legkényszeritőbb helyzetben alkalmazta a váltó óvást biztosításul és kölcsön veszé­lyeztetése esetében és a követelések pe- resitését. — Olyan eljárás ez, amelyhez hasonlót kevés vidéki intézet produkált és az elismerés feltétlenül Tnnyoghy La­jos vezérigazgatót és az igazgatóság tag­jait illeti. Ha az ország többi pénzinté­zeteinek igazgatói is hasonló eljárást ta­núsítottak volna, aligha lenne ma az országban annyi földönfutó, oly sok tönkre jutott, Amerikába vándorolt ál­lampolgár. A kivándorlás emelkedése. A székelyhídi járásban aggasztó módon megnövekedett a kivándorlás. A folyó év január első felében, a Járásból többen kértek útlevelet, mint az 1913. év egész folyamán. Ha ez igy tart, az egész falvak elnéptelenednek és nem marad más senki ebben a szerencsétlen országban, mint ; tehetetlen aggok, árván maradt asszonyok és az éhező gyermekek, Puszta kézzel. A bihardiószegi csendőrség feljelentést tett könnyű testi sértés miatt a székelyhídi kir. járásbiróssghoz Weisz Mór ottani lakos ellen, aki puszta kézzel Hajdú János gazdálkodót úgy eldöngette, hogy nyolc napig kellett az ágyát őriznie. «íonstre falopás. A szentjobbi csendőrség Fekete László és 23 társa szentjobbi lakosok ellen feljelentést tett a nagyváradi kir. ügyészséghez, akik a hegyközszentmiklósi,

Next

/
Thumbnails
Contents