Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-06-27 / 26. szám
1914. junius 27. 26. szám KÖZÉRDEK 5-ik oldal üsePSüBi Ruhát fest és vegyileg tisztit Hauffel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett intézetében. = Nagykároly, Kölcsei-ut I. = a római kath. templom mellett. Alapittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59. fenntartására szükséges költségeket biztositó alaptőkét összehozni, tehát meg kell elégednünk a tanításnak mai módjával. Ámde még igy is fennáll a lehetősége annak, hogy a zenelanitásban bizonyos rendszert teremtsünk. Természetesen ehhez a zenetani- tók részéről jókora jóakarat kell ! Ha ezt a zenetanitókból kiváltanunk nem sikerül, jelen alkalommal felvelondő oszménk szintén már csirájában megfu'adt. ügy tudjuk, hogy van Nagykárolyban ma vagy 10 zenetanitó, akiknek zenei tudása különböző fokú. De, úgy hisszük, mindenikben van annyi józan önismeret, hogy jól megtudja Ítélni a tanuló haladásának azt a fokát, amelyen túl már nálánál magasabb képzettségű zenemester tudná csak a növendéket sikeresen tanitani. Ha erre a józan belátásra appellálha- tunk, akkor zenolanitásunk rövid időn óriási előhaladást fog tenni. Mindenekelőtt az lenne szükséges, hogy ze- netanitóink — hogy divatosan fejezzük ki magunkat — egymással kartelibe lepjenek. Ezt akként vélnők elérni, ha a város legnépszerűbb zenésze számba venné a városon levő kisel/b cs nagyobb zenetanilólcat, minden szakbeliekul, kiludakolná átlagos havi jövedelmüket s azután őket, meg a tanítványok szüleit közös értekezletre hívná össze. Ezen az értekezleten mindenekelőtt azt állapítanák meg, hogy a zenetanitást valamelyik hazai tekintélyes zeneintézet (Akadémia, Nemzeti Zenede) tanitásmenele szerint fogják berendezni akként, hogy minden tanulót előhala- dásához képest soroznának be bizonyos osztályba s úgy vezetnék a tanítást, hogy minde- nik tanuló tanév végén a mintául választott zeneintézetnél — ha erre hajlandósága van — magánvizsgálatot tehessen. Amig egyfelől teljesen egységes lenne a tanítási eljárás, másfelől a tanulót is ámbició- nálná a ludat, hogy évről-évre egy-egy osztállyal halad előre. Ezt az osztályozást meg le-! hetne ejteni itt helyben olyan tanulók részére is, akik nem óhajtanak valamely nyilvános intézetben magánvizsgálatot tenni. Jól esnék azért az ilyen tanulónak is ludnia azt, hogy ö most már egy bizonyos osztálynak megfelelő zenei tudással rendelkezik s ha később kedve jő arra, hogy nyilvános vizsgálatot tegyen, ludja, hogy melyik osztályra számíthat. Hogy mennyire fokozná ez zenekultúránkat, egyelőre kiszámítani nem is lehet. Tény az, hogy lenne zenekonzervatóriumunk köllségos befektetés nélkül. Ami már most a tanítványoknak a zeneta- nitók közötti elosztását illeti, ez kevés jóakarattal s a zeno-kultura iránti nagy szeretettel könnyen megoldható lenne. A zenetanitók körülbelül ismerik maguk is I egymás képességét. Ölt maguk állapíthatnák meg, hogy az alsóbb, közép avagy felső fokon érvényesülhetne-é tudásuk ? S a tanítványok aszerint lennének elosztva figyelembe véve természetesen azt is, hogy kik hajlandók a tanítvány lakására járni, avagy saját lakásukon tanitani ; ügyelve továbbá arra is, hogy minde- nik zene-tanitónak meg legyen évenként az az átlagos jövedelme, amely jelenleg van, vagy amelyre esetleg változott anyagi viszonyai folytán szükséges lesz. Milyen érdekes lenne azután, amikor tanév végén valamennyi tanuló egy nyilvános koncerten mutatná be kisebb-nagyobb tudását s óvről-évre teendő előhaladását. * Zenetanitásunknak fölötte elhanyagolt ága az énektanítás. Az éneket voltaképen csakis az iskolában tanítják. Az iskolából kikerülve csak azok a ritka szerencsések tanulnak tovább énekelni, akiket az Istsn remek hanganyaggal áldott meg, mig a szerényebb hanganyaggal rendelkezők legfölebb maguknak énekelnek. Az énektanítás azonban az iskolában sem történik a kívánt módon. Legfölebb nehány dalt tanulnak meg a gyermekek hallás után, de olyan tanitás, amely a tanulót hangjegyből énekelni megtanítja, alig található fel, noha ezt & tantervek minden fajtájú iskolától megköve telik. Sietünk megjegyezni, hogy ezt a hiányt annak tudjuk be, hogy a tanítók ebben a szakban nincsenek kellően kiképezve. De másfelől a szakképzett emberekben is hiány lehet, mert másként nem tudnók megérteni, hogy a Nagykárolyban levő két polgári iskolának rendes zene-énektanitója nincs. Honnan van az, hogy egy ilyen népes városban, mint Nagykároly, a daloskör általában kevés tagból áll? Onnan, hogy az iskolában nem kedveltetik meg a tanuló ifjúsággal a mü- dalt. Mert az éneklés megkedveltetéséhez nem alkalmas az a mód, hogy pl. amikor ünnepélyre készül az iskola, az énekkarbeli gyermekeket csömörlésig gyötrik az énekléssel, máskor meg műének órákat nem is tartanak rendesen. A müéneket is fokozatos tanitásmenetben, pedagógiai tapintattal beosztott és megtartott órákon kell tanitani úgy, hogy a tanulót se a szabadidő örömeitől meg ne fosszák, se éneklőszerveit ki ne fárasszák, szóval, hogy az éneklést a tanuló meg ne utálja, hanem, hogy a szépen betanult müénekben gyönyörűségét lelje, éneklő képességét fejlessze s a müéneklést megkedvelje. Ezen a téren a hiány az elemi iskolán kezdve a legmagasabb fokig megvan. Nem tudjuk, hogy a közoktatásügyi kormány által kreált énekfelügyelői kormánybiztos fog-e ezen a hiányon segíteni? Alig hisszük. Azért abban kell reménykednünk, hogy az oktatásnak ezen az ágán a tanitóképzés segíteni fog. Ennyit akartunk zenei nevelésünkről elmondani. Érdeklődéssel várjuk a fejleményeket. (~) Uj bőrkereskedés Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Nagykárolyban a Könyök-utca sarkán (Vadnay Etelka úrnő házában) a mai modern kor igényeinek megfelelően felszerelt o o bőrcipőfelsőrész kereskedést rendeztem be, mely hétfőn f. hó 29-én megnyílik. o o Raktáron tartok nagy választékban mindenféle bőröket, cipész- és csizmadia szakhoz szükséges kelléket, o o Mérték utáni felsőrész készítését jutányos áron vállalom. o o BERSON gummi- sarok nagyraktár. A n. é. közönség kegyes pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel o o ZEfllelin. 22oltán bőrkereskedö. Sport. Labda-rúgás. Junius hó 21-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg a Nagykárolyi Sport-Egylet alakuló közgyűlését. A gyűlésen 50 tag vett részt. Kertész Béla, mint a N. S. E. tervbeli szerzője nyitja meg a gyűlést. Rövid szavakkal vázolja : micsoda szüksége volt már Nagykároly városnak egy sport egyletre s épen ezért kéri a gyűlést, hogy legyen rajta, hogy az egylet minél virágzóbban működjön s hivatása nocsak arra szorítkozzon, hogy az ifjakat, akikben amúgy is van elég lelkesedés és energia a cselekvésre — nyerje meg a sport számára, hanem keltsen komoly érdeklődést és szerete- tet Nagykároly város közönségében is. Kéri az Egylet minden tagját, hogy csináljon propagandát a Nagykárolyi Sport-Egyletnek, mert csak igaz érdeklődés, igaz sportszeretet, emellett pedig anyagi áldozatok azok a tényezők, amelyek ilyen egyletet fentartani és sikeresen tovább működtetni képesek. Majd rövid szavakkal vázolja nz alakuló egylet eddigi eredményeit és felhívja a gyűlést, hogy tisztikarát válassza meg. Elnöknek Hajdú Miksa választatott megaki erre átvette a gyűlés további vezetését. A tisztikar többi tagjai lettek: Alelnök : Nagy Antal, titkár: Kertész Béla, pénztáros : Nagy Sándor, jegyző: Kiss József, football- intéző : Moskovits Lajos, ellenőrök : Patay Sándor és Hirsch Béla, szertáros : Szikszay Zoltán. Delegáltak még 3 tagot, akik a disz- elnököket kérjék fel. Ezután az elnök megköszöni a megnyilvánult érdeklődést s miután a gyűlést úgy a maga, mint tiszttársai komoly törekvéseiről biztosítja, az ülést berekeszti. Training-hirek. A Lövölde-kertben óriási traing folyik. Csapataink lelkiismeretesen készülődnek az eljövendő küzdelmekre. Egyik-másik játékos már tanujelét adta klasszisának. Az intéző megelégedését fejezi ki a játékosok eredménye felől Bár egy határozott klasszis I. csapattal rendelkezünk, a legutóbbi nagy trainingen a II. csapattal csak 4:2 arányban tudott végezni, amely a II. csapat formáját is igazolja. Az Egylet titkára a befolyt tagságdijakból 2 football-labdát hozatott a játékosok céljaira. — Alapitó és pártoló tagsági gyűjtő-iveket bocsátott ki az elnökség. Ez utón is felkérjük a közönséget, hogy mindenki tőle telhetőleg hozzon egy kis anyagi áldozatot az Egylet fenntartására. Fályakérdés. Biztos alapokon haladhatna már as N. S. E., amelyre Nagykároly városának már azelőtt említett okoknál fogva szüksége van, de háttérben még egy nagy kérdőjel áll. A városi tanács döntését most várják még csak a pályakérdés felől, de illetékes helyekről máris olyan Ígéretekről rendelkezzünk, amelyek fölöslegessé teszik az aggodalmakat. Legalkalmasabb e célra a Lövölde-kert, úgy a közönségre, mint a játékosokra nézve. Biztosan tekint Nagykároly város sportszerető közönsége a tanács |határo- zata elé, mert lehetetlennek tartjuk, hogy oly szűkkeblűnek mutatkozzék, hogy ilyen egylet céljaira helyet adni érdemesnek ne tartaná. HÍREK. Szép nő kö.* megható a kedvessége, mellyel írásra késztet. S én szépen és elegendő meghajlással szeretném nyújtani az emléket. Ám megdöbbentő, mennyire sablonosak és nagyon elökellötlenek az effajta Írások. Százszor adott tanácsok ezerféle pernyébe fürdőit igéi bukkannak elénk újból és újból a csontlevelekről. Es mégis, immáron öreg telkemmel és lanyha elmémmel — sajnos — én sem tudok egyebet szolgáltatva vésni memenlót magához: , Vigyázzam a szépségére.“ /lármán valánk egyszer együtt. Egy közepes ur, magam és egyike ritka számú barátaimnak, ki akkor jött vissza Monte-Cáriéból. Lelkes, kedves fiú volt, aki igen szerette a nőket. S mert már-már bronzos feketesége szabályossággal párosult, gondolom : lehettek néme- lyes sikerei a szépnem körül. * Egy nőgyillölő curiosumként irt kedélyeskedő sorait másoltuk le úgy, amiként egy emlékkönyvben láttuk.
