Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-06-13 / 24. szám
I , IAG 2-ik oldal' KÖZÉRDEK Fogászati műterein Nagykároly, Könyök-utca 11. Bzam. Készítek a gyökér eltávolítása nélkül- is: tetmészethü fogpótlásokat aranyban és vulkánit kautschukban; száj- badlás' nélküli fogpótlások u. mi; araüj- hldat koronák, csapfogak, a legmüvészesebb kivitelben. Fohuzás. Fogtömés. László Jenó vizsgázott fogtechnikus. ____ 1914. junius 13.'24-ik szám. a legtöbbször tulszigoru kormány biztos. S a közönség mégis és mindenkor a tanárt okozza a diákon esett szerencsétlenségért, a tanárt, akinek vérzett a szive látva növendéke zavarodottságát s azt, hogy szomorú sorsában nem lehet segitsé- g éré. Ne a tanári kart bántalmazzuk, hanem kérjük erélyesen az illetékes tényezőktől az érettségi vizsga eltörlését s akkor bizonyosak lehetünk afellől, hogy ilyentájt a napilapok hírrovata nem fog az öngyilkos kis diákok tragikumától hemzsegni I NAGYKÁROLYI KERESKEDELMI ÉS IPARBANK _______RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.______ Al aptőke: 1.200,000 korona. Tartalékalapok; 492,000 korona. Folyósil ■ váltókölcsönöket bekebelezés, értékpapír fedezet vagy kezesség mellett. Leszámítolja. iparoSok és k« reskedők tárca váltóit a legjutányo- sabb kamattétellel. Torlesztéses jelzálogkölcsönöket nyújt földbirtokokra a becsérték 500/o-a erejéig 20—50 éves időtartamra, a kölcsönkérvénnyel egyidejűleg beterjesztendő az ingatlan hiteles telekkönyvi kivonata és kataszteri birtokive. Vesz éselad. mindennemű tőzsdei értékpapírt, sorsjegyeket a legelőnyösebb napi árfolyamon. Takarék és folyószámlái betéteket igen jutányos kamattétel mellett gyümöicsöztet; a tökekamatadót az intézet viseli. T ahnrwnlif * mindennemű bank- I^GUUIiyUlil - szerű ügyletet. Közelebbi felvilágosítást készséggel nyújt az intézet Igazgatósága. A sajtó és az iparosság. A sajtó maga az élő nemzet. Amilyen a nemzet, olyan a sajtója és megfordítva a nemzet kívánalmai, úgyszólván összes ólet- nyilvánulásai a sajtóban tükröződnek vissza. Egészséges sajtó, egészséges lelket képes belehelni a nemzet testébe. Romlott sajtó, a fertőző betegségek egész seregét viszi magával és megmételyezi azok lelkét, kiknek szellemi táplálókul szolgál. Nincs könnyebb, mint fogékony lelkeket a hálóba keríteni a sajtó hatalmával. A nemzet életét visszatükröztető sajtónak azonban más a hivatása. Feladata a nemzet vérkeringését szabályozni, irányítani. E hatás sokszor rendkívüli tevékenységre is feltudja a nemzetet riasztani lethargikus állapotából. A sajtó hatása néha óriási szokott lenni. Hasonlít a ’villámütéshez. Kápráztató fény áraszt, tűzbe hozza a lelkeket s felkorbácsolja sokszor a szenvedélyeket is. A hirlap a mai nap harcosa, de a jövő alapját kósziti elő. Minden egyes nap újabb és újabb tápanyaggal képes gyarapítani a nemzet vérkeringését, mely ezáltal szabályozottabb mozgásba és igy öntudatosabb életműködéshez is juthát. Az 1848 as nagy idők a sajtó egy napi villámütéseinek köszönhetők. Ahány eszme csak született akkor az ember agyának gazdag tárházában, az mind a sajtó villámszárnyán indult bóditó útjára. Szabadság ! Egyenlőség 1 Testvériség I Demokrácia. Emberi és politikai jogok! Szabad munka, csak szabad házában. Mindezek a jelszavak és törekvések ugyan minek kő szönhetik létüket, ha nem a sajtónak ? Ma már ott állunk, hogy egy nemzet nagyságát sajtójának fejlettségéből is képesek vagyunk megítélni. A hatalmas brit birodalom, Németország, vagy Amerika sajtói gazdaságilag és politikailag mily hatalmas országok félelmetes erejét rejlik magukban 1 És hogyan állunk a magyar sajtóval ? Örvendetesen kell tapasztalnunk, hogy e téren az utolsó évtized alatt rohamos fejlődés mutatkozott. Az ország fővárosában elegendő számmal vannak napi, heti és szaksajtóink A vidéki sajtóval — néhányat leszámítva — szomorúan állunk. Nincsenek országos szellemű vidéki lapjaink és ennek okát abban kell találnunk, hogy nincsenek valódi középponti városaink, ahonnét nem vicinális, hanem országos szellem sugározna ki a környékre. A nemzetállamban mindenütt a nemzet országos szellemének kell vezetni és uralkodnia, mert itt a legkisebb község maga a nemzet, illetve az állam partikuláris viszonylatban. Habár helyiek legyenek is az ügyek, azoknak országos szellemtől kell áthatottnak lenniük. A nemzet életének szakadatlan egymásutánban kell lefolynia akár országos, akár helyi viszonylatban. Nem lévén erősen kifejlett központi városaink, nem fejlődhetik erős alapú és országos szellemű vidéki sajtó organum se, mely irányitó befolyást gyakorolna a nemzet vérkeringésében. Pedig erős vidéki sajtóra számos tekintetben igen nagy szűk- rég nan, mert a fővárosi sajtó nem láthat él minden vidéki ügyet. Erre csak a vidéki sajtó képes, még pedig a nemzetállam követelménye szerint, akként, hogy minden helyi ügyet egyszersmind országos oldaláról is vizsgáljon, mennyiben felel meg a nemzet akaratának ? Tagadhatatlan azonban, hogy elismerés illeti úgy a fővárosi, mint a vidéki sajtó harcosait, kik a nemzet millió ügyének eleven segítői. Minden vérbeli sajtó emberben a nemzetállam testesül meg. És ideális az volna, ha a nemzet minden tagja a sajtó harcosa lenne s mint ilyen a hivatásos, vérbeli újságíró oldala mellé állana. A magyar iparos osztály is érzi és tudja, mily erő rejlik a sajtóban, mert egyik legderekabb támogatója volna küzdelmeiben. Szó sincs róla, beszámol ugyan a sajtó az iparosság esetleges mozgalmairól, gyűléseiről, de ez j mind nem elég abhoz, hogy az iparosság j sajtóbeli érdeke ki legyen elégítve. A sajtó-1 nak teljes ambícióval fel kell karolnia az iparügyet, melynek követeléseit önálíó tanulmánytárgyává kell tenni. Nemcsak az iparosság fogja ennek hasznát látni, hanem erösbödést nyer a sajtó is az iparosságban. A Közérdek az iparosság igazi sajtóorgánuma. Lelkesen karolja fel az iparosság érdekeit mindenkor, de sajnos, éppen az iparosság az, amely lethargikus álmát alussza. Mert egy újabb küzdelem előtt állunk I Gyermekeink betevő falatáról van szó, a melyért lelkesen száll síkra a Közérdek. Támogassuk bajtársaim az érettünk küzdő becsületes szókimondó sajtót. Egy nagykárolyi iparos. Az állam hivatalnokai és a vasárnap. Hat nap teremté Isten a világot, a hetediken pedig megpihent! Minden kor minden nemzete ezen a tényen elmélkedve, az abban rejlő bölcsességből kiindulva szabályozza a vasárnapi munkaszünetet. Abból indulnak ki a nemzetek, hogy az emberi szervezetnek feltétlenül szüksége van pihenésre, szórakozásra, változatosságra s az ősi bölcsesség úgy találta, hogy hatnapi munka után rászorul a faradt ember egy napi pihenőre. Hazánkban is rég kísértő, fontos probléma a vasárnapi munkaszünet. Megoldásán fáradoznak is eleget, igyekeznek kielégíteni sok-sok ellentétes érdeket. Az állam kétségkívül elég eréllyel igyekezik megvédeni a vasárnapi munkaszünetet a — társadalommal szemben. Pl. a kereskedőnek, az iparosnak nagyon az ujjára néz, nehogy vasárnap haszonhoz jusson a vasárnapi kötelező munkaszünet alatt. Helyes, nagyon jó. Azonban ez az erélyes állam ám igen furcsa színben mutatkozik, mihelyst a maga garasairól, jövedelméről, üzeméről van szó. S ez az, amihez lenne pár szavunk. Ha az állam alkalmazottainak s az s az állami egyedárusággal kereskedők vasárnapját nézzük, bizony sok tekintetben gondolkodóba esünk. így a pálinkás és egyébb italmérő helyiségek vígan működnek. Hát ezeknek nincs mnnkaszüne- tük, ezeknek nem kell a vasárnap?! A dohánytözsdék szintén azt mondják, hogy nekik nagyon csonka vasárnap dukál. D. u. 3 óráig lehet nyitva az üzlet. — E két téren azonban más szempontok is mérvadók, e kérdéseket nem bántjuk. Azonban ott vannak a szoros értelemben vett állami alkalmazottak, akik ezer számra ülnek vagy állanak az állami hi- j vatalok, hatóságok helyiségeiben. Hát az 1 állam ezekel szemben már egy szemérLegszebb ruhatisztitás Vegyileg száraz utón Hú jtú Jer ruhafestő, vegytisztító és gőzmosó-gyárában Felvételi üzlet: Nagykároly, Széchengi-utca 43. szám.
