Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-06-06 / 23. szám
VII. évfolyam. Melléklet a „Közérdek“ 23. száma. Érmihályfalva—Székelyhid, 1914. junius 6. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : JAKAB KÁLMÁN. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Megjelenik Érmihályfalván és Szó- kelyhidon minden szombaton délután, a „K ö z é r d e k“ melléklettel Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Bagamér: MOLNÁR ANTAL. TÁRSADALMI HETILAP. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Biharvármegye érmihályfalvai járás Érmihályfalva nagyközség szervezési szabályrendelete. X. Fejezet. A községi elöljáróság, a kezelő- és segédszemélyzet teendőiről különösen a bird kötelességeiről. 40. §. a) Az állami és törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletek, valamint a képviselőtestület gyűlése által hozott határozatok végrehajtásáért, ha az utóbbival más nem bízatnék meg, elsősorban a biró és főjegyző felelős, minélfogva a tanácsbeliek (esküdtek.) között a munkakört az illetők képességének megfelelőleg osztják be, mely intézkedés ellen az avval meg nem elégedő a főszolgabíróhoz folyamodhatik, kinek határozata ellen felebbezésnek helye nincs. Az elöljáróság, a segéd- és kezelő-, valamint a biró és főjegyző által egyetértőleg felfogadott szolgaszemólyzetjminden tágjával kiilön- külö/i is rendelkeznek, a hivatalos órákat meghatározzák s a községi személyzet, valamint szolgák által kért rövidebb szabadság- időt 14 napon engedélyezik. b) A biró a főjegyzővel együtt intézi el a fogyasztási adók megváltását, illetve bérbe- vevését, az állami mének elhelyezését, melyekre vonatkozólag a szerződéskötés hatáskörükhöz tartozik. e) A biró és főjegyző képviselik a községet, mint testületet s minden, a község által vagy a község ellen indított perben a képviselőtestület által kijelölt ügyvéd részére a meghatalmazást, úgy nemkülönben a község nevében kötött mindennemű szerződést együttesen Írnak alá. d) A biró és főjegyző együttesen Írnak alá minden, a községi elöljáróság nevében teendő kiadványt, a 126,000—202. B ü. n. szabályzat 37. §. szerint. e) A község által kezelt mindennemű pénztárak időnkénti bejelentés nélküli megvizsgálása a birónak s főjegyzőnek együttes kötelessége, kivül állván ezen vizsgálat a pénztár kezelésére vonatkozólag fennálló szabályokban előirt vizsgálatnál. A biró hajtja végié a rendeleteket, melyek a 126,000— 902. B. m. sz. községi ügyviteli szabályzat szerint neki kiosztatnak. g) A községi belizgatás terén különös kötelessége a birónak a község belterületén s határaiban lévő községi utak, töltések, véd- gátak, vizvezető árkok, csatornák és itató- kutak jókarbantartása a község határmalmaira, utak és utcák határvonalaira felügyelet, a temető kerítéseire, nemkülönben a község magántulajdonait képező ingó és ingatlan vagyonra való felügyelet, kötelessége továbbá az idegenekre való felügyelet a személyes szabadság korlátain belül, a rendőri felügyelet alá helyezett egyénekre, a koldulás tilalmának szigorú magatartása, tiltott játékok meggátlása, az engedélyezett iparok tekintetében hatóságilag megállapított árszabályok megtartására, a cselédtartás kezelése, a vallási tisztelet, közerkölcsiség fenntartására való felügyelet szintén kötelmei közé tartozik. h) A község területén levő állami és törvényhatósági közforgalmi eszközök, mind utak, hidak, távirdai és telefonoszlopok és sodronyok, mindennemű vízmüvek, úgy a műemlékek sértetlen fenntartására való felügyelet, a biró kötelessége. i) Belrendi tekintetben kötelessége a birónak az építkezés, tiizrendőri, köz- és állategészségügyi, szegények gyógyítása és segélyezésére nézve fennálló törvények, rendeletek és rendszabályok foganatosítását vezetni. k) Kötelessége a birónak mindennemű kiadásokat csak odafoi’ditani, ahová azok költségelőirányzattal megállapítva vannak s az összes köztartozásokat minden évben behajtani, vagy Debajtatrxi. l) A költségvetés szigorú betartásáért a biró is felelős lévén, a költségvetés keretén belül, mindennemű kiadást a főjegyzővel együtt utalványozhat. m) A biró kötelessége az állami törvény- hatósági adóknak a rendelt időben való behajtása és befizettetése. n) Felügyeletet gyakorol a biró a korcsmák és italmérési üzletekre 785,443—1899. sz. B. m. rendelet intézkedésének megfelelően. o) A biró kötelessége intézkedni, hogy minden közmunka szolgálat, előfogatok kiállítása pontosan eszközöltessék, úgy nemkülönben, hogy tűz és más vész idején a vész meggátlására szükségelt igás- és kézierő előállittassék. p) Kötelessége a birónak intézkedni, hogy az iskolaügy semminemű hátrányt ne szenvedjen, kötelessége az igazolatlanul mulasztó gyermekek szüléitől a bírságot pontosan behajtani az iskolahatóság, iskolaszék, megke- resvényeit teljesíteni, s általában a népnevelés érdekében szükségelt intézkedéseket elkövetni. r) Kötelmei közé tartozik továbbá a himlőoltásnál való közreműködés, a szegénysorsu betegek kórházba szállítása, a dajkaságba lévő gyermekek ápolóinak felügyelete, s minden járvány vagy annak mutatkozó betegségi eset (úgy embernél, mint állatnál) bejelentése, úgy nemkülönben kötelme, hogy tavasszal legelőre hajtás előtt mindennemű jószágok megvizsgáltassanak, s a kártékony bei’nyók s rovarok, valamint a szerbtövis kiirtására vonatkozó rendeletek megtartassanak s teljesítessenek. s) Az adó, megyei és községi közmunka vagyonállásán s egyáltalában mindennemű összeírásoknál kötelezve van a biró a jegyzőket támogatni, a védköteleseket a sorozóbizottság elé állítani és személyazonosságukat igazolni. t) A katonai szolgálati viszonyok közül kiadott utasításban foglalt teendőket a jegyzővel együtt végezni, a katonai elszállásolást, a fogatok kiállítását, élelmezést, az elszálá- solás arányos felosztását, u szállás és élelempénz kiosztását s ezek felszámolását az e célból külön díjazott s felfogadott által tel- jesitteti, kinek működését szigorúan ellenőrzi. u) A közsegélyre szoruló szegények ellátásáról s ezek közül a munkaképesek foglalkoztatásáról gondoskodni köteles; intézkedik arról, hogy vásárok alkalmával az undort gerjesztő s számos veszélyt előidéző nyomorékok s koldusok csoportosulása megakadá- lyoztassék s az idegenek eltávolíttassanak. 41. §. A bírói bíráskodási joggal is fel lóvén ruházva, azt az 1887. évi XXII. t.-c. és az 1894. XXII. t.-c. alapján a felhívott esküdttel s a jegyzővel egyetemben gyakorolja. 42. §. Az árva és gondnoksági ügyeket illetőleg az 1877. évi XX. t.-c. és a gyámhatósági szabályrendelet által a községre bízott teendőkben eljárjon. 43. §. A biró segédkezik a jegyzők minden teendőiben, hol azt a körülmények úgy kívánják. 44. §. Ezeken felül gyakorolja mindazon jogokat s teljesiti mindazon kötelességeket, melyeket a törvényrendelet szabályrendelete reáutal. 45. §. A biró a főjegyzővel együtt őre a község pecsétjének. (Folyt, köv.) Püspök látogatás Érmihályfalván. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök bérmautjaról hazaterve, csütörtökön meglátogatta az érmi- hályfalvai páróchiát és automobilon tovább utazott Nagyváradra. Személyi hir. Papp Viktor földmivelésügyi miniszteri fogalmazó, kiváló zeneszerző és hegedűművész f. hó 1-én rokona Makulz Gyula M. A. Ö. főellenőr látogatására Érmihályfalvára érkezett es 4 ig váltósunkban tartózkodott. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete :r:a délelőtti 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A gyűlés tái-gyai a fogyasztási adó befizetése ügyében intézkedés tetei es egyéb illetőségi ügyek. Szenzáció a Kaszinóban. Ne ijedjenek meg nyájas olvasóink, nem történt semmi olyan dolog a Kaszinóban, mely botrányt okozna, sem olyan esemény, ami a lovagias tárgyalásokra okot adott volna. Mégis feltűnő a dolog s általános csodálkozást keltett. Az történt ugyanis, hogy a megszokott esteli öregek kalaber c mpániája asztalára, egy vad ínat uj játékkártya került, szerdán este a Kaszinóban. Sietünk elárulni, hogy a kártyatársaság legoszloposabb tagja, a kalaber-virtuoz, ami kedves jó Gazsi bátyánk, bontotta fel, aki arról nevezetes, hogy soha sem játszik uj kártyával. Teszi ezt pedig nem annyira saját személye iránti spórolási szándékból, de azért, hogy igy is elősegítse a Kaszinó anyagi érdekeit, amelynek ö az egyik alapitója. Szerdán véletlenül egy kényesebb Ízlésű vendége akadt a társaságnak, aki mikor az ócska kártyát előhozták, sietett kijelenteni, hogy „uraeágoktól levetett kártyával nem játszom.“ Általános megrökönyödés fogadta a kijelentést, de a vendég iránti udvariasság a társaságot, az indítvány elfogadására késztette és Gazsi bátyánk befelé köny- nyezve, felbontotta a kártyacsomogot. És Fortuna Isten asszony ezúttal is Gazsi bátyánk mellé szegődött, aki rengeteg ultimót mondott be a hetessel és a játék végénél szent fogadalmat tett arra, hogy soha többé átjátszott kártyát nem fog a kezébe. Mi azonban minden tiszteletünk dacára, ezen utolsó kijelentés komolyságát kétségbe merjük vonni. Két év óta költségvetés nélkül. A közigazgatás egyszerűsítésének példájául illusztráljuk azon tényt, hogy Érmihályfalva nagyközségnek sem az 1913.. sem az 1914. évi költségvetési, előirányzata jóváhagyva nincsen s igy a községi pótadót kivetni s beszedni törvényes alapja az elöljáróságnak nincsen. Arra kérjük az alispán urat, szíveskedjék a jóváhagyás iránt az intézkedésüket megtenni, mert a község ilyen körülmények között igen könnyen a tönk szélére juthat. Tűzoltó mulatság. Kitünően sikerült tánc- mulatságot rendezett pünkösd másodnapján az Érmihályfalvai önkéntes tűzoltó egyesület, a régi városháza udvarán felállított virágokkal díszített sátorban. A mulatságon, a mely délután 2 órakor vette kezdetét és este 11 óráig