Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-06-06 / 23. szám

KÖZÉRDEK 5-ik oldal. 1914. junitis 6. 23Mh szám NYÁRI IDÉNYRE LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK felöltőkben, átmeneti kabátokban, valamint férfi-, fin* és gyermekruhákban SZÁNTÓ MÓR ES TARSANAL SZATMAR ===== kocsis dolmány öltönyök és rózsás kocsis szűrök állandóan raktáron. színházzal szemben Szolid. szsiToott dra-ls:­Szolid szsiToott á-rals:­ezek hsak, „bed jód sebénehem“. Ma már úgy áll a dolog, hogy a zsidó közönség szinte be­letörődött abba / az áldatlan állapotba^ hogy kétféle felekezetid oszlott a zsidóság, de hogy miért?'és az egyes felekezetek között mi a különbség? azt vajmi kevesen tudják és akik a baj okát ismerik, restéinek róla beszelni. De tévedésben .vannak e kérdést kezelők es velük az. egész keresztény társadalom, meri azt hívén, hogy. a zsidó, fractiúk a keresztény egyház sza­kadása okai szerint keletkeztek, liberálisan vei nek eljárni, ha a legmesszebbmenő szabadsá­got engednek a zs'dó hitközs< gek fraeliókra való szakadásának. Ezt pedig már financiális okokból sem kelleti volna megengedni. Pedig semmiféle dogmatikus különbség sincs a leg­szélsőbb fracliók közöli sem, csakhogy az egyik a cuttürától idegenkező csodarabbik befolyása alatt áll és a jelené kic'enséget jellemző mo- dorta'an henceg sévcj a kulturáltabb hittársai­nak lehetetlenné le-zik a közöltük való maradást. Groteszk 1,óv.ínyt nyuji, midőn Mára maros­ból ideszakadt tudatlan, durva modorú alakok az itteni születésű, művelődni vágyó hit feleiket addig terrorizálják, inig va-gy hozzájuk leala­csonyodnak, vagy hitközségüket elhagyják. Ezek aztán méltán fakadnak ki : „Aririm bem ki gersini . . Hogy ez igy van és az orth. tráctiónak nincs joga magát a zsidóság letéte­ményesének nevezni, kitűnik a csodarabbik állal inaiiguT.il nevelesi rendszerből. Nagyká­rolyban pl., vagy 100 tabnudista fiatalember tanul. Ezek rendszerint a zsidó fiatalság szel­lemi éiite-je. Ezeket a legszigorúbban eltiltják a műveltség minimális eszközeitől is. Menten kicsapnák azt, aki nyelvtant, földrajzot, vagy bármely közi-mereii tantárgyat merne tanulni. Hát kívánja ezt a zsidó vallás szelleme? Hál a zsidó vallásosság előfeltétele a luda'lanság ? Nem és százszor nem ! Csuk a súlyos beteg szervezetnek árt. már a szabad levegő. A zsidó vallást nem tudatlansággal kell védeni, hanem ludassal Vértezni. Hiszen Dávid király monda : „Lelátnád esz hetié Juliuda kesesz.“ Mai vi­lágban az élet küzdelmére tudással kell fegy­verkezni. Hiszen csak igy érthető meg, hogy a kiváló talinudistákból az életben gyámoltalan közadakozásra szorult emberek lesznek, kik aztán „letétemenyeseknek“ nevezik ki magu­kat. Nem akarjuk mi jámbor emberek szent dogmáit és kegyeletes traditióit lerombolni,jha- nem ragaszkodunk a régi intilútiókhoz, de-mű­velődni is akarunk és pedig mint középeurópai lakosoknak a huszadik században illik. Tehát beszéljenek nyíltan, hogy kulturátlanságukat megóvandó, váltak külön. A hazafias magyar hatóságoknak kellene lehetetlenné tenni a val­lásosság cégére alatt űzött szellemi nyomori- tást és kötelezni a jesivát fenntartó rabbikat, hogy növendékeik világi oktatásáról is gondol­kodjanak ; mert a hazafiság nevében minden factortól megkövetelhetjük, hogy a jövő gene­rációt úgy nevelje, hogy produktiv tagja lehes­sen a társadalomnak. Nagy József. HÍREK. Asszonyom ismeretlen és távoli ködökbe burkolt szép her­cegnő ; mily kedves az, hogy ünnepes napokon Ön .végig kocsiz e város utcáin. Mily méltó az e városhoz és sehol másfelé ennyi yratiával meg nem eshetnék. Elhallgatom olykor terebélyes parkjából az óracsmgést, mily kísértetiesen zeng ki az alvó városba, hol egyéb-más különösségek is mély álmok szimbólumaként villannak. Tavaszi és immár nyári estéken, tán éppen álmait vigyázva, néma őrként szoktam parkja mellett fel-alá silbakolni illatos levegőért s ó, elárulom mégis, — olykor lopva besanditok kastélya felé és vágyódva mélázok: mily gyer­meteg tudnék vaj’ eljátszani a tündéri parkban ; j én, ki utálom már az okosságokat és kemény i dolgokat. . Úgy tűnik sokszor előttem, tán álmodni és \ pihenni tértem világban volt hosszas kóborlásaim­ból ez oly mélyen alvó városba, hol ünnepes j napokon kiváltkép minden csendes. 8 ima álmok álmainak bágyadtan rajzolt I isteni hercegnője, ünnepes napokon Ön kiszáll a parkból — mini piros pünkösdnek mai nap­ján láttam — és halkan elkocsiz, titkosan és I értelmetlenül elkuszált illáinkon, mintha — o', ugye — mintha a földből kiásott Pompeinek merevült sorain gurulna hintája. Szürke cilindires, grand segneuri kocsisa j tompaszögben szegezve a bakiihoz és feszesen fogja a trappoló lovakat, mig Asszonyom-Ur-l nőm a légmentesen zárt, kékbársony bélésű kocsi mélyébe süppedve borong a meghaláson és sely­mes sárgaszörü kutyája két első lábával öléből a [ kocsi ablakára támaszkodva, figyelmesen hallga­tózik ki a csodálatos álomba és mindinkább hal kuló elhalásba, mi itt kunt folyik közöttünk. Klasszikus korok jutnak eszembe e képről, szépanyáink idei, a renaissance és romatilcus elmultságok. Van Dick és egyéb hollandusok, kikhez hasonló nálunk tán egyedül Telepy Ká­roly a nemzetnek múzeumában. Romantikus időknek levegőjét hozza ó, Asz- szonyom és illatosítja e jobbágyi merevedésben levő község utait, valahányszor a magas várból mélázni kiszáll közibünk. 8 mert a Tűznek Ünnepében kegyes volt befordulni az utcába is, hol eyyoldalra épültek a házak s túloldalt járda sincs, csak ódon kerítések — szerencsés leheltem ablakomból kikönyökölve gyönyörködni a dolgot: miként szenteli Ön e város lassú haldoklását. Megkapó és kedves e dolog és bocsássa meg, hogy a már-már haldokló hegedűsnek ismét visió rémjett fel és láttára húrjai közé kapott, hogy háláját — ime — elsóhajtsa. —u. Kinevezés. Őfelsége Milrovics Elek helyi éli gör. kath. magyar esperest kanonokká nevezte ki. Bármily örömmel is regisztráljuk a kineve­zés hivét, sajnálkozásunknak adunk kifejezést az általános becsülésnék örvendő főesperes távozása felett. Egy városi tisztviselő halála. Özv. Bércy Jánosné szül. Jakab Adelina mély fáj­dalommal tudatja, férje Bércy János anya- könyvvezető helyettes élete 70-ik, házasságá­nak 50-ik évében f. év május hó 81-én dél­után 3 órakor hosszas szenvedés után tört nt gyászos elhunyták A megboldogult földi ma- I radványát f. évi junius hó 2-án délután Sora­ikor a ref. egyház szertartása szerint a Kap- lony-utca 36. számú gyászháztól a helybeli ref. sirkertben örök nyugalomra helyeztek a tisztviselő-társak általános részvété mellett. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter dr. Korányi Lajost, a zilahi pénzügyigazgatóságboz fogalmazóvá'és Barth Endre mátészalkai vég­zett joghallgatót a helybeli pénzügyigazgató­sághoz i fogalmazó gyakornokká nevezte ki. Értlemkereszt átadás. Szép ünnepe volt csütörtökön a nagybányai Jótékony Nőegyesü­letnek. Díszközgyűlés kereti ben ekkor adta át Csaba Adorján vármegyénk főispánja Robeliyné Thaisz Fanny úrasszonynak, az egyesület örö­kös diszeinökének a koronás arany érdemkeresz­tet, mellyel a király a jótékonyság terén szer­zett nagy érdemeiért tüntette ki. A díszköz­gyűlésen Vaigandl ;,nna alelnök elnököli, az ünnepi beszédet Szőke Béla plébános mon­dotta. Majd a főispán mondott tartalmas be- I szedet, ezután a kitüntetett elnöknő mondott köszönetét inélyérzésü beszédben az ünneplé­sért. Apollo Szinház Nagykárolyban.* _| Városi Szinház. Cs ak I napig. -^28 SŐT* Csak I napig. F. évi junius hó 7-én, vasárnap FELD IRÉN és budapesti társulatának szenzációs vendégjátéka Színre kerül: A bűnös szerelem. (Ninon de Lenclos.) Kinemaszkeccs 4 felvonásban. Irta Eduard Stucken. Fordi tolta Karinthy Frigyes. Főszereplők: Ninon de Lenclos.................................Feld Irén Chateuneuf abbé......................................Pesti Kálmán Gr anrnont lovag..................................Székely Károly Vi lliers lovag...................................... . Pethö Pál Má rkik, inárkinék, lovagok, vendégek, lakájok. Történik Párisban, Versaillesben és Chateunenf abbé lakásán. A szkeccs után FEHÉR CABARET. A conferancier szerepét Feld Irén tölti be. A cabaret műsora: 1. Conferance................................előadja Feld Irén 2. Szonettek...................................... „ Pethö Pál 3. Egy szenvedélyes mozilátogató „ Pesti Kálmán 4. A választójog...................... Pesti, Székely, Pethö 5. Paródiák ,................................ „ Feld Irén 6. Mókák............................................ „ Pesti Kálmán 7. Mikor az állam nem fizet (Márkus, Beregi, Jászai, Új­házi) paródia. 8. Magyarok a Lidón, Faragó Jenő tréfája, előadják: Pesti, Székely, Pethö. 9. Ó szent művészet. Irta: Molnár Ferenc. Előadják: Feld Irén, Pethö. Két előadás. Délután fél 5 eV este fél 9 órai megkezdéssel. LICII VADAI/ - Alsópáholy 10 K. Emeleti páholy 7 niLL I HnnlX . k. Támlásszék 2 K. Körszék I K 70 f. Zártszék I K 40 f. Erkély (I. sor) I K 20 f Er­kély (II. sor) I K. Karzati számozott ülőhely (I—II. sor) 80 f, (111—IV. sor) 60 f. Karzati állóhely 40 f. Diákjegy 60 f Esküvő. Rendek Géza szatmári gazdasági egyesületi segédtitkár pünkösd másodnapján d. u. 5 órakor vezette oltárhoz Papp Sándor irodafőtiszt leányál, Ilonkát Erdődön. Láng Ferenc esperes-plébános áldotta meg az uj pár frigyét a plébániai templomban. Kinevezés. A m. kir. igazságügyin niszter Csipkés Jenő nagykárolyi kir. járásbíróság! írnokot jelenlegi állomáshelyén való meghagyás mellett, irodatisztté nevezte ki. Gratulálunk ! Vizsgaletétel. Dániel Sándor joghallgató, az első alapvizsgát a budapesti jogtudományi egye­temen ki tüntetéssel letette. A tiszavidéki evang. egyházmegye lelkészi kara junius hó 3 án a városi színházban a nagykárolyi evang. egyház orgona-alapja javára, fényes s nagysikerű jótékonycélu estélyt ren- dezeit, melyen a helybeli és vidéki intelligenlia valláskülömbség nélkül zsúfolásig töltötte meg a színházai. Terjedelmes s ügyesen összeállí­tott műsorának minden pontja az érdeklődő közönség figyelmét le ludta kötni, úgy, hogy több irányú élvezetekből vettük ki részünket az ének, szavalat, zene és elmélkedósi szá­mok alatt. Ismét gyönyörködhettünk Gáspár

Next

/
Thumbnails
Contents