Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-06-06 / 23. szám
1914. junius 6. 23-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. mm mm X rVTVTVVTVVTl iAAAAAAAAAAá mm Sifli p- ■’*« X X X X %»<■ HRIIIIIBÉK R1IIBSJIIR ■IffTTTTTT???! mmkAAAAAAAAAAÁ RIH mm THodem ■ vegytisztitás ilj. Steib Antalnál Nagykároly, Kereskedelmi és Iparbank palota . X X ► ◄ X modern ruhafestés X X ii ■* iAAAAAAAAAAá mm fii mmmmmmmmmm mmmmmmmmmm mmkAAAAAAAAAAA mm mm Mindenkor a demokratikus haladás vezetett bennünket, amelyben legnagyobb értéke és biztos érvényesülése van a tisztei polgári munkának. E körül folyik most lázas, óriás küzdelem az országban, ez feszit meg a szétpattanásig minden tetterőt: az ó és az uj világ nagy háborúja folyik most egymással. S ebben a harcban, mi az uj kor táborában vagyunk: bátran és csügedhctlenül harcolunk az uj kor eszméinek diadaláért, melyektől a mai tarthatlan viszonyok jobbra fordulását várjuk . .. Egyet azonban különösen hangsúlyozni kívánunk, hogy lapunk, mindenkor a közönség szószólója akar tenni. A közönség érdekeinek szószólója akart lenni és mert minden szarában unnak bizonyult, azért fogadta szerzetébe mindenki. Eltökéltük, mikor útnak indítottuk : senki •se lehet, olyan gazdag és hatalmas, hogy a ,,Közérdek—Érmellék“ meg ne Írja róla az igazat és senki se tehet oly szegény, hogy lapunk meg ne hallja panaszát. És ezt az első számtól kezdve mindmáig megtartottuk és mégis fogjuk tartani jövőben is. Nem csatlakoztunk egyetlen politikai párthoz, se kormányhoz, se ellenzékhez. Nem szegődtünk klikkek, osztályok, felekezetek érdekeinek szószólójává. Függetlenek voltunk és vagyunk és mindenről, mindenkiről csak igazat irtunk és írjuk ezután is. .4 vidék minden számottevő helyéről értesüléseket kapunk és igy mindenről a legrészlete- j sebben • vagyunk képesek tájékoztatni a közön- j séget. Alszenteskedés volna azonban tagadni, hogy j függetlenségünk megőrzése lépten-nyomon üldözésekkel és nagy anyagi áldozatokkal jár, hiszen a hatalom kopói gondoskodnak arról, hogy száraz kenyérnél egyébre ne jusson számunkra. De ha szegényen élünk és küzdünk is a j mindennapi kenyérért, a további küzdelemre \ serkent az a tudat, hogy mindenkor megírhat- j juh az igazat és minden befolyástól mentesen \ szolgálhatjuk az igazi közérdeket. előtt pedig azért titkolta a dolgot, hogy meg- j lephesse a tudományával, ha majd őszre tolt látogatások során komoly beszélgetésbe, vitába bocsátkozik. A bíróság Tököli Miklósnét, minthogy a vallomásokból nem derült ki, hogy a biibá- josság bárkinek ártott vagy árthatott volna, a vád alól felmentette. Zsuzsánna nagyboldogan simult az ura mellé, mikor Tököli kocsija végigrobogott a Yágvölgyben Beckó felé. De valami mégis nyugtalanította. Az a titokzatos csomag, amelyet Tököli Bécsből hozatott s amelyről Zsuzsánna szentül meg volt győződve, hogy Or- lainénak szánt ékszereket tartalmaz. — És az a csomag, melyet én jó uram Bécsből hozatott ? — kérdezte remegő aggódással az asszony. — Római költők voltak benne. De ne legyen Tököli Miklós a nevem, ha valaha akár Horácot, akár Vergilt a kezembe veszem — válaszolt Tököli s édesen magához ölelte Zsuzsánnát. / I Mindenféle ka- fl fj I tonaügyben tárj \ I jékoztat és eljár U 0 I az „Országos katonaügyi iroda“ DEBRECEN, HUNYADI-UTCA 5. SZ. lóhhez a becsületes lörehvé- süuhhöz liérjiili előfizetőiül! szives támogat ásat, amikor arra ítéljük. hogg fff/;/ 1913. mini a foltja évi előfizetési dijaibaI beküldeni szives kedf each. Ijupaali esals alilior szoíifáthatja a közönség érdeliét, ha ven delhezéséve áll az előállításhoz szükséges összeg, ez pedig csali agg lehetséges, ha elöfizelőiali becsületesen megszolgált előfizetési dijaibaI megfizetik. Kiváló tisztelettel a „Közérdek—Er mellék11 szerkesztősége. Eternit-pala eiárusitási hely. Bélapátfalvai porlandcement főraktár. A legmodernebb gépekkel újonnan felszerelt. es viIlanyerőre berendezett .kaphatók beton-, kut-, hid-, csatornacsövek es vályúk mindenfele méretben, cement- és márványmozaik-lapok a legdíszesebb kivitelben, sírkövek és keresztek, valamint sirkeritéshez fedlapok, lépcsők, lábazatok műköböl. Felvállalom mindenfele beton-, vasbeton-, műkő-, terrazzó-, szobrász és rabitz-munkák elkészítésit, hid es csatornázási munkák keresztülvitelét. WEINBERGER FERENC Nagykároly, Széchenyi-u. 29. r Élelmi szerek uzsorája. Közgazdasági viszonyaink rendezetlenségének egyik kétséglelen jele az, hogy minduntalan felüti fejét az országban az uzsorának valamely neme. A pénzuzsora után, melyet a két évig tartott gazdasági válság zuditott a nyakunkra és melytől még ezideig sem tudtunk megszabadtdni, bár a nagy állami bankok a kamatlábat jelentékenyen leszállították, az élelmi szerek uzsorája pusztítja leginkább a könnyebb megélhetés alap- feltételeit. Ennek egyik jelenségeként lépett fel a fővárosban a múlt napokban a péksütemények megrágulása. Az indokolatlan áremelés a fővárosból minden valószínűség szerint a vidékre s igy Nagykárolyra is át fog terjedni. Egyszerűen csak áremelésnek nevezik az élelmi szerek árusítói az élelmi cikkek megdrágulását, pedig ez, ha egyszer meghaladja annak a polgári haszonnak mér- j veit, mely a reális ipar és kereskedelem sikeres fejlődéséhez szükséges, már nem áremelés, hanem uzsora, mely annál elviselhetetlenebb, • minél szegényebb néposztályokra nehezedik. Közismert tény az, hogy a péküzletek mindenütt jól mennek, sőt virágzanak is, tulajdonosaiknak nemcsak megélhetést, hanem vagyonszerzési lehetőséget is biztosítanak. Ha az iparnak J ebben az ágában mégis ái emeléssel sar- coljak meg a közöm-éget, ez a teng épp úgy magára ölti az uzsora jellegét, mint a 10—12 százalékos kamatot szedő pénzma- nipulácíó. Megdöbbentő körülmény, hogy éppen mikor a legszegényebb néposztályok közölt tízezer számra lézeng a munkanélküli ember, akik hónapokon keresztül a kenyérkeresettől elütve nyomorral küzdenek, ugyanakkor a munkanélküliek legnépesebb tdepón, a fővárosban megdrágítják a kenyeret, mely senkinek sem szükséges annyira, mint a jobbára kenyéren élő szegény embernek. Az állam és a községi hatóságok tétlenül nézik, mint szipolyozza ki a pénzuzsora a hitelre szoruló embert és ez mindenesetre nagy baj és nagy mulasztás a hatóságok részéről, de úgyszólván össze sem hasonlítható az élelmi szerek uzsorájának fellépésével. A pénzuzsora \ közvetlenül a módosabb embereket zsarolja ki és inkább a vagyoni gyarapodásnak, az anyagi jólét fejlesztésének, mint az élet fentartásának útjába gördít akadályokat. Az élelmi cikkekkel űzött uzsora azonban közvetlenül a legszegényebb osztályokat nyomja és a megélni akaró emberek alól huzza ki a gyékényt. Azért anlig az állam által tűrt pénzuzsorából csak elszegényedés származik, ami szintén katasztrofális jellegű csapás lehet egy országra nézve, de csak hosszabb idő után következik be, addig az élelmezési uzsoiának megtürése egész társadalmi rétegeknek az összeomlását idézi elő, még pedig olyan hirt. lenül, hogy az államhatalom nem is ér rá egy ilyen bűnös mulasztásnak a következményeit megakadályozni. Nem szabhd ennélfogva az államhatalomnak egy percig sem közömbösen néznie az élelmi szerekkel űzött uzsorának féktelenkedéseit, hanem mindent el kell követnie, hogy azt elnyomja. Erre a célra az államhatalom igénybe veheti a társadalmi tevékenység segítségét, de eljárhat kizárólag a saj ít hatáskörében is. Leghelyesebb módja az élelmezési uzsora elnyomásának a szövetkezés. Valamint a hitelélet terén a szövetkezett embereket nem zsákmányolhatja ki pénz- uzgora, úgy, hogy például a legutóbbi pénzdrágaság idején is hitelszövetkezeteink remekül védték meg tagjaikat a drága pénz uzsorakamatja ellen, akkép az élelmezési vonalon biztos ellenszere az uzsorának a szövetkezetekbe való tömörülés, mely nemcsak a tagokat látja el jutányos áru cikkekkel, hanem általában mérséklöleg hat az árak alakulására. Nálunk azonban ezidőszerint a legtöbb helyen nem lehet fogyasztási sző-
