Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-05-30 / 22. szám

KÖZßRDEK 1914. május 30. 22-ik szám r 5-ik oldal. NYÁRI IDÉNYRE LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK felöltőkben, átmeneti kabátokban, valamint férfi-, fiú* és gyermekruhákban SZÁNTÓ MÓR ÉS TÁRSÁNÁL SZATMÁR----- kocsis dolmány öltönyök és rózsás kocsis szűrök állandóan raktáron. sz ínházzal szemben Szolid, szabott ara.le. Szolid. szaToott áraié. Mert akkor is lesznek olyanok, akik érdeké­ben nem szólalhatok fel. A tanuló ifjúság egy része ugyanis kiismerhetlen gondolko­dású. Egy jó rész azért nem tanul intenzive, csak azért dolgozik immel ámmal, mert jól tudja, hogy az osztly telét nem lehet, nem szabad eíbuktatni. Csak annyit tesz, csak annyit tanul, hogy ne legyen az utolsók kö­zött. Az utolsók elmaradnak s a következő évben ő kerül az utolsók közé s a relativ mérlegelést tekintve ő lesz az a keveset tudó, akinek a rostálásakor a rostában kell ma­radnia. Az ilyenek okoskodása az lesz, hogy tavaly átmentem s most nem, ez igaztalan- ság. Jegyezzék meg az ilyenek, hogy ily- seerü kisérletezés mindig az illetők kárával jár. Ott, ahol nincs részemen az igazság, ott érdekükben semmit sem tehetek, ha tennék, ez visszaélés volna a kezemben lévő hata­lommal, ezért fegyelmit érdemelnék. Higyjék meg, hogy kevesen szeretik any- nyira az ifjúságot, mint én, mellettem bizo nyithatnak az én kedves jó tanítványaim, akik viszont szeretnek, mert látjuk, hogy Kalazanliként igazán jó atyjuk akarok lenni. A kedves szülőket pedig, kérve-kérem őket, gyermekeik érdekében is nyugodjanak meg mindenkor az iskola Ítéletében. Minden újdonság három napig tart a köz­mondás szerint, ez pedig ime két és fél hé­tig tartott, talán tengeri kigyó lenne belőle és éppen ezért szeretettel kérem az olvasó- közönséget, tekintse jelen cikkemmel lefeje- zettnek a kigyót, vagy ha úgy tetszik, befe­jezettnek a dolgot. Akik pedig, azok a szülők, akik igazat adtak s adnak nekem, soraimnak, azoknak szívből köszönöm, mert megértő lelkűkkel, igazságos ítélkezésükkel támogatóima nehéz munkában s őket kérem, továbbra is támo­gassanak, mert az ő támogatásuk mellett sohsem fogok eltántorodhatni az igazságtól. Ezzel az ügy végére pontot teszek. Ritka alkalom olcsó bevásárlásra. A Széchenyi utcai divatán házban házában) ma és a hövetkezö napokon az alábbi divatcikkek kerülnek eladásra : 1 csipke blouz............................................. 1 férfi vagy női ernyő.............................. 1 gyermek öltöny...................................... 1 sail kendő..................................................... 1 darab gyapjú delin kendő . . . . 1 darab lüszter nyári sapka . . . . 1 darab női selyemfényű glott szoknya . 1 darab női fodros glott kötény . 1 darab szepességi ágylepedő egy szélben 1 darab női hálókabát hímzéssel 1 darab női nadrág hímzéssel 6 pár női vagy férfi kötött harisnya . 12 darab zsebkendő ...................................... 1 darab női ing szallaggal vagy hímzéssel 1 darab finom dívány párna, több féle . 1 darab női mosó sifon alsószoknya himz. 1 darab asztal- vagy ágy terítő szalvétával 1 darab tigris takaró flanell .... 1 darab ágy elébe való szőnyeg . korona 1.96 , 1.96 . 1-96 . 1.96 . —.80 . -.98 , 1.96 . 196 . 1.96 . 196 . 1.96 . 1.96 . 196 , 1.96 , 1.96 , 196 . 1.96 „ 1.96 , 196 Azonkívül számos itt fel nem sorolható jobb és olcsó árucikkek kaphatók. A n. é. közönség szives meggyőződését és pártfogá­sát kérve, vagyok kiváló tisztelettel: özv. Frieder Simonná Közönség köréből. Nyilatkozat. n. Szellemi hullámzások. 1. A „Közérdek“ legutóbbi szómában, fenti cím alatt megjelent, Riesenbach ur galicizmusi modorral befejezett vagdalózására — mint azt már előbbi közleményemben * jeleztem — nem volt szándékomban az ön b. személyiségével direkte foglalkozni. Nem pedig azért sem lát­tam ennek szükségét, mert a tárcaközlemé­nyében foglalt ortodox ellenes vádakat és sér­téseket, ön oly példátlan vakmerőséggel a Fő­rabbi ur nevében vágta a fejünkhöz. De mivel ön a „Közérdek“ utolsó előtti számában, dicsekvően beismerte, hogy a tárca közleményében foglalt Ízléstelenségeket, saját intenciójainak tekintsék, mert ezek saját pótlá­sai voltak, ennélfogva és mint személyes meg- tamadtatás címén is, kénytelen vagyok az ön galicizmusi kirohanását visszautasítani. Sőt az magában is késztet a válaszadásra, mert látom, hogy a 30 éves hírlapírói pályától annyira vérszemet kapott és annyira provokál, hogy a ferdítések és gyanusisásoknak saját speciális foglalkozását rám akarja kenni, csupán azért, mert én az igazi tradicionális zsidó vállás leté­teményeseit, az ön alaptalan gyanúsításaival és vádjaival szemben megmertem védeni. Hát kell-e a ferdítésnek és gyanúsításnak megbélyegezendöbb netovábbja, mint az ön ferdítései ? most azt írja, hogy csak rosszakarat volt képes szavaiból kiolvasni, hogy az orto­doxokról nem jó véleménynyel példázgatott. A „Közérdek" utolsó előtti számában pedig sietett a Szerkesztő urnák beismerni, hogy a tárca közleményben foglalt kellemetlen és nem tetsző kifejezéseket saját intentiójának tekintsék, sőt még dicsekedett vele, hogy ön pótolta és szí­nezte ki oly feketére a Főrabbi ur előadását és mindezeket a nem tetsző és sértő pótláso­kat, oly példátlan 30 éves hírlapírói merész- séggel, a Főrabbi ur nevében közre adta. Te­hát ez már magában is a ferdítésnek és gya­núsításnak netovábbja, más nevében másokat mer gyanúsítani, más neveben másokat meg­hurcolni és kipellengérezni, vájjon ehhez 30 éves hírlapírói kvalifikátió szükséges ? Valóban sajnálom, hogy a 30 éves hiriapirói pályáról oly kevesen vannak értesülve, mert, hogy eddig senkinek sem jutott eszébe, 30 éves hiriapirói jubileumát megünnepelni, pedig ez a legutóbbi galicizmusi kirohanása direkte a jubileumi ün­nepély tiszteletére készült. Ön azt írja, hogy mi undorodunk a kultú­rától. Igenis undorodunk az ön sötét kolturá- jától, mely a szülői házban a „Mezúza“ lesza- kitásával kezdődik és kint az életben az orto­dox hívők meghurcolásával végződik. Mi a hamisíthatatlan liberális kultúrát ápoljuk, melyet nem öntől akarunk eltanulni. Ami pedig a jubileumi kirohanásának, össze­függéstelen héber citátumait illeti, fogadja tőlem is legbensőbb részvét kifejezésemet, mert az ilyesmin csak szánakozni lehet, amint a gondos apa megszánta kevésbbé okos fiát, ki az újság Írásra adta rrfagát, mert mondván, hogy eddigi oktalanságairól csak a házbeliek tudtak, de mától fogva zagyvaságairól min­denki értesülve leszen, mert publikálni fogja. Az ön hiriapirói talentumát is akkor vesszük észre, mikor valami Ízléstelenséget követ el. Végre az ön által citált bölcs Sálamon mondásának, az utána következő illőbb mon­dásával zárom soraimat: „Áné keszil beivál- taj stb. Glattstein József. Több helyen arról értesültem, hogy egy is­meretlen nevű zongorahangoló, Nagykárolyban egy pár helyen hangolás alkalmával teljesen tönkretette a zongorákat. Mivel az illető deb- reczeni hangolónak vallotta magát, kérem a tisztelt közönséget, hogy engemet vele össze ne tévesszen és eddigi nagybecsű bizalmát továbbra is tartsa meg számomra. Kiváló tisztelettel: Riskó Alajos, zongora hangoló, hangszerkereskedö és képesített zongorakószitő Debreczen. Előjegyzések : Qál Samu könyvkereskedé­sében felvétetnek. III. Tik. Főszerkesztő url Alázatosan kérem, legyen szives b. lapjá­ban egy kis helyet adni, hogy a nagykárolyi csordások nevében válaszolhassak tek. P. Ko­vács Aladár urnák, aki b. lapjában avval vá­dol bennünket, hogy nem hagyjuk aludni és arra kéri a tek. Szerkesztő urat, hogy csinál­jon velünk valamit, mert kénytelenek lesznek Kismajtényba vagy Gencsre menni kialudni magukat. Én midőn ezen vádat meghallottam, (mert sem irni, sem olvasni nem tudok, de beszélni azt igen) összehívtam a csordás és kondás collégákat a mezőn, az Isten szabad ege alatt egy kis értekezletre, hogy mit tud­nánk tenni hogy a tek. Kovács Aladár ur jól aludhasson, anélkül, hogy sem Kismajtényba, sem Gencsre ne kellessen neki menni aludni (mert azt úgy látszik elfelejtette, hogy ott is kürtői a csordás 4 órakor, akár csak itt ná­lunk) továbbá hogy megkíméljük a nagy úti­költségtől is (tekintettel tisztviselői magas do­tációjára, amint ő irja, igaz ugyan, hogy gya­log is megtehetné az utat Kismajtény és Gencsre, és igy megtakaríthatná az útiköltsé­get) s a következőképen határoztunk: az érte­kezlet nagyon sajnálja, hogy a tek. Kovács Aladár ur és több tek. ur miattunk nem tud­nak aludni, de hiszen ennek nem mi vagyunk az okai, mi csak kötelességünket teljesítjük akkor, mikor reggel 4 órakor kürtölünk és a gazdákat felköltjük, mi azért kapjuk a kenyeret, éppen úgy, mint a tek. urak az írásért. Egyben az értekezlet ajánlja minden olyan tek. urnák b. figyelmébe, akik a csor­dásra haragusznak ás nem tudnak aludni, hogy menjenek az úri negyedbe lakni (a tisztviselő- telepre), ez volna a tek. uraknak nyugalmas helye, oda nem megy a csordás kürtölni, mert ott nincs tehén (legfeljebb 1—2 csirke), aztán mint értesülünk, ott olyan olcsó a lakás is, hogy csaknem ingyen adják, ott aztán alud­hatnának a tek. urak délig is kürt szó nélkül. Ha pedig ajánlatunkat nem fogadnák el a tek. urak és mégis csak a polgárok házába óhaj­tanak lakni, akkor hassanak oda, hogy a vá­roson minden tehén- és sertéstartó polgár há­zába vezettessék be villamos csengő, amely csengő a részházhoz vezetne és amelyet a csordás mikor fel kell, megnyomna, hogy kürt szó helyett mindenkit felkeltsen, azon esetben mellőzhető volna a kürt. Kovács tekintetes urnák az sem tetszik, hogy kotta nélkül fúvóm a kürtöt. Hát tessék adni egy kottát és inkább majd avval fúvóm (mert abból nem értek fújni), ha az kellemesebb lesz, pedig azt tart­ják, hogy a cigányzene is jobb, mint a kottás zene. Mindezekből láthatja tek. Kovács Aladár ur és a többi tek. ur, hogy a csordások, akikre annyira haragusznak, nem rosszakaratú emberek, csak kötelességteljesítő, korán kelő

Next

/
Thumbnails
Contents