Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-05-23 / 21. szám
6-ik oldal KÖZÉRDEK 1914. május 23. 21-ik szám. Vend efflo meg nyitás* Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy a Fény-utca 20. sz. alatt levő Kinál-féle vendéglőhelyiséget a mai napon átvettem. — Üzletemben tiszta és hamisithatlan magyar konyha, tisztán kezelt pelei, csányi, szeődemeteri és ér- melléki borok állanak a fogyasztó közönség rendelkezésére.-IfMiBB^Sä/^edett tekepálya. Amidőn még a legpontosabb kiszolgálásról a közönséget biztosíthatom, kegyes pártfogást kérve, vagyok kiváló tisztelettel záró beszédet tart Brand Dezső aljegyző ur. f) Szózat, Játssza a csanálosi fuvózenekar. g) A zászlögek beverése. 4. Este 8 órakor Czier Károly újonnan épített díszes tánctermében táncmulatság, melyet a következő műsor előz meg: a) Beszéd. Tartja Kimer József, b) Szavalat Tempfii Ilonka, c) Monolog Rokk Giziké, d) Szavalat Fástánc Pál. e) Szavalat Csanálosi József. Eatély a színházban. A tisza vidéki evang. egyházmegye lelkészi kara évi rendes gyűlését junius hó 3-án városunkban az evang. egyház kebelében tartja meg. Ugyanakkor este 8 órai kezdettel a városi színházban nagyobb- í szabású estélyt rendez a nagykárolyi evang. I egyház templomának orgona-alapja javára. A i műsort lapunk legközelebbi számában közöljük. A jótékonycélu estélyre ezúton is szabadjon felhívnunk a közönség szives figyelmét és érdeklődését. Kot van a legjobb magyar konyha? A Fény-utcai „Rákóczi“-ven- déglőben, ahol Török Imre a vendéglős. A Kölcsey-Egyesület estélye. A nagykő rolyi Kölcsey-Egyesület 1914. évi május hó 23-án, szombaton este fél 8 órakor a Városi Színházban Estélyt rendez. Az estély műsora a következő : 1. Boildieu : Nyitány a Bagdadi kalifa c. dalműből, előadja az egyesület zenei szakosztálya. 2. Félóra a szociológiáról. Sza- badelöadás, mondja Dr. Somossy Miklós. 3. Küchen : Hazatérés, ének-duett, előadják ifj. Andrássy Jenőné és Demidor Ignác, zongorán kiséri Vitek Károly. 4. Gábor Andor: Jaj a feleségem ! páros jslenet, előadják Janitzky Irma és dr. R. Nagy József. 6. Bachó : Magyar ábránd, előadja a zenei szakosztály. 6. Felolvasás, tartja Farkas Ernőd fővárosi iró. 7. Kölcsey Ferenc: Remény s emlékezet. Allegorikus élőkép zenekisérettel. Szavalja Dániel Kató. Szereplők: Aczél Elike, Bornemisza Malva, Christoph Irénke, Rózsika és Sárika, Dániel Miczi, Elek Annuska, Gábor Inka, Gorzó Muczi, Hegedűs Erzsiké, Jékel Dódi, Kirchnopf Emmi és Irénke, Lestyán Ilus, Radimeczky Ilonka, Solyinossy Ilonka, Ticsenszky Magduska. Jegyek előre válthatók Braneczky József k. r. tanárnál. — Előadás után társas összejövetel a Magyar Király helyiségeiben, esetleg tánc. tányos áron felveszek. Ki tört be az érselindi postára? Sok hü-hó egy — vaklóért. (Riporter fantázia.) Hogy is szokták kezdeni a rendőri riporterek ? Körülbelül igy: Jó fogást csinált az éjjel az érselindi csendőrség . . . A sablon szerint pedig az következik, hogy a esendőrség azért csinált jó fogást, mert sikerült tettenérnie a tyuktolvajt. Ezúttal eltérünk a sablontól. A esendőrség megcsinálta ugyan a jó fogást, de olyan betörőt fogott, amilyen még a Sherlock Holmes praxisában sem fordul elő. Nem akarjuk sokáig feszíteni az érdekeket. Riporteri szárazsággal előadjuk az esetet minden részleteivel egyetemben. Az érselindi posta alkalmazottai, aki a hivatalos helyiséggel szomszédos szobában -alusznak, egyik éjjel arra ébredtek fel, hogy a hivatalban zaj van. Előbb üvegcsörömpölós ............most tört be az ablak............tisztán kivehető nesze a bem ászó betörőnek .... a lélekzete is be- hallik a hálószobába . . . mig a hivatalnokoknak viszont eláll a lélekzetük . . . biztos, hogy betörő . . . A legbátrabb tisztviselő lemászik ágyáról . . . csönd van . . . csak a posta derék embereinek foga vacog, mint a telegráfgép . . . Megadja a vészjelt a csendőri laktanyára . . . betörő jár a postán 1 A csendőrség gyorsan fegyvert ölt magára . . ... három elszánt csendőr kivonul ’ .... nesztelen léptekkel, feltüzött szuronynyal haladnak a posta felé. A postahivatal ablakához egy ló van odakötve. Tehát lovasbetyár . . . A csöndes, néma éjszakába belefekszik Rózsa Sándor betyárromantikája . . . lovasbetyár . . . lobogós gatyában............öve telet űzdelve töltött revolverrel .... csendőr- vérre szomjas . . . Jó lesz nem közeledni, vélik a csendőrök, akik nevükhöz hiven: őrizetbe vették a csendet, lesbeállottak, amig a mitsem sejtő lovasbetyár kimászik az ablakon, hogy lovára pattanjon, amikor is Érselind éber csendőrei, irgalmatlanul lefogják és némi bepofozás után átkisérik a nagyváradi kir. ügyészség fogházába. Már látták maguk előtt megvasalva haladni a betyárt, amint szuronyos csendőrök előtt csörög a lánca .... tárgyalás után főbe lövik s az Érdekes Újság közölni fogja a hátor, vakmerő csendőrök fényképét . . . Volt idejük mindezt végiglátni élénk képzeletükben, mert a rabló sokáig időzött a betörés színhelyén, miközben a posta szomszédságában lakók felébredvén felsírtak: —• Megint elveri a jég a szőlőnket 1 Pedig csak a postatisztviselők foga vacogott. Fáztak szegények a hideg vérüktől . . . Hajnalodott. A betyár paripája állott bután, de feszt, mint egy próbacsendőr a címzetes őrsvezető előtt . . . állott a posta ablakában. > A csendőröknek már elzsibbadt a szuronyok . . , egyre világosabb lett ... a ló, s : girhes, kiálló oldalbordáju paripa — nyereg 1 sem volt rajta — kezdett gyanús lenni a csendőrök előtt, próbálták megközelíteni a vad, rablóparipát .... És el kell ismerni, hogy a csendőrök gáncs és félelem nélkül közelítették meg Rózsa Sándor kedvenc paripáját, amelyről pedig fel van jegyezve a tizenöt pénzes is- tóriában, hogy maga is gyűlölettel viseltetett a zsandárok iránt, akiket patájával rúgott, vágott, nyihogó szájával harapott. Megközelítették a paripát és megdöbbentek a lói hűségen, amit tapasztaltak ............ a derék paripa az ablakon bedugván a fejét, szemlélte a gazdája munkáját . . . De a rabló csak nem mutatkozott. Végre egészen világos lett. Az emberek kezdtek előbujni házaikból, a mások tyuk- 1 ketreceiből, ahol a csendőrök elfoglatsága miatt vidám élet folyt azon az éjjelen. A csendőrök még mindig őrizték a lovat. Őrizték, amig oda nem érkezett egy derék magyar, aki haláltmegvető bátorsággal egyenest a paripa felé tartott . . . s s odaérve — mielőtt a rabló kilőhetett volna az ablakon — hatalmasat káromkodott, amúgy érselindie- sen .... az annalesek részéről nem fontos, hogy ez szó szerint fel legyen jegyezve. Odament a magyar a lóhoz és konstatálta, hogy a ló az ő lova, amelyet éjszakára szabadjára engedett, hogy legeljen. A ló pedig vak lévén, neki talált menni a postahivatal ablakának, az üveg betört, a paripa feje beszorult az ablakrámába és nem tudott onnan kiszabadulni. A csendőrök „pihenj“-t vezényeltek önmaguknak, visszarejtették szuronyaikat a hüvelybe és hazavonultak . . . Ez riporterünk szerint a múlt évi érselindi postai betörés hiteles története. Hegybíró ur figyelmébe I Panaszt vettünk a szőlőbirtokosok köréből, hogy a hegyen elszaporodott macskák elpusztítják a bokrok dalos fülemüléit és a nyulak törvénytelen kárt okoznak a veteményekben és a fiatal gyümölcsösökben. Arra kérjük a hegybíró urat, hogy ezen kártékony állatok kipusztitása iránt a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék. Zászlószentelés Csanáloson. A csanálosi Iparosok 1914. évi május hó 24-én, vasárnap Rhein Istvánné szül. Tóth Mária úrnő zászlóanya védnöksége mellett tánccal egybekötött Zászlószentelési Ünnepélyt rendeznek. A táncmulatság — mely Gzier Károly újonnan épített díszes tánctermében tartatik — kezdete este 8 órakor. Belépő-dij a táncmulatságra | személyenként 1 kor. 20 fill., családjegy (3 személyre) 3 kor. A zenét Krizsán György nagykárolyi zenekara és a csanálosi fuvózene-i kar fogja szolgáltatni. — Az ünnepély sikerén az alábbi rendezőség buzgolkodik: Tempfii József diszelnök. Plank Sándor, Fástánc Pál, Kjrner József elnökök. Ritli Gusztáv alelnök. Id. Lini Gusztáv pénztáros. Tompfii Márton ellenőr. Baumli Márton jegyző. Ludeser Vendel, Mórent János, Binder Mihály, Müller Sándor, Gzumbil József, Zámbál Ferenc rendezők. I Diszkörnyezet: Lini Tériké, Kimer Tériké, | Tempfii Veronka, Tempfii Emma, Tempfii Magduska, Straub Erzsiké, Löber Mariska, Girtner Mariska, Baumli Mariska, Lini Etuska koszorusleányok. Kimer Berti, Lini István, Straub János, Kimer Károly, Bolinger Nándor, Mellau János, Langenbacher István, Meltau Gáspár, Lutz Janos, Tempfii János koszorús- legények. — A zászlósszentelési ünnepély sorrendje: 1. Reggel 8 órakor gyülekezés az elemi iskola termében. 2. Reggel fél 9 órakor a küldöttség a zászlóanyáért megy. 3. Reggel 9 órakor a zászlóanya megérkezése és fogad- ' tatása, ugyanakkor felvonulás a róm. kath. templomba bevont zászlóval, ünnepélyes szentmise és a zászló felszentelese. Isteni tisztelet után felvonulás az iskolába, ahol az ünnepély sorrendje a következő: a) Himnusz. Játssza a csanálosi fuvózenekar. b) Gyűlés, melynek ke- | rétében az eszme megvalósítását rövidesen ismerteti s alkalmi beszédet tart Szepacher Ferenc tanító ur. c) Egy kis leány a zászlóanyához üdvözlő beszedet mond. d) Zászlóanya átadja a zászlót a diszelnöknek. e) BeRózsa Sándor és Catarau* Mai és régi jutalomdij. Rózsa Sándor, a hires magyar betyár, a gazdagemberek réme, a szegények jóltevöje és Catarau a a debreczeni bombamerenylő, úgy kerülnek össze sok esztendő után, hogy mind a két nagy bűnös fejére jutalomdijat tűzött ki a hatóság. Mikor pár hót előtt az igazságügy- minisztar leirata megérkezett, hogy a bomba- merénylők kózrekeritőjének 30.000 koronát engedélyez, sokat foglalkoztak azzal a lapok és a hatóságok, hogy ilyen nagy összegről a magyar igazságszolgáltatásban még nem volt példa. Pedig volt. Az ötvenes években Rózsa Sándor betyár fejére tűztek ki 10 ezer pengő vagyis 25000 váltó forintot, ami koronában elég tekintélyes összeget. Most került elő a 61. év előtt kiadott német nyelvű hirdetés, amelyet Rózsa Sándor feje ellen bocsájtottak ki. Ez igy hangzik : Hirdetés. A kormány, alattvalóinak személye és vagyona 'teljes ótalmának biztosítása végett semmi áldozatot, nem kímélve, e célra már terjedelmes rendszabályokat létesített, mellyek eddig a legüdvösebb eredményeket temerték. Most az e honbani rablógarázdálkodás vezérére, Rózsa Sándorra, ki a felforgató párt által itt már a vészteljes forradalom alatt müeszközül volt kiszemelve s kinek kétségbeesett gonosztevők maradványaival ismét a Kossuth-féle utóbbi terveket kell elősegíteni, hogy az országban újabb bátortalanságot terjesszen, kézrekerités jutalmul 10.000 pengő, vagyis 25.000 váltóforintnyi összeget tűz ki. E jutalmat bármi sorsú légyen, az nyeri el, aki akár maga, akár másokkal egyesülve, saját tevékenysége vagy a biztonsági közlönyhöz vagy a cs. és kir. katonasághoz teendő biztonyos feljelentés ezen rablónak elfogatását és kézrekeritését eszköz- lendő. E jutalom annak is kiadatik, ki önvé-
