Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-05-16 / 20. szám
J1914. május 16. 20-ik szám ÉRMELLÉK 3-ik oldal ■ után felelős szerkesztőnk a lap szerkesztőségéhez az idézett törvénycikk 20. §-ára való hivatkozással az alábbi helyreigazító sorokat küldte be: Helyreigazítás. Az „Érmelléki Hírlap“ f. évi május hó 8-án kelt 19-ik számában id. Beck Adolf aláírásával megjelent „Válasz a Közérdek—Érmelléknek“ cimü cikkben foglaltakra az alábbi helyreigazító sorok közzététele kéretik. Az idézett cikk azt állítja, hogy a Közérdek mellé liléiéként Ht eljelenő „Múr mellék“ nem önálló lap és iyiß az abban közzétett árverési hirdetések nem szabaly- szerüek. tehát,Joguk van az árverést szenvedőknek az abban közzétett árverések megakadályozására. Ezen állítás tévedésen alapul. Az „Érmellék“ 1911. évi április 29-én történt megalapítása alkalmával, mint önálló lap be lett jelentve úgy a nagyváradi kir. ügyészségnek, mint Biharvármegye alispánjának, valamint a székelyhídi kir. járásbíróság vezetőségének, akik a bejelentést tudomásul is vették. Az „Érmellék“ tehát önálló hetilap, amely Érmihályfalván szombaton délután jelenik meg és igy a lapban közzétett árverési hirdetések teljesen szabályszerűek és joghatálylyal bírók. Azon állítás sem fedi a valóságot, hogy a lap sajtójogi felelőssége Nagykárolyra nezve illetékes, mert minden a sajtótörvénybe ütköző vétség, vagy kihágások esetében a panasz vagy a helyreigazitási kérelem a székelyhídi kir. járásbíróságnál, vagy pedig a nagyváradi kir. törvényszék, mint sajtpbiróságnál teendő meg. Nagykároly, 1914. május 11. Az „Érmellék“ . szerkesztősége és kiadóhivatala. A cikkben foglalt sértő kifejezések miatt megindítjuk a sajtópert is, egyben megteszük a bíróságnál a feljelentést és a 22. §. értelmében kérni fogjuk a kártérítés megállapítását. Önként értetődik az is, hogy a költségek viselésében, a szerkesztőn kivül a nyomdavállalat elmarasztalását is fogjuk kérni a bíróságnál. Székelyhid. Barát Árminok országa. (B.) Egy komoly és tárgyilagos ur az esküdtek élén bevonul a tárgyalóterembe és délután félhatkor ezeket a nagyon meggondolt szavakat mondja: Becsületemre és lekiismeretemre, Isten és emberek előtt bizonyltom, hogy az esküdtek határozata a következő: igaz az, hogy,a miniszterelnökségi sajtóiroda főnöke egy azóta már jogerős Ítélettel szabadságvesztésre ítélt vállalkozótól kikötött jutalom és kért kölcsön címén pénzösszegeket fogadott el és azok fejében viszontszolgálatul köztisztviselői minőségében közben járt és az igy szerzett értesüléseit a vállalkozónak tudomására hozta. A hallgatóság némán figyeli e szavakat, szinte dübörög a fülekben: hétnél több igen. Kellemes és ünnepi borzongás fut végig a hátgerinceken és ahogy a köznapok krónikása írja: a hallgatóság zajos éljenzésben tör ki. Egy ügy, a magyar közéletnek egy elszigetelt és nemsokára elfelejtett ügye ezzel elintéződött, nehányan, többnyire falusi magányokban leledző újságolvasók remélni kezdik, hogy a pesti urak végre hozzákezdtek a közélet purifikálásához. De holnap már jönnek újabb panamák hírei, újabb panamisták lépnek a küzdőtérre, — sokszor nem is újabbak — egyideig foglalkoztatják a közfigyelmet, de csakhamar át kell adniok a helyet más törekvő konkurenseknek. A Barát —Fehéri sajtópörben hozott ítélet jó alkalmat adott az elmélkedésre és eszmék termelésére azoknak, akik a magyar közélet megtisztítására elméleti utón szép és meddő terveket szoktak készíteni. Pedig hát időpazarló és haszontalan dolog itt az eszmetermelés és a tervkovácsolás. Le kell szögezni egy vitát- lan tényt: Magyarország az opportunizmus klasszikus hazája. Ezer év óta Írják történelmünket — persze az igazi történelemről beszélek, nem arról a hazug és ostoba dajkameséröl, amit az iskolában a gyermekeinknek taníttatunk — ebből az igazi és őszinte történelemből meg kell állapítani azt a kényszerítő igazságot, hogy Magzarországon mindig voltak panamisták számosán. Nem akadt soha olyan pici kis közhaszon, amelynek ne lettek volna százszámra alkalomlesöi, tejfölleszedői, nem is beszélve arról, hogy nem követelhetett a hatalom soha olyan lelketlenséget, olyan mindentmegtagadó szolgaiságot, amelyre ne ajánlkoztak volna egymást túllicitálva a főrum törtetői. Vigasztalan és sivár e múlt, e jelen, ezt az átkot nem fedi el az esküdtek tiz, száz vagy ezer megbélyegző veridiktuma. Újabb ezer év felejtő, átalakító munkája kell a magyar közélet megtisztításához. Uj történelmet kell csinálni nekünk, fiainknak és unokáinknak, miénk a hasznos és nemzetfejlesztő munka feladata, mert hiszen az ősök sohasem bűnösök és főképp nem büntethetők, mi lennénk csak azok, ha meg nem kezdenők az uj, a várt, az éltető közszellem életreébresz- tését. Járási tiszti értekezlet. A járási tiszti és jegyzői kar f. hó 12-én Kovásznay Marcel főszolgabíró elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyen az újabban alkotott törvények kerültek tárgyalás alá. Székelyhid közegészségügye. Szókely- hidon járványosán roncsolótoroklobb, vörheny- és kanyaró-betegedések fordultak elő. A hatóság mindent elkövet a betegség elterjedésének megakadályozása iránt, amelyre nézve az intézkedéseket megtette. Jelentkezők a választói jogosultságra. A székelyhídi főszolgabírói hivatalnál nap-nap után többen jelentkeznek azok közül, akik az országgyűlési képviselő választójog megszerzéséhez, az Írni és olvasni tudásból vizsgázni óhajtanak. A jelentkezők száma 50, de a végső határnapra, vagyis május 20ig száznál több lesz a vizsgára álók száma. A vizsgálati idő megkezdése május 22. Rendkívüli közgyűlés. Székelyhid község képviselőtestülete ezelőtt egy hónappal, saját kebeléből egy bizottságot küldött ki, amelynek kötelességévé tette, hogy a járásbíróság felépítése folytán lakatlanná váló bírósági épület és ezzel kapcsolatosan a jelenlegi városháza értékesítése, illetve gazdaságos használhatósága tekintetében, tegyen javaslatot a képviselőtestületnek. A bizottság elnöke Magyary Miklós ügyvéd, a napokban értekezletre hívta össze a tagokat, amelyen a minden szép és nemesért lelkesedő, de a község érdekeit, kulturális haladását is szivén viselő elnök indítványára a bizottság egyhangúlag kimondotta, hogy az épületek értékesítésére nézve a következő javaslatot teszi a közgyűlésnek. Legelső sorban is a törvény ide vonatkozó szakaszai értelmében, eltávolitandók a községházáról a közbirtokosság tulajdonát képező tenyészállatok, de beszüntetendő a községháza udvarán való állatittatás is és a községháza kapuja ezután állandóan zárva tartandó. Áthelyezendőnek véli a bizottság a községházát a járásbíróság által eddig bérelt épületbe és javasolja ennek az épületnek községháza céljára való átalakítását és rendbehozatalát. A jelenlegi községházára nézve a javaslat az, hogy alakitassék át megfelelő lakhelyiségekké avagy üzletekké és igy adassék bérbe. A bizottsági jelentés tárgyalására az elöljáróság f. hó 14-ére gyűlést hivott össze, amelyen bizonyára erős vita tárgyát képezte a javaslat, amelynek igen sok ellenzője volt a bizottsági tagok között. Tűzoltóság. Érköbölkuton, május 3-án alakult meg az önkéntes tűzoltó-egylet. A tűzoltóság alapismereteinek tanítása végett megjelent a székelyhídi tűzoltó-egylet egyik szakaszvezetője Úri Tivadar ur, aki kifogástalan szakértelemmel végezte a reája bízott szép munkát. Az érköbölkuti tűzoltó-egylet főparancsnokává Deliért Ignác választatott meg, akitől várható, hogy az egyletnek szorgalmas tagja lesz, mint volt hajdanában az egykori köbölkuti tűzoltó-egylet diadalmas fénykorában. Halál játékból. Asszonyvásáriban f. hó 11-én rémes szerencsétlenség történt, melynek egy emberélet lett az áldozata. Barabás Sándor és Kovács Ferenc ottani gazdálkodók a szőlőbe mentek szarkát pusztítani. Barabás e célra egy vadászfegyvert vitt magával, amelylyel a szőlőben fegyvergyakorlatokat mutatott be barátjának. Javában komendirozta a lábhoz vezénylést és lekapta a fegyvert a válláról. Mielőtt a fegyvert csakugyan a lábához tette volna, az elsült és az egész töltés a Kovács Ferenc gyomrába fúródott. A szerencsétlen ember egy jajkiáltással a földre rogyott és dacára, hogy a telefonon értesített dr. Kiss Vilmos járásorvos azonnal a helyszínére utazott és gondos ápolás alá vette, két órai szenvedés után meghalt. Barabás ellen a csendőrség megtette a feljelentést a nagyváradi kir. ügyészséghez. A szerencsétlen áldozatot 12-én temették el nagy részvét mellett. Megkezdték az építkezést. Alig pár hónap múlva Székelyhid község egy szép és díszes épülettel lesz gazdagabb. Az Érmelléki Takarékpénztár megkezdette földszintes épülete lebontását, hogy helyette emeletes palotaszerü helyiséget teremtsen a város emelésére. Éz lesz a negyedik emeletes ház Székelyhidon. Elitéit orvadászok. Dobsa Sándor ál- mosdi gyógyszerész feljelentést tett a szolga- birói hivatalhoz, hogy Bíró József és Molnár István székelyhídi lakosokat a székelyhidi vadásztársulat területén tilos vadászaton érte. Vádlottak beismerték azt, hogy tényleg fegyverrel jártak a kérdéses területen, de nem vadászat, hanem rókapusztitás céljából. A szolga- birói hivatal Biró Józsefet 40, Molnár Istvánt 20 korona pénzbüntetésre Ítélte, egyben elrendelte a lőfegyverek elpusztítását és megsemmisítését. Gyufa a gyermek kezében. F. hó 5-én a Rimai-tanyán Gulácsy Zsigmond tanyai lakos kis fia gyufával játszadozott. Játék közben felgyújtotta a tányához tartozó istállót és Szekérszint, amely porrá égett. A kár 1000 korona és az épületek nem voltak biztosítva. Gyilkossági kísérlet. A székelyhídi csendőrség feljelentést tett Domokos Mihály érolaszi lakos ellen a nagyváradi kir. ügyészséghez, aki Szabó Lajos otíani gazdálkodó ellen gyilkossági kísérletet követett el. Épitteto közönség figyelmébe! KATONA FERENC ÉPÍTÉSI vállalkozó ÉRHIHALYFALVAN. Elvállalja igen jutányos árak mellett épületek tervezését és azok kivitelét. Megbízás esetére a tervek költségmentesek Mindenféle jávitási és átalakítási munkálatokat gyorsan és jutányosán eszközöl!!
