Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-05-09 / 19. szám

KÖZÉRDEK

.1914. május 9. 19-ik szám.

2-ik oldal.

Fogászati műterein

Nagykároly, Könyök-utca 11. szám.

Készítek a gyökér eltávolítása nélkül- is : természetim fogpótlásokat aranyban és vulkánit kautschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások u. m.: aranvhidak. koroDak, csacfogsk a legmuvászi- esebb kivitelben. Foghúzás. Fogtömés.

László Jen

vizsgázott fogtechnikus.

//

akik kezükbe ragadták a város vezetését és korlátlan uralkodóknak képzelik magukat a polgárság felett.

Ezek előre bocsájtása után nézzünk jól körül Nagykároly városában.

Iparunk, kereskedelmünk felett már megkondult a vészharang, idegen forgalmunk nincsen, városi takarékpénztár, zálogház, téglagyár vagy olyan intézmény, amely a város terheit fedezné, nem tétezik, városi vagyon ismeretlen fogalom, a nép szegény, állandó a munkahiány, az utcák rendezetlenek, piszkosak, a város melegágya a fertőző betegségeknek.

Ez a hü tükör, amely elénk tárul.

És ezzel a szomorú állapottal szemben 115°/0-os pótadót fizet a polgárság.

Hát csuda-e az ilyen szomorú állapotok és a 80,000 koronára rugó tisztviselői fizetés mellett, melegágyra talál a polgárság lelkében a jelszó: a nagyközséggé való átalakulás?? . . .

Hát cuda-e, ha a város lakossága elvesztette a vezetőség iránti bizalmát, amikor látja, hogy lépten-nyomon csak egyes magánérdekek istápolása érvényesül a város közigazgatásában és szabadulni igyekszik attól a testén élősködő nyűgtől?? ! ?

Nem, ezerszer nem, s ha sokáig igv folynak az ügyek és a képviselőtestület véget nem vet az egyeduralomnak, végső elkeseredésünkben mi is kiadjuk a lehető legszomorubb jelszót:

„Alakuljunk át nagyközséggé11.

NAGYKÁROLYI E EMLÉKTÁBLA

KERESKEDELMI ÉS IPARBANK

RESZVÉNYTARSASAG,

Alaptőke : 1.200,000 korona. Tartalékalapok; 492,000 korona.

FolyOSlt ■ váltókölcsönöket bekebelezés, értékpapír fedezet vagy kezesség mellett.

Leszámítolja:

iparosok és kereskedők tárcaváltóit a legjutányo- sabb kamattétellel.

Törlesztéses jelzálogkölcsönöket

nyújt földbirtokokra a becsérték 500/o-a erejéig 20—50 éves időtartamra, a kölcsönkérvénnyel egyidejűleg beterjesztendő az ingatlan hiteles telekkönyvi kivonata és kataszteri birtokive.

Vesz és elad ■ mindennemű tőzsdei értékpapírt, sorsjegyeket a legelőnyösebb napi árfolyamon.

Takarék folyószámlái betétaket

igen jutányos kamattétel mellett gyümölcsöztet; a tökekamatadót az intézet viseli.

T nhrmunlif ■ mindennsmü bank- Leuunyuill . szerü ügyletet.

Közelebbi felvilágosítást készséggel nyújt

az intézet Igazgatósága.

néhány'akácfa.

„Itt láttam én először kedves galambomat,

Itt láttam öt először Ez akácfák alatt.“

Petőfi.

(K.) Ez a vers van bevésve a nagykárolyi állami elemi népiskola épületébe illesztett emléktáblába. Akácokról beszél, melyek alatt ismerkedett meg Petőfi Sándor Szén drei Júliával.

Hát hol is vannak ezek az öreg akácfák?

Belépve az iskola udvarára, nagyon í épületes látványban lehet része annak, akit érdekelnek a Petőfitől ránk maradt emlékek. Itt gyönyörködhetik.

Az akácfák nincsenek sehol.

Ahelyett szép fiatal gyümölcsfák rügyeit fakasztja s langyos lehelletü tavasz. Ott állnak ezek szép sorjában, karóhoz illesztve, gondosan ápolva. Pár év múlva tán már gyümölcsöt is hoznak a tulajdonosuknak, ropogós arany-parmént, illatos kajszin-barackot, vagy omlós császárkörtét.

Petőfi pedig, ha feltámadna és arra sétálna Júliájával, elénekelhetné, hogy „im e gyümölcsfák alatt..."

ügy bizony, mert modern világban élünk. Szükség van minden talpalatnyi földre, művelni kell, gyümölcsöztetni kell. Jövedelem kell a magyarnak, meg kajszin- barack, nem holmi ábrándos zöngemény Júliáról, meg szerelemről és más efféle impraktikus és érthetetlen sóvárgásokról.

Csipke és vászonruha

legsikeresebb tisztítása

Mii j in Jer Pnl

ruhafestő, vegytisztító és gőzmoső-gyárában

Felvételi üzlet:

Nagy káról y,

Széchenyi-utca 43. szám.

orthodox Miskolcon neolog számba megy, ellenben a károlyi chaszidizmus nevetséges a m.szigeti előtt.

A n^met, magyar, galíciai, oroszországi és amerikai orthodoxot mérhetetlen vallásszellemi világ választja el. Olyan távol állanak ezek az orthodoxok egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől.

Azonban senki se gondolja azt, bogy a chaszideusok talán tömött falanxot képeznek. Ezek annyi alfajra oszlanak, ahány csodarabbi tekintély csak létezik.

Már pedig a csodarabbiság elég jövedelmező dominium lévén, csodamódra sok van belőle. A chaszidizmus főfészkei: Krakkó, Belz, Szandec, Máramarossziget, Szadagora, Ujfehértó, Sinyev stb. S ezen rabbi-imádók közt áthidalhatatlan űr létezik olyannyira, hogy olyik rituális szempontból élvezhetetlennek tartja a másik főztét, mint ők az ortbodoxokét, az ortbodxok a neologok és st.-quékét.

Egyedüli érdemük mindezeknek végeredményben, ha bármelyik közülök más légkörbe, más viszonyok és között jut, szaporítja az uj territórium zsidóságát.

Lássuk a neologia tagoltságát. Ez feloszlik mérsékeltekre, gyorsan haladókra és aeroplánon repülőkre. A magyarországi neol ogia mérsékelt, de ha a német neologiához hasonlítjuk, akkor a mi neologiánk konzervatív, orthodox.

Magyarországon az neolog, aki térdet nem hajt az orthodox közvetítő irodája előtt.

Ha ezt megcselekszi, akkor lehet vallásilag akármilyen kivetkőzött, de mégis orthodox- nak számit.

A gyors neologia nálunk hála Istennek ismeretlen. Hazája Németország. Szombat helyett a vasárnapot tartják, a circumciziót feleslegesnek mondják, a templomba hallgatni mennek a kórust, rituális családi élet a legminimálisabb, a 613 tóra-parancsot 13-ra redukálták és ezeket sem tartják meg.

Van azután Amerikában aeroplán sebeséggel haladó neologia, hol az Istentisztelet teljesen angol, a héber szót a lelkész sem érti, szintén megfoghatatlan, miért nevezik magukat mozaistáknak, mikor a kereszténységtől csak az a pár csepp viz választja el őket.

Köteteket lehetne a zsidó-vallás hívőinek fő-, al-, mellék- és utófajairól összeírni, lássuk azonban a zsidóság egyetértését a nép politikai felfogását illetőleg.

A Kr. utáni 70 ik évben teljesen megszűnt a zsidók állami létezése s a hódító rómaiak legalább egy millió zsidó lelket elszállítottak a különböző gyarmatokba, ahol ideiglenes lakóhelyet, gyenge asiliumot találtak. Németországba került zsidóság ott második hazát talált, mint pl. Spanyolországban is, ahol 1200 évig csendes megelégedettségben éltek s ahol a kereskedelmet, ipart és kultúrát magas fényre emelni hathatósan segítettek. Soraikból kerültek ki Sámuel ha’ nagid, Gabiről, ülcharizi, Juda, Halévi,

Meimonidesz, Spinozza, Uriel Acosta stb. kik halhatatlan müveiket spanyol nyelven Írták.

Késő utódaik (ősüket 1492-ben űzték ki az országból) mai napig is spanyol nyelven beszélnek s a kelet elit lakosságát teszik.

(Mellesleg jegyzem meg, hogy a spanyol zsidókat legújabban vissza szeretnék telepíteni Spanyolországba. Az állam a madridi egyetemen héber tanszéket állított fel, hol dr. Jabuda spanyol származású zsidó-tudós ismerteti a letűnt századok fényes spanyolzsidó szellemóriások müveit.)

A mindenfelé szétszórt zsidóság egész Európában (kivévén Orosz- és Oláhországban) második hazájára talált. Azonban az Orosz- és Olábországban élő zsidók kimondhatatlan sanyarú helyzete minden zsidó- szivben reakcióra talált és igy született a Cionizmus, mely az üldözött zsidóságnak közjogi helyzetű territóriumot szeretne szerezni Palesztinában, melyből idők múltjával egy újabb zsidó állam sarjadna ki.

Nossza erre a zsidóság két részre szakadt s megszületett Zangwil angol iró, fáradhatatlan tevékenysége folytán az ITO. (Jewich Territoral Organization), mely az üldözött zsidóságot Amerikában, Afrikában helyezi el a zsidó milliomosok által megvett óriási terjedelmű kolóniákon.

Most ismét uj szakadás tört ki s kialakultak a Mizrachisták, kik nem bánják akárhol találja fel a zsidó hazáját, csak vallásilag gyarapodjon. Erre uj áramlat indult ki Né-