Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-05-09 / 19. szám

KÖZÉRDEK .1914. május 9. 19-ik szám. 2-ik oldal. Fogászati műterein Nagykároly, Könyök-utca 11. szám. Készítek a gyökér eltávolítása nélkül- is : természetim fogpótlásokat arany­ban és vulkánit kautschukban ; száj­padlás nélküli fogpótlások u. m.: aranvhidak. koroDak, csacfogsk a legmuvászi- esebb kivitelben. Foghúzás. Fogtömés. László Jen vizsgázott fogtechnikus. // akik kezükbe ragadták a város vezetését és korlátlan uralkodóknak képzelik ma­gukat a polgárság felett. Ezek előre bocsájtása után nézzünk jól körül Nagykároly városában. Iparunk, kereskedelmünk felett már megkondult a vészharang, idegen forgal­munk nincsen, városi takarékpénztár, zá­logház, téglagyár vagy olyan intézmény, amely a város terheit fedezné, nem tétezik, városi vagyon ismeretlen fogalom, a nép szegény, állandó a munkahiány, az utcák rendezetlenek, piszkosak, a város meleg­ágya a fertőző betegségeknek. Ez a hü tükör, amely elénk tárul. És ezzel a szomorú állapottal szem­ben 115°/0-os pótadót fizet a polgárság. Hát csuda-e az ilyen szomorú állapo­tok és a 80,000 koronára rugó tisztvise­lői fizetés mellett, melegágyra talál a polgárság lelkében a jelszó: a nagyköz­séggé való átalakulás?? . . . Hát cuda-e, ha a város lakossága el­vesztette a vezetőség iránti bizalmát, ami­kor látja, hogy lépten-nyomon csak egyes magánérdekek istápolása érvényesül a város közigazgatásában és szabadulni igyekszik attól a testén élősködő nyűg­től?? ! ? Nem, ezerszer nem, s ha sokáig igv folynak az ügyek és a képviselőtestület véget nem vet az egyeduralomnak, végső elkeseredésünkben mi is kiadjuk a lehető legszomorubb jelszót: „Alakuljunk át nagyköz­séggé11. NAGYKÁROLYI E EMLÉKTÁBLA KERESKEDELMI ÉS IPARBANK RESZVÉNYTARSASAG, Alaptőke : 1.200,000 korona. Tartalékalapok; 492,000 korona. FolyOSlt ■ váltókölcsönöket bekebe­lezés, értékpapír fedezet vagy ke­zesség mellett. Leszámítolja: iparosok és ke­reskedők tárcaváltóit a legjutányo- sabb kamattétellel. Törlesztéses jelzálogkölcsönöket nyújt földbirtokokra a becsérték 500/o-a erejéig 20—50 éves idő­tartamra, a kölcsönkérvénnyel egy­idejűleg beterjesztendő az ingatlan hiteles telekkönyvi kivonata és ka­taszteri birtokive. Vesz és elad ■ mindennemű tőzs­dei értékpapírt, sorsjegyeket a leg­előnyösebb napi árfolyamon. Takarék folyószámlái betétaket igen jutányos kamattétel mellett gyümölcsöztet; a tökekamatadót az in­tézet viseli. T nhrmunlif ■ mindennsmü bank- Leuunyuill . szerü ügyletet. Közelebbi felvilágosítást készséggel nyújt az intézet Igazgatósága. néhány'akácfa. „Itt láttam én először kedves galambomat, Itt láttam öt először Ez akácfák alatt.“ Petőfi. (K.) Ez a vers van bevésve a nagykárolyi állami elemi népiskola épületébe illesztett emléktáblába. Akácokról beszél, melyek alatt ismerkedett meg Petőfi Sándor Szén drei Júliával. Hát hol is vannak ezek az öreg akác­fák? Belépve az iskola udvarára, nagyon í épületes látványban lehet része annak, akit érdekelnek a Petőfitől ránk maradt emlékek. Itt gyönyörködhetik. Az akácfák nincsenek sehol. Ahelyett szép fiatal gyümölcsfák rü­gyeit fakasztja s langyos lehelletü tavasz. Ott állnak ezek szép sorjában, karóhoz illesztve, gondosan ápolva. Pár év múlva tán már gyümölcsöt is hoznak a tulajdo­nosuknak, ropogós arany-parmént, illatos kajszin-barackot, vagy omlós császár­körtét. Petőfi pedig, ha feltámadna és arra sétálna Júliájával, elénekelhetné, hogy „im e gyümölcsfák alatt..." ügy bizony, mert modern világban élünk. Szükség van minden talpalatnyi földre, művelni kell, gyümölcsöztetni kell. Jövedelem kell a magyarnak, meg kajszin- barack, nem holmi ábrándos zöngemény Júliáról, meg szerelemről és más efféle impraktikus és érthetetlen sóvárgásokról. Csipke és vászonruha legsikeresebb tisztítása Mii j in Jer Pnl ruhafestő, vegytisztító és gőzmoső-gyárában Felvételi üzlet: Nagy káról y, Széchenyi-utca 43. szám. orthodox Miskolcon neolog számba megy, ellenben a károlyi chaszidizmus nevetséges a m.szigeti előtt. A n^met, magyar, galíciai, oroszországi és amerikai orthodoxot mérhetetlen vallás­szellemi világ választja el. Olyan távol ál­lanak ezek az orthodoxok egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Azonban senki se gondolja azt, bogy a chaszideusok talán tömött falanxot képeznek. Ezek annyi alfajra oszlanak, ahány csoda­rabbi tekintély csak létezik. Már pedig a csodarabbiság elég jövedel­mező dominium lévén, csodamódra sok van belőle. A chaszidizmus főfészkei: Krakkó, Belz, Szandec, Máramarossziget, Szadagora, Ujfehértó, Sinyev stb. S ezen rabbi-imádók közt áthidalhatatlan űr létezik olyannyira, hogy olyik rituális szempontból élvezhetet­lennek tartja a másik főztét, mint ők az ortbodoxokét, az ortbodxok a neologok és st.-quékét. Egyedüli érdemük mindezeknek végered­ményben, ha bármelyik közülök más lég­körbe, más viszonyok és között jut, szapo­rítja az uj territórium zsidóságát. Lássuk a neologia tagoltságát. Ez felosz­lik mérsékeltekre, gyorsan haladókra és aeroplánon repülőkre. A magyarországi neol ogia mérsékelt, de ha a német neologiához ha­sonlítjuk, akkor a mi neologiánk konzerva­tív, orthodox. Magyarországon az neolog, aki térdet nem hajt az orthodox közvetítő irodája előtt. Ha ezt megcselekszi, akkor lehet vallásilag akármilyen kivetkőzött, de mégis orthodox- nak számit. A gyors neologia nálunk hála Istennek ismeretlen. Hazája Németország. Szombat helyett a vasárnapot tartják, a circumciziót feleslegesnek mondják, a templomba hall­gatni mennek a kórust, rituális családi élet a legminimálisabb, a 613 tóra-parancsot 13-ra redukálták és ezeket sem tartják meg. Van azután Amerikában aeroplán sebe­séggel haladó neologia, hol az Istentisztelet teljesen angol, a héber szót a lelkész sem érti, szintén megfoghatatlan, miért nevezik magukat mozaistáknak, mikor a keresztény­ségtől csak az a pár csepp viz választja el őket. Köteteket lehetne a zsidó-vallás hívői­nek fő-, al-, mellék- és utófajairól összeírni, lássuk azonban a zsidóság egyetértését a nép politikai felfogását illetőleg. A Kr. utáni 70 ik évben teljesen meg­szűnt a zsidók állami létezése s a hódító rómaiak legalább egy millió zsidó lelket elszállítottak a különböző gyarmatokba, ahol ideiglenes lakóhelyet, gyenge asiliumot ta­láltak. Németországba került zsidóság ott második hazát talált, mint pl. Spanyolország­ban is, ahol 1200 évig csendes megelégedett­ségben éltek s ahol a kereskedelmet, ipart és kultúrát magas fényre emelni hathatósan segítettek. Soraikból kerültek ki Sámuel ha’ nagid, Gabiről, ülcharizi, Juda, Halévi, Meimonidesz, Spinozza, Uriel Acosta stb. kik halhatatlan müveiket spanyol nyelven Írták. Késő utódaik (ősüket 1492-ben űzték ki az országból) mai napig is spanyol nyelven beszélnek s a kelet elit lakosságát teszik. (Mellesleg jegyzem meg, hogy a spanyol zsidókat legújabban vissza szeretnék tele­píteni Spanyolországba. Az állam a madridi egyetemen héber tanszéket állított fel, hol dr. Jabuda spanyol származású zsidó-tudós ismerteti a letűnt századok fényes spanyol­zsidó szellemóriások müveit.) A mindenfelé szétszórt zsidóság egész Európában (kivévén Orosz- és Oláhország­ban) második hazájára talált. Azonban az Orosz- és Olábországban élő zsidók kimond­hatatlan sanyarú helyzete minden zsidó- szivben reakcióra talált és igy született a Cionizmus, mely az üldözött zsidóságnak köz­jogi helyzetű territóriumot szeretne szerezni Palesztinában, melyből idők múltjával egy újabb zsidó állam sarjadna ki. Nossza erre a zsidóság két részre sza­kadt s megszületett Zangwil angol iró, fá­radhatatlan tevékenysége folytán az ITO. (Jewich Territoral Organization), mely az ül­dözött zsidóságot Amerikában, Afrikában helyezi el a zsidó milliomosok által megvett óriási terjedelmű kolóniákon. Most ismét uj szakadás tört ki s kiala­kultak a Mizrachisták, kik nem bánják akár­hol találja fel a zsidó hazáját, csak vallásilag gyarapodjon. Erre uj áramlat indult ki Né-

Next

/
Thumbnails
Contents