Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

Érmellék, 1914-05-02 / 18. szám

1914. május 2. 18-ik szám ÉRMELLEK 3-ik oldal. a vallás tanit s hirdet, nem termékenyítő ha­tást gyakorol, hanem egyébre, a gyermeki fantázia kifejlődésére? S ami a szépet, a tisz­tát, a hófehéret tanítja gyermekeinknek, a miből a gyermeki kedély épül s oly funda­mentumot nyújt, melyre építeni erkölcsi szempontból csak előnyös lehet, szabad-e ésszerű o azt megbolygatni s eliminálni még a modem élet praktikusságát is szemelőtt tartva ?! Nem ? És ezerszer nem ? Nem bántsuk a hagyományokat. Ha a történelem fényes lapjait mi magunk igye­kezünk utódaink előtt elhomályosítani, ha mindazt, mit gyermekkorunkban szépnek, követendőnek, dicséretesnek ismertünk s ta­nultunk, az utódok előtt, mint felesleges cafrang, mit sem érő költészetnek tüntetünk fel, akkor bizonyára ellehetünk készülve arra, hogy a jövő generátió társadalma még selejtesebb, még kevésbbó erkölcsös s rosz- szabb lesz, mint a mai. Pedig hát, akár mit is mondjanak a modernek, a felvilágo­sultak, a mindent tudni akarók, ha a költé­szet, a romantika, a poézis az ő szemük előtt mit sem érő, felesleges balszt az embe­rek s a társadalom életében, mi mégis örök­becsűnek s igaznak vesszük a költő halha­tatlan mondását: Minden ország támasza s talpköve a tiszta erkölcs. Mely ha elvész, Róma ledől s rabigába görbéd! Az aggastyán rémtette. Öngyilkos lett, mert megfenyegette szomszédját. Megrendítő dráma játszódott le vasárnap Érolaszi községben. A dráma hőse egy ag­gastyán, aki régi haragosán akart bosszút állni s végül is önmagában tett kárt. Mély­ségesen megindító emberi momentumok mozgatták ezt a drámát, amelyről az alábbiak ban számolunk be : A Székelyhiddal szomszédos Érolaszi köz­ségben lakik Domokos Mihály 76 éves pa­rasztgazda, aki már évek óta a legelkesere- dettebb haragban van szomszédjával, Szabó Bálinttal. Az öreg ember csak várta az al­kalmat, hogy szomszédjával leszámolhasson. Vasárnap délután Domokos Mihály a korcs­mában iddogált és estefelé meglehetős illu- miált állapotban tért haza. Otthon előszedte revolverét és éles kését s igy felfegyverkezve átment szomszédjához. — No most leszámolunk öcsém, — fe­nyegette meg Domokos a nálánál jóval fia­talabb Szabó Bálintot. Szabó Bálint látta, hogy az öreg ittas, szép szerével elszedte tőle a gyilkoló szer­számokat, karonfogta és átvezette a laká­sára. Lefektette az öreget és rázárta az aj­tót. Domokos Mihály estig feküdt és Jazon gondolkodott, hogy mit akart elkövetni. Na­gyon lelkére vehette a dolgot, hogy talán kellemetlenséget szerzett a szomszédjának. Az öreg ember felkelt az ágyból s mint hogy a szobája ajtaja be volt zárva, az ud­varra nyíló ablakon kimászott az udvarra, ahol zsebkésével felmetszette a hasát. Az öreg ember nagy fájdalmában kiál­tozni kezdett, mire a szomszédok összefutot­tak és bevitték a szobába. Elküldték Szé­kelyhidra dr. Nádai Samu körorvosért, aki nemsokára megérkezett és bekötözte a mély­sebet. Az orvos véleménye szerint a sérülés oly súlyos, hogy kevés remény van Dome kos Mihály felépüléséhez. Nincs kizárva azonban, hogy az öreg ember erős szerve­zete legyőzi a fájdalmakat. A községben nagy szenzációt keltett az öreg gazda rém­tette. Ebéd a főszolgabírónál. Kedden Kovásznay Marcel főszolgabíró, a sorozó-bizottság és a járási tisztikar tiszteletére fényes ebédet adott. A kedélyes ebéd csak a késő délutáni órákban ért véget. Uj megyebizottsági tagok. Éradony község­ben a vármegyei bizottsági tagok pótválasz­tása alkalmával Gedeon Mihály kiskereki, Ki­rály Béla érkeserüi jegyzők és Dómján Sándor érkeserüi tanító kerültek ki győzedelmesen. Jegyzőválasztás. Kákádon múlt hó 25-én ejIették meg a jegyzőválasztást, amikor a hat pályázóval szemben, egyhangúlag Osváth Lajos okleveles jegyzőt választották meg a község nótáriusává. . Képviselőtestületi közgyűlés. Székelyhid kép viselőtestülete múlt hó 25-én rendkívüli köz­gyűlést tartott Doby József főbíró elnöklete alatt. A gyűlés első tárgya a községi nyom­tatványok és irodaszerekre megejtett árlejtés ügyében, a Kóhn Sámnel papirkereskedő fe- lebbezésére hozott alispáni határozat kihir­detése volt, amelynek tudomásul vétele mel lett kimondotta a közgyűlés, hogy a szállí­tásra uj árlejtést hirdet és azt a legszélesebb mederben közzéteni, de ismét fentartja ma­gának a jogot arra, hogy a beérkező ajánla tok felett szabadon határozhasson. Tudomá­sul vette a közgyűlés a Székelyhid—szent jobbi utivonál hozzájárulása ügyében hozott közigazgatási bizottsági határozatot s ugyan­csak örvendetesen vette tudomásul az' érte­sítést arról, hogy a gyermekmenház vezető­nője fizetéséhez az állam 460 koronával já ru! hozzá. Kimondotta a közgyűlés, hogy uj községi pecsétet készítet, amelyen a gólya jelvény feltüntetve legyen. Karsai Sándor kérelmére utasította a községi pénztárnokot, hogy 1490 kor. 40 fillér biztosítékát fizesse vissza. Megválasztatotta a lóosztályozó bizott­ságba Tunyoghy Lajos és Bokor Ferenc képviselőtestületi tagokat és ezzel a gyűlés véget ért. Megyebizottsági pótválasztás volt ápr. 24 én Gsokajon, ahol Fényes Zoltán a biharmegyei 48-as párt pl no ke és Varga Béla érköbölkuti lelkész nagy szótöbbséggel választatott meg megyebizottsági taggá gróf Pongráccal szem­ben. A legutóbbi megyebizottsági választás tanúbizonyság arra, hogy az érköbölkutiak törhetetlen függetlenségiek, mert Fényes Zol­tán és Varga Béla 48-asok nyolcvannál több szavazatot kaptak s csak három köbölkuti pol­gár szavazott a 67-es Pongrác grófra. Biróválasztás. Érköb Akuton ápr. 22-én An­tal László községi birónak és id. Dormány Gyula másodb,Írónak választatott meg. A jel­zett napon mondtak le hivatalukról Bónis Ele­mér községi bíró és Gellért Ignác tnásodbiró, -I akik kötelezettségüknek példaszerüleg felel­tek meg. Felsővárosi gyógyszertár ügye. Ismeretes olvasóink előtt az a küzdelem, amelyet Szé­kelyhid képviselőtestülete, karöltve Szabó Béla gyógyszerészszel indított meg, hogy gyógyszertárát a Felsővárosból az Alsóvárosba helyezhesse át. A kérelmet Székelyhid kép­viselőtestülete pártoló határozattal terjesztette. be a szolgabirói hivatalhoz, ahol azonban arra való tekintettel, — hogy a gyógyszertár engedélyezése helyhez van kötve — a kérel­met elutasították. Az elutasító határozatot jóváhagyta az alispáni hivatal is, amely ellen Székelyhid képviselőtestülete felülvizs­gálati kérelemmel élt. Most döntött harmad- fokulag és véglegesen ebbén a kérdésben a belügyminiszter, aki elutasította a felülvizs­gálati kérelmet és igy jogerősre vált az első­fokú határozat. Sorozás eredménye. A székelyhídi járásban előállítva lett 638 védköteles, amelyből 227 lett besorozva. Leégett gőzmalom. Április 30-án éjjel fél 12 órakor eddig ismeretlen okokból kigyuladt Berger Benő székelyhídi gőzmalma és porrá égett. Hogy a tűz tova nem terjedt, az csak a székelyhídi önkéntes tűzoltó egyesület ön­feláldozó munkájának köszönhető. A malom 120000 koronáig biztosítva volt. A tűz okának kiderítése iránt a hatóság megindította a vizs­gálatot. Vasúti misériák. A székelyhídi vasúti állo­máson igazán tarthatlan állapotok uralkodnak, ügy a személyjegy-kiadás, mint az árukiadás­nál előforduló misériák miatt a közönség vég­leg el van keseredve. Nemrégen megtörtént, hogy többen lekéstek a vonatról, mert a pénz­tárnak, aki egyúttal forgalmi szolgálatot is tel­jesít, képtelen volt a jegyeket vonatindulás előtt kiszolgáltatni, a teheráru kiadásnál pedig egész délelőttöket kell a fuvarosoknak elfecsé­I relni. A felmerült panaszokkal lapunk jövő számában teljes részletességgel fogunk foglal­kozni és reámulatunk arra is, hogy a panaszok­ból kifolyólag a tisztikart mulasztás egyáltalán ! nem terheli. Átrándulás Bihardiószegre. Zurbó Gábor, Urszuly Sándor és Borsai József nagylétai lakosok múlt hó 12-én éjjelre egy kis kirán­dulást rendeztek Bihardiószeg községbe. Ki­rándulás közben éjjeli látogatást tettek Nagy István gazdálkodónál, ahonnan különféle tár­gyakat vittek el magukkal emlékül. A bihar- diószegi csendőrsóg azonban ezt lopásnak m/nősitette és feljelentette őket a székelyhídi I kir. járásbírósághoz. Asszonyháboru. Kovács Ferenczné és Szi­lágyi Sándorné biliárdiószegi lakosnők közölt kitört a háborúság. Pénteken délután meg- J történt a döntő csatározás is, amelynek vége az lett, hogy Kovácsné egy háromágú vas- villával úgy elverte haragossát, hogy az or­vosi vizsgálat eredménye: 8 napon túl, 20 belül gyógyuló sérülés. A hadakozó felek a székelyhídi bíróság előtt fogják aláírni a béke egyezményt. Ismét veszett eb Bihardiószegen. Múlt hó 27-én veszett eb garázdálkodott Bihardiósze­gen. :— Erdei János és nejét marta össze, akikét fel is szállítottak gyógykezelés végett a Pasteur-intézetbe. 380—1914. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-ez. 102. §-a értelmében ezennel köz­hírré teszi, hogy a székelyhídi kir. járás­bíróságnak 1914. évi V. 204. sz. végzése következtében dr. Nagy József ügyvéd által képviselt Bólteky László javára 466 K s jár. erejéig 1914.óvi február hó 24 napján vég­rehajtás utján lefoglalt és 695 koronára be­csült ingóságok, u. m.: hordók stb. 466 K tőkekövetelés fizetett összegek betudásával s jár. erejéig Székelyhidon (a hegyen) 1914. évi május 6-ik napjának d. u. 3 órakor nyilvá­nos árverésen eladatnak. Melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi XL. t. ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Székelyhid, 1914. évi ápr. hó 15. Kollárik Béla kir. bírósági ségrehajtó 2448—1914. tk. sz. Árverési hirdetmény kivonat. A székelyhídi kir. járásbíróság mint te­lekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy dr Biró Sándor székelyhídi ügyvéd által képviselt Leszámítoló és Jelzálogbank részvénytársa­ság és társai végrehajtatónak Szilágyi György végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében a nagyváradi kir. törvényszékhez tartozó székelyhídi kir. járásbíróság terüle­tén levő Áhnosd községben fekvő s az ál- mosdi 347. sz, betétben A. I. 1—2. sor, 54. 55. hrsz. alatt felvett, a Beltelekben levő 930 négyszögöl területű szántónak, 109. sz. alatti lakháznak, udvarnak a végrehajtást szenvedő jutalékát képező összesen 7/ia ré­szére 2935 K 31 f kikiáltási ár mellett a végrehajtási árverést elrendelte és annak fo­ganatosítására határidőül 1914. (egyezerkilenc- száztizennégy) év junius hó 30 (harminc) nap­jának d. e. 8 (nyolc) óráját Almosd köség- házához kitűzte. Árverezni szándékozók tartoznak az in­gatlan kikiáltási árának 10'7o-át készpénz­ben vagy óvadékképes értékpapírban a ki­küldött kezéhez letenni. Árverési feltételek a hivatalos órák alatt, ezen kir. járásbíróság mint tkvi hatóságnál és Almosd község elöljáróságánál tekint­hetők meg. Kelt a székelyhídi kir. járásbíróság mint tkvi hatóságnál 1914. március 26-én. Zsiga s. k. kir. jbiró. Kiadmány hiteléül: Hetey telekkönyvvezető.

Next

/
Thumbnails
Contents